Ben Harper tízezer dollárért gyilkolt. Miután elrejtette a pénzt, megígérteti lányával, Pearllel és fiával, Johnnal, hogy senkinek nem árulják el a rejtekhelyet, még anyjuknak, Willának sem. Ben a börtönben - akasztására várva - találkozik cellatársával, a "Pappal", aki sikertelenül próbálkozik megszerezni Ben titkát. Amikor a "Pap" elhagyhatja a börtönt, Harperék háza felé veszi az irányt, mert úgy sejti, ott van a pénz...

Reggie, a fiatal özvegy Párizsban tudja meg, hogy meggyilkolt férje közönséges csirkefogó volt, aki után "piszkos" pénzek maradtak vissza. Három gonosztevő meg akarja szerezni a pénzt, ezért megfenyegetik az özvegyet. Egy negyedik férfi, a titokzatos Peter Joshua is meglehetősen gyanúsan viselkedik, ennek ellenére Reggie beleszeret. A férfiről kiderül, hogy talpig becsületes ember, ő a hölgy megmentője.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

A nagy világgazdasági válság utáni években járunk, a szegénység sújtotta Texasban. Miután elveszíti a férjét, Edna magára marad a két gyermekükkel. Nincs állása, nem tud hol elhelyezkedni. Tragikus anyagi helyzetbe kerül, a házat jelzálog terheli. Az asszony eleinte elhagyja magát, azután rádöbben, hogy nem szabad feladnia. Alkalmi munkásnak felveszi a fekete Mozét, aki azt javasolja, hogy ültessenek gyapotot. A helyi fajgyűlölők szervezete mindezt nem nézi jó szemmel, és provokálják a balhét. Eljön az első termés aratásának ideje. Sok minden eldőlhet, egy egész életre.

Kai balesetben meghal, és ez az esemény összehoz két embert, akik korábban sohasem találkoztak egymással. Kai édesanyját, Junn-t, ki egy idősek otthonában lakik Londonban, de egy szót sem beszél angolul, és Kain élettársát, Richardot. Richard és Kai kapcsolatáról az anya korábban mit sem tudott. Ez az ismerkedés felettébb különleges. Különleges, mert nem beszélnek közös nyelvet, különleges érzelmi vonalon is. Hisz nincsenek közös emlékeik. Egy tolmács, Vonn segítségével képesek egymással verbálisan kommunikálni. Idővel egyre közelebb kerülnek érzelmileg egymáshoz, mely azt eredményezi, hogy mindketten tisztán látják: együtt kell hogy osztozzanak a szeretetben és a szomorú percekben, még akkor is, ha épp nincs a közelükben a segítség, vagyis a nyelvek közti híd.

A családregény a kilencven éves Antónia életének utolsó napján kezdődik, amikor felidézi az elmúlt ötven évet. Vége a második világháborúnak, Antónia édesanyja halála után, lányával együtt visszatelepül a kis faluban lévő szülői házba. A falu nehezen tolerálja az asszony független életvitelét, aki átvéve a családfő szerepét, mindig tudja mit akar és azt bármi áron keresztül is viszi. Antónia legfőbb törekvése az, hogy ő és családjának tagjai megalkuvás nélküli, teljes életet éljenek.

1938-ban Chuyia, egy gyermekkorban lévő menyasszony, akinek a férje meghalt mielőtt még egybekeltek volna, arra kényszerül, hogy egy indiai vallási közösségben, azaz egy ashramban éljen Varanasi-ban a többi özveggyel együtt. Az életüket pedig egy idős asszony, Madhumati irányítja, aki prostitúcióért tartja őket. Egy nap azonban egy másik fiatal özvegy, Kalyani úgy dönt, hogy elszökik tőle, hogy összeházasodjon egy fiatal ügyvéddel, Gandhi elkötelezettjével, azonban felfedezi, hogy annak apja egykor az ügyfele volt.

Salma, a palesztin özvegyasszony házával szomszédos telekre költözik az izraeli védelmi miniszter. A rezidencia Salma citromligetével szemközt áll, épp a zöld határvonalon. Mivel a kert megnehezíti az épület biztosítását, a védelmi erők parancsba adják a fák kivágását. A nő egy fiatal ügyvéd segítségével elindul, hogy törvényesen megvédje igazát.

Nem a megszokott körülmények között találkozik egymással a negyvenegy éves Matty és a huszonkilenc éves Johnny. A háromgyermekes asszony az egyik szupermarket parkolójában nekiütközik egy kamionnak. Az ifjú sofőrnek nem tetszik a dolog, a kezdeti vita hamarosan veszekedéssé fajul. Az indulatokat a kiérkező rendőrök fékezik meg. Néhány nappal később Johnny felkeresi Mattyt. Elnézést kér a történtekért, majd kijavítja az asszony kocsiján lévő horpadást. A korkülönbség ellenére kapcsolat bontakozik ki közöttük, amit rossz szemmel néz Matty korábbi barátja.

A legtöbb család számára a költözés maga az újrakezdés. Ám Creedéknek ez lehet a kezdet vége. Egy olyan hely szomszédságába költöztek, melyet gyermekek építettek összetört álmokból. Ez az aprócska földdarab egy rejtélyes indián temetkezési helyet rejt, mely a feltámasztás erejével bír.

Charlie író, aki egyik este rémálomból ébredve arra az elhatározásra jut, hogy nyakába veszi a már rég nyugovóra tért várost. Néhány háztömbnyire az otthonától belebotlik a szintén álmatlanságban szenvedő és kutyáját sétáltató Bradley-be. Az éjszaka kellős közepén Bradley diktálni kezd egy történetet, amit Charlie-nak meg kellene írnia. A mű címe: A szerelem bősége. Mivel Bradley igen jártas a témában, ezért felajánlja, hogy összeismerteti pár emberrel, akik kimerítően tudnának mesélni a témáról. Köztük van Kathryn, Bradley első felesége, aki egy másik nőért hagyta ott a férfit, Diana, a második nej, David, a házas szerető, aki cáfolja Diana történetének minden állítását, Chloe, Bradley kedvenc kávézójának egyik fiatal és igen szabad felfogású felszolgálója, Oscar, Chloe agyonpiercingelt kedvese, Harry Ginsburg, Bradley szomszédja, aki állandóan a dán filozófustól, Kierkegaard-tól idéz és Esther, Harry felesége, aki állandóan fia, Aaron nyakán lóg.

Telly (Julianne Moore) igyekszik túlélni azt, amit nem lehet: egy repülõgép-szerencsétlenég során elveszítette 8 éves kisfiát. A pszichológus (Gary Sinise), aki a legtöbbet segített neki, feladja a küzdelmet: bevallja a nõnek, hogy emlékeibõl és fájdalmából semmi sem igaz: sosem volt gyereke és így az nem is halhatott meg - mindez csupán az õ agyában létezett. Ezzel a tudattal még nehezebb együtt élni, mint a gyásszal. Ám a legnehezebb még hátra van.