Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

Ryota a 40 éves srác nemrég vett el egy özvegyet, akinek van már egy gyereke. Hazalátogatnak, ahol persze az idősebbek nem örülnek annyira a kialakult helyzetnek.

Clive Candy, az angol hadsereg tisztje a múlt század elején párbajozik Theóval, az ellenséges német hadsereg egyik tisztjével. Mindkét férfi komolyan megsebesül, de lábadozásuk a közös kórházban egyben "egy gyönyörű barátság kezdete". Clive a méltóság és a becsület letéteményese: barátságát Theo iránt még az sem tépázza meg, hogy a német férfi feleségül veszi azt a nőt, akit Clive szemelt ki magának. Ugyanezen érzésektől vezérelve segít neki az első világháború után is. Az idők viszont gyorsan változnak, és a második világháborúban a régi értékekhez már csak a bolondok ragaszkodnak? A világhírű rendezőpáros első Technicolor filmjét Churchill be akarta tiltatni, hiszen nem eléggé elítélő módon mutatta be a nácikat 1943-ban.

Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.

Baaria egy szicíliai kisváros, generációk óta itt él a Torrenuova család. Peppino apja egyszerű kecskepásztor volt a múlt század harmincas éveiben, a fasizmus idején. A nagy szegénységben Ciccio számára az olvasás jelentette az egyetlen örömet. Az élet még keményebb a második világháború alatt, de a felfordulást kihasználva Peppinónak sikerül pénzt szereznie. A nyomor és az igazságtalanság láttán csatlakozik a kommunistákhoz, majd találkozik élete szerelmével. Mannina szülei azonban ellenzik kapcsolatukat. Peppino idővel megpróbálja átadni a tapasztalatait a fiának, Pietrónak, de rá kell jönnie, hogy az álmai szertefoszlottak.

A családregény a kilencven éves Antónia életének utolsó napján kezdődik, amikor felidézi az elmúlt ötven évet. Vége a második világháborúnak, Antónia édesanyja halála után, lányával együtt visszatelepül a kis faluban lévő szülői házba. A falu nehezen tolerálja az asszony független életvitelét, aki átvéve a családfő szerepét, mindig tudja mit akar és azt bármi áron keresztül is viszi. Antónia legfőbb törekvése az, hogy ő és családjának tagjai megalkuvás nélküli, teljes életet éljenek.

Egy férfi tíz év után szabadul a börtönből azzal az eltökélt szándékkal, hogy leszámol bűnözői múltjával és jó útra tér. Fia azonban a nyomdokaiba lépett...

Brad, a szerető édesapa a keleti partra utazik fiával, hogy a pályaválasztás előtt ellátogassanak a menő egyetemekre. Itt aztán Brad találkozik rég nem látott cimborájával, aki miatt Brad elgondolkodik az életén és az életében meghozott döntéseken. Minden régi ismerőse vagy gazdag, vagy befolyásos, ő maga pedig úgy érzi, hogy valójában nem tett le az asztalra semmit sem.