Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

Caleb 24 éves, és programozó a világ legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, amelynek díja, hogy egy hetet tölthet egy privát hegyi nyaralóban, amely Nathannek, a cég vezérigazgatójának tulajdona. Ám amikor Caleb megérkezik a mindentől távol eső luxusházba, rájön, hogy tulajdonképpen egy különös és lenyűgöző kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány testében lakik.

A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.

A hadihajó másodtisztje lázadás miatt katonai bíróság elé kerül, mert idegbeteg kapitányától átvette a parancsnokságot, amikor hajó vészhelyzetbe került egy hurrikán miatt.

Az igaz történetet feldolgozó film egy csoport afrikai rabszolga hihetetlen útjának krónikája. Az afrikaiak elfoglalják elrablóik hajóját, és megpróbálnak visszatérni szeretett szülőföldjükre. Amikor a hajót, a La Amistadot elkapják, a foglyokat az Egyesül Államokba viszik, ahol a börtönben várják sorsukat, és a vád ellenük: emberölés. Lenyűgöző csata bontakozik ki, mely felkelti az egész nemzet figyelmét, és alapjaiban rengeti meg az amerikai igazságszolgáltatást. De a vádlott férfiak és nők számára a harc az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik - a szabadságért.

1787-ben a Bounty hadihajó különleges küldetésen vesz részt a déli tengereken: kenyérfa palántákat kell szállítania az angol gyarmatokra. Az első tiszt, Fletcher Christian előkelő úri modora miatt hamar szálka lesz az alacsony sorból származó Bligh kapitány szemében, aki a kegyetlenségig szigorú rendszabályokkal akarja kézben tartani a legénységet. Amikor Tahitiról a hajó értékes rakományával továbbindul a gyarmatok felé, az emberek elégedetlensége lázadáshoz vezet, melynek Christian áll az élére. Visszafordítják a hajót Tahiti felé, ahol a legénységet tárt karokkal várják a tahiti lányok... A néhány társával egy csónakban sorsára hagyott Bligh kapitány megfogadja, hogy első tisztjét még fel fogják akasztani Londonban.

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.

Földünk haldoklik. A túlélés érdekében az emberiség új bolygókat akar gyarmatosí­tani. Az egyik azonban lakott, s lakói nem fogadják jó szí­vvel az érkezőket. Megindul az intergalaktikus háború a bolygó birtoklásáért.

Egy atomtengeralattjáró kapitánya az Északi Sark közelében különös természeti jelenséget tapasztal. Kiderül, hogy a Föld légkörét hihetetlen intenzitású meteoreső bombázza. A tudósok számítása szerint a jelenség hatására heteken belül megindul a földön a felmelegedés, elolvad a jég a sarkokon, és belátható időn belül minden élet elpusztul a bolygónkon. A tengeralattjáró kapitányának azonban van egy elmélete arra, hogyan lehetne megelőzni a katasztrófát: egy a légkörre irányzott nukleáris rakéta szerinte megállítaná a folyamatot...

Az élet folytatásának kilátásai a Földön 2058-ban elég komorak. Ezért a Robinson családot az űrbe küldik, hogy megtelepedjenek az Alpha 1-en, a galaxis egyetlen másik lakható bolygóján. Ám amikor egy potyautas szabotálja a küldetést, azon kapják magukat, hogy átszáguldanak a feltérképezetlen űrön.