Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul, sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező Satyajit Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni egy kis faluban. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását (szeretett felesége szülésben meghal), elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el.
Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)
A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.
Egy egyenruhás férfi az asztalnál kenyeret morzsol a kávéjába. A háta mögötti teremben kivégzést tartanak. A hóhér lassan nyugdíjba megy. Nyámnyila vejének kellene folytatnia az ipart, de nagyon húzódozik. Végül az állami hivatallal járó lakáskiutalás meggyőzi, jó a hóhérkodás. Csak nehogy halálra ítéljenek valakit!
Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.
Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.
A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.
A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.
Ali, a brémai nyugdíjas török prostituáltat vesz maga mellé, hogy életét bearanyozza. Fia, Nejat először elképed, de hamar megkedveli a lányt, mikor megtudja, hogy Yeter csak azért bocsátja áruba testét, hogy lánya egyetemi tanulmányait fizethesse. Mikor Ali megöli a nőt, Neyat felkerekedik, hogy Isztambulban megkeresse a lányát. Aytent azonban nem csak Neyat keresi, de a török rendőrség is - ők terrorizmussal vádolják.
Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.
A Saint-Rémy-de-Provence-i elmegyógyintézetben való kezelését követően Vincent Van Gogh Auvers-sur-Oise-ba utazik Gachet doktorhoz, a művészetkedvelő és művészpártoló orvoshoz, akinek figyelmébe fivére, Theo ajánlotta a festőt. Van Gogh megfesti a falu bolondját, valamint vendéglátójának lányát, Margueritet is, aki nincs megelégedve a róla készült festménnyel. Van Gogh ekkor csak harminchét éves.
A mára már klasszikusnak mondható marihuána ellenes propagandafilm a Tell Your Children (1936) humoros, musical változata.
Billy és Kate új életet kezd New Yorkban, ahol szerény kis alkalmazottai lesznek Daniel Clamp hatalmas üzleti vállalkozásának. Ám ez a tekintélyes üzleti birodalom - mely számtalan furcsa csodabogárnak ad otthont - hamarosan a szörnyecskék játszóterévé válik. Billy és Kate még élénken emlékeznek a jól megszívlelendő szabályra, ami ezekre az aprócska lényekre vonatkozik, és Gizmo segítségével kénytelenek újra felvenni a harcot a féktelen kis ördögök legújabb generációja ellen, akik pillanatok alatt számtalan kellemetlen meglepetést okoznak Manhattan lakóinak.
James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.
A két fõszereplõ, Bill és Ted, a két "emberalakot öltött kaliforniai szlengszótár". Övék a nagy megtiszteltetés, hogy megjárhatják a Poklot, eljuthatnak a Mennyországba és még azon is túlra. Missziójuk során túl kell járniuk gonosz hasonmásaik eszén, meg kell menteniük barátnõiket, meg kell védeniük a jövõ generációját az ördögi erõktõl, és meg kell nyerniük a Rockbandák Összecsapását. Haláli túrájuk olyan "arcokkal" hozza össze õket, mint a Halál Kaszása, Isten, az Ördög, két marslakó, Albert Einstein és a Húsvéti nyuszi...