Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.
A kegyelem ára nagy formátumú, gondolatébresztő igaz történet, melynek főhőse Bryan Stevenson, a Harvardon frissen diplomázott ügyvéd, aki fényes és jövedelmező karrierlehetőségei helyett Alabamába megy, hogy a tévesen elítéltek igazát képviselje. Munkája az egyenlő igazságszolgáltatásért folytatott, történelmi léptékű harccá terebélyesedik, amelyben segíti őt Eva Ansley (Brie Larson) helyi ügyvéd. A páros egyik első és legnagyobb port kavart esete Walter McMillian ügye lesz, akit 1987-ben halálra ítéltek egy 18 éves lány meggyilkolása miatt. Az ítélet annak ellenére született meg, hogy az ártatlansága mellett szóló bizonyítékok túlsúlyban voltak, és az egyetlen tanúvallomás egy olyan bűnözőtől származott, akinek érdekében állt hamisan tanúzni.
A húszas évek Amerikájában az idegengyűlölet és a bolsevizmustól való rettegés légkörében két olasz emigráns munkást állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy egy rablásuk alkalmával Massachussets mellett megöltek egy biztonsági őrt. Sacco az utolsó szó jogán a bírák képébe vágja: azért kell itt állnunk, mert anarchisták vagyunk. Az eljárás - a nemzetközi nyomásnak is köszönhetően - két évig tartott, de a két férfi nem tudta megvédeni magát. Sacco és Vanzetti perét néhány évvel ezelőtt nevezte Massachusetts kormányzója az amerikai igazságszolgáltatás szégyenfoltjának.
A korosodó bankpénztáros, akinek eddigi élete csupa méltósággal viselt hétköznapi keserűség, találkozik élete asszonyával. A nő azonban csak mafla öregúrként kezeli, aki arra való, hogy őt és félművelt, rámenős fiatal barátját eltartsa. Az idősödő férfi ugyanis szabad idejében festeget, és szerelmi kalandja révén felkapott művésszé válik, ami pénzt is hoz a házhoz. Amikor rádöbben, hogy érzelmeiben megalázták és kihasználták, elveszíti a fejét.
A szörnyek keringője kifejezés Angliából származik, ahol hajdanán a halálra ítélt tiszteletére egy partit tartottak a kivégzése előtti utolsó éjszakán. Leticia (Halle Berry) élete teljes sebességgel halad az összeomlás felé. Férje a halálsoron várja sorsát, meg kell küzdenie gyermekének problémáival és egyedülálló fekete nőként fent kell tartania családját. Amikor úgy tűnik mindennek vége, a sors azzal a férfival (Billy Bob Thornton) hozza össze, aki férjén végrehajtotta a halálos ítéletet. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a férfi fia, Sonny (Heath Ledger), szintén a halálsoron dolgozik, a kivégzés kapcsán összetűzésbe kerül apjával, mert mélyen megérinti és felkavarja a kivégzésre váró férfi viselkedése. A Szörnyek keringője az emberi sorsok szövevényes és kiszámíthatatlan egybefonódásának története. Filmbéli szerepéért Halle Berry-t OSCAR díjjal jutalmazták.
1964-ben valahol Amerikában egy rabot ártatlanul kivégeznek. Ez volt a börtön utolsó kivégzése, majd 1968-ban bezárják. Évek múlva ismét megnyitja kapuit az intézet, és a főnök Sharpe lesz, aki szintén jelen volt az akkori kivégzésen A megnyitáshoz segítséget kap Katherin Walkertől, aki a börtön felügyelőséget képviseli. Amikor az első fogoly szállítmány megérkezik, az igazgató áttöreti a kivégző kamra falát, mely rettenetes következmények elindítója lesz. Sokan az ártatlanul kivégzett rab szellemének bosszújáról suttognak.
Ben Kallinra nagy feladat vár. Küldetését egyenesen Istentől kapta. Feladata nem kevés, a világ józan, éber embereinek egyikeként próbál meg gondoskodni arról, hogy mindazok a bűnösök, akik valamiért nem kerültek az igazságszolgáltatás elé, ne ússzák meg szárazon. Kallinnak van saját börtöne, siralomháza és villamosszéke...