1949, Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé... "A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét." (Gyürey Vera)

A nyolcéves Zander világa egy csapásra megváltozik, amikor harmadik osztályos kisdiákként megtapasztalja az első szerelmet és egyben átéli első nagy bánatát is, ugyanis halálosan beleszeret az egyik tanárába. Egy szívmelengető történet, mely a gyermekkori érzelmek sokféleségét tárja elénk.

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.

Két rendszer: a náci gépezet. A Vatikán és a szövetséges diplomácia. Két férfi belülről veszi fel a küzdelmet. Az egyik oldalon a civil életben kémikus végzettségű Kurt Gerstein SS tiszt. Ő látta el a táborokat Cyklon B-vel, miközben saját és családja életének kockáztatásával fáradhatatlanul próbálta leleplezni a tudomására jutott bűnöket, melyekről értesítette a szövetségeseket, a pápát, a németeket és templomaikat. A másik oldalon az ifjú jezsuita, Ricardo, a kegyetlenséggel akár életük árán is szembeszálló papságot képviselő kitalált figura. Sok ilyen bátor pap akadt, köztük ismertek és névtelenek, akik nem tudtak belenyugodni feletteseik cinkos hallgatásába... Melyik az a pillanat, amikor az ember az etikát az önfenntartás ösztöne elé helyezi? Kurt Gerstein tudta, és azt akarta, hogy a világ is megtudja. A film ítélet azok hallgatása felett, akik tudtak a borzalmakról, mégsem törték meg a csendet, pedig megtehették volna.

A Matador című Almodóvar-filmben a szerelem és a halál végzetes kapcsolata elevenedik meg a néző szeme előtt. Diego Montez és Maria Cardenal a bikaviadalok kegyetlen világában találkozik egymással. A két ember perverz szexuális játékoknak hódol, melyekre eddig csak partnereik meggyilkolása révén tudtak szert tenni. Most elérkezett a várt beteljesülés: együtt halhatnak meg a szenvedély oltárán.

Amelia akkor veszítette el a férjét, amikor az éppen kórházba vitte őt, hogy megszülje első gyereküket. A baleset óta hét év telt el, de a nő még mindig nincs túl rajta, és azóta is egyedül neveli fiát, Samuelt. A srác nem könnyíti meg a dolgát: súlyos viselkedési problémákkal küzd, követelőző és erőszakos, ugyanakkor folyton retteg a szobájában ólálkodó szörnyetegektől. Egy nap talál egy Mr. Babadook nevű, nem hétköznapi gyerekkönyvet, amely hatására a fiú állapota rosszabbodik. Ahogy anya és fia egyre jobban elszigetelődik a külvilágtól, Amelia sejteni kezdi, hogy talán tényleg nincsenek egyedül a házukban.

Az utolsó Pasolini-film De Sade márki nyomán: négy fasiszta egy villában a legváltozatosabb szexuális kínzásoknak veti alá a foglyokat. "A Saloval mindazokhoz fordulok, akik hozzám hasonlóan gyűlölik a Hatalmat, azért, amit az emberi testtel művel: dologgá aljasítja, s ezáltal az embert megfosztja a személyiségétől... Én különös hévvel gyűlölöm azt a hatalmat, amelytől most, 1975-ben szenvedek. Ez a hatalom olyan rettenetes eszközökkel manipulálja a testet, hogy még Hitlertől sincs mit irigyelnie: ...új, elidegenített és hazug értékrendet hirdet, a fogyasztó társadalom értékeit. Ma az megy végbe éppen, amit Marx az élő, valódi, korábbi kultúrák megsemmisítésének nevezett..." (Pasolini)

A Szenvedélyek labirintusa melodramatikus vígjáték Sexiliáról, Sadec-ről, a meleg iszlám terroristáról, Riza Niro-ról, Tiran uralkodójának meleg fiáról, és Quetiről, egy vegytisztító lányáról. Riza Niro, aki apja elől menekült el szigetükről Madridba, rájön, hogy Sadec és társai a nyomában vannak. Punk-rockernek álcázza magát, és beleszeret a káprázatos Sexiliába. Ez lesz Riza Niro első heteroszexuális kapcsolata. Eközben Queti, Sexilia "legnagyobb rajongója", segíti a lányt, hogy megszokja új életstílusát.

1942-ben járunk. Misha, a fiatal zsidó lány orosz anyjával, Gerusával és német apjával, Reuvennel egy kis házban rejtőzik el a németek elől valahol a belga Ardennekben. Nyugalmuk nem tart sokáig: a nácik elfogják Misha szüleit, a lány pedig egy német családhoz kerül, melynek könyörtelen feje állatként kezeli őt. Később valamivel jobbra fordul a sorsa, mikor befogadja őt az öreg Ernest és annak kissé zilált felesége. A barátságos öregembertől egy iránytűt is kap, valamint azt a hírt, hogy a szülei egy munkatáborban vannak valahol keleten. Mikor az öreg párt letartóztatják Misha rejtegetése miatt, a lány az erdőbe menekül, és kelet felé veszi az irányt, hogy megtalálja családját.

A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdõkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítõ utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból elõszedett Grünbaum segít elõkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettõl úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétõl újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.