Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.
David és Diego önmagukat keresik, s a helyet, a teret, ahol ezt megvalósíthatják. David a havannai egyetem politológus hallgatója, tele kommunista eszmékkel, doktriner ideákkal. Diego kifinomult ízlésű művész. A film két korábbi tabut érint egyszerre, a homoszexualitásét és a diktatúráét. Vígjátéki fordulatokkal, ízléssel és emberséggel kezelve meséli el két fiú barátságának történetét, melyben a szeretet politikai és szexuális kultúrájuk különbözősége ellenére is legyőzi az intolerancia akadályait.
Az igaz történetet feldolgozó film egy csoport afrikai rabszolga hihetetlen útjának krónikája. Az afrikaiak elfoglalják elrablóik hajóját, és megpróbálnak visszatérni szeretett szülőföldjükre. Amikor a hajót, a La Amistadot elkapják, a foglyokat az Egyesül Államokba viszik, ahol a börtönben várják sorsukat, és a vád ellenük: emberölés. Lenyűgöző csata bontakozik ki, mely felkelti az egész nemzet figyelmét, és alapjaiban rengeti meg az amerikai igazságszolgáltatást. De a vádlott férfiak és nők számára a harc az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik - a szabadságért.
Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.
Már 84 napja, hogy az öreg halász nem fogott semmit. Kétségbeesésében úgy dönt, egyedül indul útnak, hátha így mellészegődik a szerencse. A nyílt tengeren egyszer csak kapást jelez a csali. A zsinór megindul, a horogra akadt hal vontatni kezdi a csónakot. Az öreg halász a tenger végtelen magányában pillantja meg először a hatalmas halat. A vadász és a vad között élethalálharc indul meg. A küzdelem harmadik napján a hal végre láthatóvá válik a víz felszíne alatt. Az öreg összeszedi maradék erejét, és ledöfi a szigonyával. A hal még utoljára feldobja magát, és ekkor látszik igazán, hogy nagyobb, mint a csónak. Az öreg a csónak oldalához köti, és vitorlát bontva hazaindul. Az első cápa éjszaka támad. Két órával később a dögszag társait is odacsalja. A keservesen szerzett zsákmány a cápák martalékává lesz.
A 18 éves Katey (Romola Garai) Havannába érkezik, ahol apja a Ford Művek vezetője. A kissé különc lányt mágnesként vonzzák az utcai táncosok, de legfőképpen egy tüzes tekintetű, büszke és céltudatos kubai sráchoz, Javierhez (Diego Luna) vonzódik. Rábeszéli a fiút, hogy tanítsa meg erre a fékevesztett, erotikus táncra, a salsára és legyen a partnere az országos táncbajnokságon. Rövidesen a színjeles, kitűnő tanuló Katey sutba dobja könyveit és szüleit félrevezetve, éjjel-nappal Javier társaságában igyekszik felfedezni Kuba másik, eddig sosem látott arcát.
Dél-Afrika, az apartheid rendszer bukása után. David ötvenkét éves, elvált, fehér bőrű, a munkájával és az egész világgal elégedetlen irodalomprofesszor. Miután kapcsolatba bonyolódik az egyik tanítványával, kénytelen beadni a felmondását. Meglátogatja egyedül gazdálkodó, leszbikus lányát. Míg Lucynál van, David besegít egy önkéntes állatklinikán. Később viszonya lesz annak vezetőjével. Egyik nap idegenek támadják meg a farmot. Kirabolják őket és magukkal hurcolják Lucyt. Kiderül, hogy a támadók egyike a szomszédos birtok fekete tulajdonosának rokona.