Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.

A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.

Grga Pitic - a cigány keresztapa és szemétdombkirály - és Zarije, egy cementüzem büszke tulajdonosa, régi jó barátok, bár vagy 25 éve nem találkoztak. A már nyolcvanas éveiket taposó, betegségekkel küszködő két zsivány kölcsönös tiszteletben élt át együtt bűnt és bűnhődést. Zarije fia, Matko, a semmirekellő naplopó, mivel saját apját nem meri megkérni, Grgától kér pénzt kölcsön egy vonatrakomány benzin megszerzésére. Matko, sikeres trükkjén felbuzdulva felajánlja Dadan Karambolónak, a cigány gengszterek kábítószeres királyának, hogy beveszi a benzinbuliba. A gátlástalan Dadan azonban becsapja, így nincs más választása, mint elfogadni Dadan kárpótlási kérését, vagyis hogy hozzáadja fiát, Zarét Dadan húgához, Afroditához.

Jimmy alias:Popeye Doyle a legkeményebb öklű New York-i rendőr: előbb üt, azután kérdez. Ezúttal azonban nagy fába vágja a fejszéjét: az Amerikát kábítószerrel elárasztó "francia kapcsolatot" kellene partnerével felgöngyölítenie. Doyle egy bulldog szívósságával ered a hálózat feltételezett vezetőjének a nyomába, s a törvény minden betűjére fittyet hányva csapdát állít neki.

Fegyverlövés dörren a marokkói sivatagban. Ez indítja el egy amerikai turistapár küzdelmét a túlélésért, és köti őket a világ másik három pontján lévő emberekhez. Két marokkói fiúhoz, akik akaratlanul bűnözőkké válnak, egy dadushoz, aki két amerikai gyermeket igyekszik átcsempészni a mexikói határon, valamint a siket, problémás japán tinédzser apjához, akit a rendőrség köröz. A földrajzi távolság, a kultúra és a nyelv által elválasztott négy csoport a közös végzet felé tart. Néhány nap alatt mindegyikük megtapasztalja a tökéletes elveszettség érzését, miközben fölfedezik a kapcsolódás és a szeretet valódi mélységét.A Bábel középpontjában a huszonegyedik század egyik legnagyobb problémája áll: az emberek közötti kommunikáció hiánya. A legszomorúbb az egészben, hogy nem kell elveszni a marokkói sivatagban, vagy a tokiói forgatagban, hogy elszigeteltnek, magányosnak érezzük magunkat... (port.hu)

Jule, a berlini diáklány, biztosítása nem lévén, reménytelenül eladósodott egy autóbaleset következtében, melyet ő okozott egy gazdag üzletember limuzinjának ütközve. Miután lakásából kilakoltatják, Peter nevű barátjához költözik és hamarosan rájön, hogy Peter és az ő régebbi lakótársa, Jan, éjszakánként luxusvillákba törnek be. Rablás és vandalizmus helyett azonban ők nagy gonddal és ízléssel újrarendezik a bútorokat és az értékes holmikat, majd rejtélyes üzeneteket hagynak a lakóknak. Jule meggyőzi Jant, hogy látogassák meg hitelezőjének villáját is.

Javier Rodriguez és Manolo Sanchez mexikói rendőrök és jó barátok, akik nap mint nap szembesülnek a hatalom és a pénz kísértésével, és bár ellenállnak, a korrupció mégis olyannyira behálózza őket, hogy végül kilátástalan helyzetbe kerülnek. Az Egyesült Államokban, Ohio Állam Legfelsőbb Bíróságának bírája, Robert Wakefield az Elnöktől fontos megbízatást kap: őt nevezi ki a drog elleni harc új főnökévé. A megalkuvásra képtelen, konzervatív Wakefield a kábítószer elleni küzdelem egész szervezetének felülvizsgálatára készül és a mexikói rendőrséggel való együttműködést tervezi. De otthon, ő is csak szülő - feleségével, Barbarával tinédzser lányuk, Caroline egyre jobban elhatalmasodó kábítószer-függőségével kell szembesülniük. San Diegóban Montel Gordon és Ray Castro DEA-ügynökök a hírhedt Obregon drogmaffia leleplezésén fáradoznak. Foglyuk, a középszintű kábítószer-kereskedő, Eduardo Ruiz hajlandó tanúskodni a gazdag drogbáró, Carlos Ayala ellen.

Liu Jiant (Jet Li), a kínai kormány egyik legkiválóbb titkosügynökét Párizsba küldik, hogy Jean-Pierre Richard francia rendőrfelügyelővel együttműködve letartóztassanak egy kínai drogbárót. Az akció azonban kudarcot vall, és a becstelen gallok Liut vádolják, hogy megölte a drogbárót. Az ügynök hamar rájön, nem tehet mást, meg kell oltalmaznia Jessicát (Bridget Fonda), az egyetlen szemtanút, hogy bizonyíthassa ártatlanságát. A szokatlan párosnak azonban nincs könnyű dolga az utánuk küldött bérgyilkosokkal.

Fantomas, az álarcos szupergengszter megállíthatatlanul hajtja végre akcióit, miközben mindvégig ismeretlen marad. Konok ellenfele, a kudarcokba beletébolyult Juve felügyelő nem adja fel a reménytelen küzdelmet és a Scotland Yard segítségével hajtóvadászatot indít Fantomas ellen.

Egy szegény sorban élő yorkshire-i család anyagi okokból arra kényszerül, hogy jó áron eladják dédelgetett kutyájukat. De Lassie-t sem a távolság, sem a láncok nem akadályozzák meg abban, hogy újból és újból visszaszökjön igazi gazdáihoz, azokhoz, akiket szeret és akik őt is szeretik. Hiába minden, az új tulajdonos elviszi a kutyát skóciai birtokára, ahol kemény kiképzés várja. Lassie azonban nem ismer lehetetlent: innen is megszökik, s nekiindul a gyötrelmes, ijesztő kalandokkal terhes, több száz kilométeres útnak - hazafelé...

1942 szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében... A film a Híd a Kwai-folyó felett (1957) amerikai sikerfilmben feldolgozott események valós története, egy túlélő tollából, Ernest Gordon azonos című önéletrajzi regénye alapján készült. Az egykoron kiszínezett cselekmény helyett Gordon, a kegyetlen háború valóságáról rántja le a leplet. Ez az igaz történet négy, II. világháborús fogoly hősies ellenállásáról szól, melyet japán fogva tartóikkal szemben tanúsítottak.

Jake Peterson nyomozó és társa, Paul DeLucca tudomást szerez egy 50 millió dolláros heroin-szállítmányról, amelyet a mexikói határon át csempésztek be az Egyesült Államokba. Amint azonban egy kicsit mélyebben akarnak betekinteni az ügy részleteibe, kellemetlen meglepetés éri őket: rájönnek ugyanis arra, hogy városi vezetők és magas rangú jogászok dolgoznak a saját zsebükre. Azt pedig nem is sejtik, hogy az álruhás Bill Peterson kapitány és a DEA titkos ügynöke, John Bagwell is nyomoz már az ügyben. A különböző nyomozószervek azonban nem az együttműködő-képességükről híresek és a hatalmi konfliktusokért kemény árat kell fizetniük.