Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

A nem is olyan távoli jövőben a túlnépesedést megakadályozandó, a világ kormányai bevezetik a Csak-egy-gyerek törvényt, amelynek értelmében a családoknak mindössze egy gyerekük lehet. Az állam különleges megfigyelési hálózattal igyekszik betartatni a jogszabályt, s mindenkitől elveszik a többedik szülötteket. Egy férfinak különleges kihívást jelent, hogy hét, egymásra tökéletesen hasonlító lányunokáját úgy nevelje fel, hogy az senkinek ne szúrjon szemet. A lányok egy személyi azonosság alatt élnek, mindegyikük hetente csak egyszer mehet el otthonról, a testvérek többi napi cselekedeteinek figyelembevételével. Egy nap egyikük nem megy haza, ezzel láncreakciót elindítva a többi testvér életében.

Miután Frank leszerel a hadseregből, beáll sofőrnek az egyik kórházhoz. Így kerül kapcsolatba a végzet asszonyával, aki elfoglalja régi barátnőjének helyét, új állást szerez Franknek, és mellesleg belekeveri egy gyilkossági ügybe.

Figyelem, csapó és forradalom indul! Hollywood lepaktált a 20. század egyik karizmatikus banditájával. Pancho Villa mítosza Dél-Amerikában legalább akkora, mint Che Guevaráé. A mexikói szabadságharcosnak fogytán volt a pénze, nem tudta tovább finanszírozni hadseregét és mozgalmát. Gondolt egy nagyot és a kor nagy találmányában, a filmezésben látott fantáziát: ő szállítja a kíváncsi embereknek a véres sztorit, aki látni akarja, vegye meg tőle! Tárgyalásokat kezdett Griffith és más híres hollywoodi producerekkel, akik a némafilm korában még lehetetlennek tartották, hogy az emberek egy óránál többet kibírnának a moziban sőt, hajlandóak a dupláját fizetni érte. Hajlandóak voltak?

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Jane Eyre a szigorú nagynénjétől a még szigorúbb nevelőintézetbe száműzött nincstelen árva lány, aki nevelőnőként kerül a különös Mr. Rochester házába és bűvkörébe. Az alapművet meglehetősen szabadon kezelő adaptációban (Stevenson a főhősnő stációit a Rochester-kastélyban folyó életre szűkítette) a színészek (Fontaine és Welles) egymást múlják felül, és kamaszlányszerepben feltűnik Elizabeth Taylor is.

A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.

Egy elit magángimi trónról letaszított méhkirálynője titkos alkut köt egy visszahúzódó új diákkal, hogy egymás ellenségein álljanak bosszút.

A New Jerseyben élő Nearing családot tragédia éri, elveszítik az édesanyát, Rose-t. A férj és a két fia nehezen tudja feldolgozni a helyzetet. Miközben az apa bánatában az italhoz menekül, az idősebb testvér zavaros kábítószer-ügyletekbe bonyolódik. A családi veszteség árnyékában a fiatalabbik testvér, Henry szemet vet Grace-re, a középiskola szépségére. A lány viszonozza a fiú érdeklődését, annak ellenére, hogy állandó barátja van, Henrynek meg ott van Merna, a legjobb barátja gyerekkora óta.