Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.
Chesley "Sully" Sullenberger kapitány 2009. január 15-én New York fölött, egy madarakkal való ütközés után a Hudson folyóra tett le csodával határos módon egy utasszállító gépet, megmentve ezzel 155 ember életét. Az eset médiaszenzáció lett, ám a repülésügyi vizsgálat több szakmai hibára is rámutatott, ami miatt Sully kapitány végül nyugdíjba vonult.
A történet középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.
1990 telének egy az ünnepi vásárlóktól nyüzsgő napján Jonathant és Sarát összehozza a véletlen, no meg egy pár kötött kesztyű. Két idegen New York forgatagában, akik azonnal a kölcsönös vonzalom áldozatául esnek. Annak ellenére, hogy mindketten járnak valakivel, együtt töltik az estét Manhattanben kószálva úgy, hogy egymás nevét sem tudják. Ám mikor az éj elkerülhetetlenül véget ér, kénytelenek megtenni a következő lépést. A megbabonázott Jonathan azt javasolja, cseréljenek telefonszámot, ám Sara húzódozik, és azzal áll elő, hogy bízzák közös jövőjüket a sorsra. Ha az ég egymásnak teremtette őket, mondja, akkor megtalálják útjukat egymás életébe. Ez lenne a terv, ám a sors mást akar.
Az a csodálatos századforduló, és azok a csodálatos férfiak! Azok voltak ám csak az igazán szép idők, amikor egy angol újság busás díjat ajánlott föl annak, aki a leggyorsabban repül Londonból Párizsba. Akkor, aki csak pilóta volt a talpán, mind benevezett. Különös, ormótlan kis gépeiken mindannyian nekivágtak, hogy dicsőséget arassanak, és elnyerjék hölgyük szívét. Természetesen egyik feladat sem volt könnyű: a versenytársak ugyanis sikerük zálogát részben abban látták, hogy kibabráljanak egymással, így aztán nem csak a levegőben, de a földön is kemény megpróbáltatások vártak rájuk.
Frank, az egykori gyerekzseni és Casey, a mindig optimista, tudományos érdeklődésű tinédzser közös álmot kergetnek. Hogy végzetüket beteljesítsék, egy veszélyekkel teli küldetésbe kezdenek, amelynek keretében szeretnék megtalálni a térben és időben meghatározhatatlan helyen fekvő titokzatos helyet, amelyet Holnapolisz néven ismernek. Tettük azonban nem csak rájuk, hanem az egész világra hatással van, amely így akár örökre megváltozhat.
Luc Devreaux egykori katona és Veronica Roberts televíziós riporternő a UniSol egység egyik nyomukba küldött katonáját legyőzve fontos információt szerez a tökéletes katonákat létrehozó titkos szervezet vezetőjéről. Rájönnek, hogy csak egyetlen módon tudják legyőzni őt: ha az egész világ tudomására hozzák az embertelen kísérleteket. Mielőtt azonban eljuttathatnák a megszerzett információt a médiának, egy Luc nyakába épített szerkezet bekapcsolódik és távirányítással a UniSol bázisra irányítja őt, ahol kitörlik emlékeit.
A kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank felejthetetlen alakítást nyújt Amelia Earhart, a legendás amerikai pilótanő szerepében.Filmbeli partnere Richard Gere, a karizmatikus üzletembert és ellenállhatatlan férjet, George Putnamet kelti életre. Kettejük kapcsolata szerelmen és kitartáson alapul, és sem Amelia mindent felülmúló, a repülés iránti szenvedélye, sem Gene Vidalhoz (Ewan McGregor) fűződő viszonya nem tudta tönkretenni - egészen a nő rejtélyes eltűnéséig.