Az eladósodott kisember, Kim úr öngyilkosságot kísérel meg, leveti magát Szöul egyik hídjáról, ám a megnyugvást hozó mennyország helyett egy lakatlan szigeten ébred. A folyóparti lakások egyikében él egy lány, aki már három éve nem mozdult ki az otthonából.

Johan Borg festő és felesége, Alma nyaranta kiköltöznek egy elhagyatott szigeten fekvő parasztházba. Johant álmatlanság gyötri, fél a sötétségtől és az álmoktól, de próbál dolgozni. Egy este Johan rajzokat mutat feleségének, szörnyszülötteket ábrázolnak, amelyek üldözik a skizofréniában szenvedő férfit. Johan határhelyzetben él, ahonnan egyszerre ellátni életre-halálra, ahol valóság és álom, hit és szorongás egymásba mosódik, mint a nap és az éj. Alma próbálja férjét visszatartani az életnek, a valóságnak, de egyre kevesebb sikerrel...

Maddy Whittier, aki egész életét az otthonában töltötte, mert mindenre allergiás, beleszeret a szomszédba költöző fiúba.

Charlie Lavery repülőgépével üzemanyagot visz az artikus térségbe. Visszaútján egy beteg nőt szállít kórházba. Váratlanul elromlik a gép, s egy civilizációtól távol levő, elhagyatott heyre zuhannak. Mindketten túlélik a zuhanást. Charlie segítségért indul, de a céltalan keresgélés közben elhagyja az ereje és összeesik. Halálán van, amikor a beteg nő rátalál, és gyógyítani kezdi. A zord környezethez szokott útitárs lassan megtanítja a túlélés fortélyaira.

Michael Peterson egész életében arról álmodozott, hogy híres lesz. A forrófejű, huszonkét éves srác úgy gondolta, ennek legegyszerűbb módja, ha kirabol egy postahivatalt. Petersont azonban gyorsan elfogták és hét év börtönbüntetésre ítélték. Végül több mint harmincnégy évet töltött rács mögött, ebből harmincat magánzárkában. A hollywoodi sztár, Charles Bronson nevet is itt vette fel. Hírnevét fékezhetetlen természetével, túszejtő akcióival szerezte. Az Egyesült Királyság legerőszakosabb rabjaként tartották számon, aki nemcsak a fegyőrökre, de a társaira nézve is állandó veszélyt jelentett. Átváltozásáról, életéről több könyvet írt.

Nancy Stokes, a megözvegyült, nyugdíjba vonult iskolai tanár kalandra vágyik, emberi kapcsolatra és némi szexre. Jó szexre. Noha férje mellett otthonra lelt, gyermeket neveltek és még valami élethez hasonló is kijutott neki, a jó szex sosem volt része a dolognak. Robert azonban már nincs többé, Nancy pedig eltervezte: egy Leo Grande nevű szexmunkás segítségével felfedezőútra indul. Egy hotelszobában Nancy megismerkedik Leóval. Épp olyan jóképű, mint a fotón, ám ami felkészületlenül éri Nancyt, az a reá váró társalgás és paráználkodás. Leónak mindenről van véleménye, és bár nem mindig árulja el az igazat, Nancy mégis megkedveli. És Leo is őt. Ahogy nő a szexuális önbizalma, Nancy egyre jobban oldódik. Három találka folyamán az erőviszonyok is változni kezdenek, a két ember bizton viselt álarca pedig lassan lehull.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.

Vidéki kúriájukban üres hétköznapjait éli Donald, Nancy és fiuk, James. A látszatcsalád feje, Donald sok külföldi útja mellett szakít időt halálos beteg feleségére, Nancyre is. A családtagok azonban most is közömbösek egymás iránt. Míg egy nap a skizofrén Jamesnél elszakad a cérna.

Agnes magányos pincérnő akinek sokáig nyugodt életét most a feltételesen szabadlábra helyezett volt férje teszi pokollá. Legjobb barátnője R. C. befogad egy rejtélyes idegent Peter-t, aki teljesen ártalmatlannak tűnik, de a látszat ezúttal csal… Peter és Agnes miután megismerkednek, hamar megtalálják a közös hangot és az idegen nemsokára be is költözik a nő lepukkant motelszobájába. Aztán kiderül, hogy Peter öbölháborús élményei nem múltak el nyomtalanul; különös összeesküvés-elméletek formájában élnek tovább a férfiben. Azt hiszi, a kormány - a háborús utókezelés részeként - számtalan apró bogarat ültetett a testébe. Agnes is megnyitja Peter előtt abnormális képzeletének kapuját és így kölcsönös paranoiáiktól áthatva kezdenek beteges viszonyba. Új ideológiájukban teljesen elmerülve ássák el magukat a motelszoba sötétjébe, viselkedésük pedig ijesztő tempóban halad a skizofrénia veszélyekkel teli határmezsgyéje felé…