A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Egy hajléktalan fiatalember minden reggel motorjával járja a várost, és szórólapokat tesz ki a házak ajtajára, hogy este betörjön oda, ahol nincsenek otthon - azaz nem mozdították el a kitett hirdetéseket. A célja nem a vagyonszerzés, mindössze szállást keres, ahol meghúzhatja magát éjszakára. A fiú a "szíves vendéglátásért" cserébe még fizet is, hiszen másnap reggeli távozása elõtt kimos, kitakarít és megjavítja az elromlott háztartási gépeket. Az élete akkor változik meg gyökeresen, amikor találkozik egy gyönyörű és gazdag nõvel, aki tönkrement, boldogtalan házasságban él. A fiú késõbb megmenti a nõt a férj karmai közül. Kettejük egészen furcsa kapcsolata kezdõdik el ekkor. Szótlanul járják a nagyváros utcáit, s ugyanazt a rituálét folytatják ketten, mint addig a fiú csinált egyedül.

A harmincas években járunk, Dél-Kínában. Ip Man az egyik leghíresebb harcművész Foshan városában, de még nem nyitott iskolát. Ennek ellenére a környék minden neves kung-fu mestere vele akar megküzdeni, hogy a hírnevét öregbítse.

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

Brooklyn lepusztult negyedének egyik utcasarkán áll a környék egyetlen fehér üzlete, az olasz származású Sal pizzériája, amit a két fiával vezet. Szemben vele a szorgalmas dél-korei házaspár kereskedése. Egy képkiállítás miatt a fekete fiatalok bojkottot akarnak hirdetni a pizzázó ellen. A nagy kánikulában pattanásik feszülnek az idegek, mígnem az olasz elveszti önuralmát, és összetöri az egyik fekete rádió-magnóját. Elszabadul a pokol, a kiérkező rendőrök megölik az egyik feketét. Társai bosszúra szomjaznak.

Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.

A louisianai apáca, Helen Prejean levelet kap egy halálra ítélt bűnözőtől. Matthew Poncelet hat esztendeje ül a siralomházban, két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt szabták ki a legszigorúbb ítéletet. A fiatalember arra kéri, hogy legyen a lelki tanácsadója. A nővér elhatározza, hogy segít a magát ártatlannak valló férfinak. Mindent elkövet, hogy megmentse a kárhozatra ítélt lelkét, és kieszközölje számára a kegyelmet. Az idő azonban vészesen fogy, közeledik a kivégzés napja. A film Helen Prejean igaz történetén alapul.

A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."

A fiatal Jenny (Hanna Herzsprung) számára véget ért az élet. Megölt egy embert. Bármikor képes lenne újra megtenni. Mikor egy 80 éves zongoratanárnő felfedezi a lány erőszakos viselkedése mögé rejtett titkait és álmait, elhatározza, hogy tanítványául fogadja, és újra előhívja belőle azt a zenei csodagyereket, aki valaha volt. Chris Kraus második filmjében egy elképzelhetetlen kapcsolatról mesél. Traude Krüger (Monica Bleibtrau) hat éve ad zongoraórákat egy női börtönben. Eddig senki nem vette komolyan, ám amikor kezelésbe veszi az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt és megzabolázhatatlannak tartott Jenny-t, kettejük között furcsa kötődés alakul ki. Traude felismeri a lányban rejlő tehetséget, és úgy dönt, elindítja őt egy zongoraversenyen, amit a börtön falain kívül rendeznek.

Ez a történet két nőről szól, akik utcalányok és egyben egy kicsit hercegnők is. Az egyikük Caye, aki közel 30 éves, a munkásosztályból származik, külseje rendezetlen. Zulema egy száműzetésben élő "hercegnő". Kedves lány, de a mindennapjai meg vannak pecsételve, hiszen illegális bevándorló. Amikor találkoznak, helyzetükből adódóan konfliktus alakul ki közöttük. A legtöbb prostituált érthető okokból ki nem állhatja azokat a bevándorlókat, akik az ő szakmájukban kívánnak elhelyezkedni. Caye és Zulema azonban hamar rájön, hogy - bár helyzetük különböző - hasonló problémákkal küszködnek. Ennek a barátságnak a komplexitása adja meg a film alaphangulatát.

Koistinen-nek, az egyedül élő magányos férfinek az a különleges adottsága, hogy senki sem kedveli. Nemcsak azok, akik ismerik, hanem azok sem, akik először találkoznak vele. Egy bevásárlóközpontban dolgozik éjjeliőrként, a főnöke három év után is képtelen megjegyezni a nevét. A többi munkatársa állandóan cukkolja, főleg a nőkkel kapcsolatos tapasztalatlanságáért és ügyetlenségéért. Az egyetlen személy, aki emberségesen bánik vele, az a szomszédos étkezdében dolgozó nő, Aila. Ám hirtelen minden megváltozik, amikor egy feltűnő szőke szépség, Mirja leül mellé egy étteremben. Ez az első eset, hogy valaki érdeklődést mutat iránta, nem csoda hát, hogy Koistinen először képtelen felengedni a számára ismeretlen helyzetben. De érzelmei lassan előbújnak, és kis idő múlva már egy párt alkotnak Mirjával. A nő vérbeli femme fatale, így nem csoda, hogy Koistinen nemsokára egy bűneset fő gyanúsítottjaként találja magát.

A problémás Mary kiszabadul a börtönből. Nehezen találja helyét, az esküvőjére készülő egykori barátnője sem fogadja kitörő örömmel. Mary Jess-szel való találkozása valószerűtlen kapcsolatba fordul, ami talán segít feldolgozni a múltját.

Sarah Waters misztikus témájú novellájának filmváltozata. Az Affinity a birtoklásról és erőről szóló XIX. századi mese. Margaret Prior egy előkelő származású hölgy, aki abban találja meg élete értelmét, s keres menedéket, hogy reményt és vigaszt ad a Millbank-i börtön női elítéltjeinek. Beleszeret Selina Dawes-be, aki egy médium és egy kudarcba fulladt szeánsz miatt börtönözték be. Ahogy a történet halad előre, Margaret, aki eleinte szkeptikusan állt Selina képességeihez, fokozatosan felfedezi a titkok és árnyak, buja vágyak, és a természetfeletti csábító világát

Nicolas 20 éves, jómódú családból származik, de szakított velük, így alkalmi munkákból él: ablakot pucol, mosogat. Nicolas barátai csavargók, hajléktalanok és néhány helyes lány, de ők sosem viszonozzák érdeklődését.. Egy nap Nicolas és cimborái kockázatos vállalkozásba fognak...