James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.
Walter Burns egy nagy chicago-i lap szerkesztője. Nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól, aki egyben egyik legjobb riportere is. Amikor Hildy bejelenti a férfinek, hogy eljegyezte magát egy biztosítási ügynökkel, és másnap összeházasodnak, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt, és egyúttal rávenni Hildyt, hogy írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.
Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
Christian Martin megkéri főnöke lányának kezét, és az alkalmat megragadva fizetésemelést is kér. Arcátlansága itt még nem ér véget: ha már itt van, egyben azt is közli, hogy eddigi szolgálata alatt csinos kis összeget lopott össze. Csak jóval később derül ki, hogy Christian nem a megfelelő lány kezét kérte meg, s hamarosan nagy kavarodás támad. Ezt tetézi, hogy a szórakozott szobalány összekever három bőröndöt, amelyekben ékszerek, bankjegyek és női fehérneműk vannak. Előbb utóbb persze minden tisztázódik, a kérdés csak az, melyik lány lesz Christian felesége.
Jamie és édesanyja, Sandra, egy dél-londoni lakóházban élnek. A fiú halk, zárkózott tinédzser, akinek nincs túl sok barátja. A szomszédban Ste, a sportos, vidám és népszerű srác lakik, akit alkoholista apja rendszeresen ver. Egyik éjszaka, a soron következő veszekedés után, az apa kidobja otthonról a fiát. A magányos Ste-t, Sandra és Jamie áthívják magukhoz. Ez az este nagyon közel hozza egymáshoz a két fiút. Megszólal a bennük szunnyadó szexualitás, és észreveszik, hogy szoros érzelmi kapcsolat születik közöttük. Ettől a pillanattól kezdve az életük megváltozik. A két tinédzser sorsa másokra is hatással lesz.
A londoni fellépésre érkező Broadway-sztár, Jerry Travers udvarolni kezd az ugyanabban a szállodában lakó modell Dale-nek, aki azonban barátnője férjének hiszi, s Velencébe menekül előle. Jerry persze követi, s egyre újabb félreértések nehezítik a szerelmesek egymásra találását, akik Irving Berlin remek zenéjére hihetetlenül könnyed eleganciával adják elő a legbonyolultabb táncfigurákat. Nemhiába Fred Astaire oldalán lett sztár Ginger Rogersből, aki drámai színésznőként is megállta a helyét.
Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.
Max Bialystock, a sikertelen producer és ifjú könyvelője, Leo Bloom kieszeli a tökéletes tervet, amellyel úgy érzik, semmi perc alatt meggazdagodnak. Ha ugyanis több pénzt szednek össze egy darabhoz, mint amennyi a bemutatáshoz szükséges, akkor úgy járnak a legjobban, ha a darab megbukik, mert azzal nagyobb summát keresnek, mintha siker lenne. Tervük megvalósításához ideális alapanyag minden idők legrosszabb forgatókönyve, a Hitler tavasza, amelyet a neonáci galambtenyésztő álmodott papírra. Ám Max és Leo hamarosan megtanulja, hogy "ízlések és pofonok" különbözőek.