A kilencéves Calogero New York olaszok lakta negyedében, Bronxban él a szüleivel. Apja, a buszvezető Lorenzo vasszigorra neveli őt, de egyúttal igyekszik a legtöbbet nyújtani neki és megóvni az utca kegyetlenségétől. A fiú szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, de a rendőrök erőteljes ráhatása ellenére sem hajlandó azonosítani az elkövetőt. A helyi keresztapa, Sonny felfigyel a srác bátor tettére, és védőszárnyai alá veszi a gyereket. Calogero hamarosan a maffia nagykutyái között találja magát és apjaként kezdi tisztelni a törvényen kívüli Sonnyt. Fia megóvása érdekében Lorenzo nem fél szembeszállni a város rettegett gengszterével, de ekkorra már kérdésessé válik, hogy melyikük képes nagyobb hatással lenni a könnyen befolyásolható Calogeróra.

Gilbert Grape egy a sok kisvárosi huszonéves közül, mégis különleges a helyzete. Egy élelmiszerboltban dolgozik zöldségesként. Ő számít a családfőnek, hiszen túlsúlyos édesanyja már ki sem tud mozdulni a házból. Ráadásul három testvére közül az egyik különösen problematikus eset. Arnie értelmi fogyatékos, túlérzékeny kamasz, aki csak rá hallgat, s akit csak ő tud kihúzni a bajból, amibe folyton belekeveredik. Gilbert és Arnie minden évben megbámulja az országúton tovaszáguldó lakókocsikat, hiszen ők nem mehetnek sehová. Ám egy napon az egyik lakókocsiból kiszáll egy lány, aki mindannyiukat kimozdítja a megszokott körforgásból...

Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...

A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Mussolini hatalomra kerülése után minden igyekezetét arra fordítja, hogy megerősítse Olaszország helyzetét Libiában. Libia ekkor már olasz gyarmat, de a nomád pásztorok, a beduinok ellenállása még mindig töretlen. Vezetőjük, egy bizonyos Omar Mukhtar, nagy tudású, mindenki által tisztelt tanár, bölcs vezető. De a harcban igazi oroszlán. Mussolini a kegyetlen, hideg fejű Graziani tábornokot bízza meg a sivatagi csapatok felszámolásával.

A pszichopata bűnöző, Max Cady 14 évi börtön után kiszabadul, s csak egyetlen cél lebeg előtte: bosszút állni egykori ügyvédjén, San Bowdenen. Először is odaköltözik Bowdenék közelébe, és megpróbál az ügyvéd feleségének és lányának bizalmába férkőzni. Egy idő után Cady jelenléte nyomasztóvá válik, alakja ott kísért mindenütt, s szinte hatalmába keríti az egyre bizonytalanabbá váló családot. Sam Bowden hamarosan rájön, hogy jogi eszközökkel képtelen megvédelmezni gyönyörű feleségét és kamaszodó lányát, ezért vidékre menekül, ám az egyre ördögibb arcot öltő, semmitől vissza nem riadó Cady ide is követi. Végül Bowdennek Cape Fearnél kell szembenéznie a Gonosszal és akár élete árán is megvédelmeznie családját.

Egyáltalán nem melodrámai hangvételben, sokkal inkább ellenpontozásra építve (ironikus beállítások - szörnyű tettek) vitte filmre Gorkij japán környezetbe helyezett ismert darabját Kurosawa. A kapzsi háziurat - saját felesége, Osugi felbújtására - itt is megöli Sutekichi, a tolvaj, aki ugyan Osugi szeretője, de annak húgába szerelmes. Ezen az úton azonban nem nyerheti el a lány szerelmét...

Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.

John McClane felesége elé siet Washington repülőterére, amikor ismét egy világraszóló terrorakció közepén találja magát. A repülőtéren leszáll egy katonai repülőgép is, utasa Esperanza, az a dél-amerikai drogbáró, akit vádlottként szállítanak az USA-ba. Hamarosan azonban kitör a káosz, a repülőtér irányítását egy terrorcsoport veszi át, amely a leszállásra váró gépek utasainak életével zsarolja a kormányt. A több száz halálraítélt utas, köztük McClane felesége várja kétségbeesetten, hogy a zsaru rendet teremtsen odalent, azaz legyőzze a mindenre képes elit katonai kommandót.

Masaki előtt fiatal kora ellenére nem áll fényes jövő. A helyi baseball-csapatban főleg a cserepadot koptatja. Ha véletlenül mégis játéklehetőséghez jut, akkor meg rajta megy el a meccs. Benzinkutasi munkájával sincs megelégedve, sőt még az élete is veszélybe kerül, amikor konfliktusba keveredik a jakuza egyik tagjával. Főnöke - aki régen szintén a jakuzához tartozott - ugyan megpróbálja megvédeni nagyszájú alkalmazottját, de végül csúnyán helybenhagyják. Masuki ezután bosszút esküszik, és barátjával, Kazuóval Tokióba megy fegyvert szerezni. Itt hozza őket össze a sors Ueharával, aki még a támadóinál is kegyetlenebb gengszter.

Aaron Falk visszatér aszály sújtotta szülővárosába, hogy részt vegyen egy tragikus temetésen, mivel gyermekkori barátja rettenetes gyilkosság áldozata lett. Visszatérése azonban évtizedes sebet tép fel - egy tizenéves lány máig megoldatlan halálát. Muszáj szembenéznie a múltja démonaival...

Áthelyezik Alaint, a kiváló mérnököt, emiatt a feleségével Bénédicte-vel másik városba költöznek. Egyik este meghívják vacsorára Alain új főnökét és feleségét. Az még hagyján, hogy a Pollock-pár késik, de a főnök felesége, Alice kezdettől fogva furcsán viselkedik. Később az asztalnál jelenetet rendez, a férje vélt vagy valós félrelépéseit emlegetve fel a megdöbbent ifjú pár előtt. Másnap újabb meglepetés éri Alaint, amikor Alice felkínálkozik neki. Harmadnap megint beállít hozzájuk az asszony, majd a vendégszobában fejbe lövi magát. Mindeközben egy lemming miatt eldugul a lefolyó.

Két bűnöző, Parker (Ryan Phillippe) és Longbaugh (Benicio Del Toro) régóta társak és abban reménykednek, hogy ezúttal simán és erőszak nélkül nagy pénzhez juthatnak. Elrabolnak egy lányt, Robint (Juliette Lewis), akiről kiderül, hogy kilenc hónapos terhes béranya: egy gengszter számára hordja ki a gyerekét. Az események váratlan fordulatot vesznek és az egész ügy sokkal bonyolultabbá válik, mint amit a páros eddig elkövetett. Ráadásul Parker beleszeret a furcsa lányba. Társa sejti, hogy Parker szentimentális érzései veszélyeztetik tervüket. Ahogy a váltságdíj átadásának ideje közeledik, nemcsak jól felfegyverzett ellenfeleikkel, de egymással is meg kell küzdeniük. Robin meg egyre több helyet foglal.

1968-ban, a feldühödött Valerie Solanas rálőtt Andy Warholra, súlyosan megsebesítve őt. A film azt boncolgatja, hogy a nő életének mely mozzanatai motiválhatták a bűntettet.

Elmo McElroy (Samuel L. Jackson) elismert kémikus, aki nem veti meg a tudatmódosító szereket. Mivel még nem kóstolt semmi olyat, amivel teljesen elégedett lenne, ezért saját maga kezd kutatni a tökéletes szer után. A kutatásnak meg is lesz az eredménye! Az iszonyú töménységű szer paradicsomi állapot elérésével kecsegtet. Elmo féltve őrzött receptjét Londonban akarja eladni. Nagy haszonnal kecsegtető utazása során azonban Liverpoolban köt ki. Hozzácsapódik két hívatlan cimbora, egy drogos és kiszámíthatatlan barátnője. Elmo hihetetlen kalandjai közben elkezdi félteni életét és már nem is találja olyan vonzónak a drogokat. Rájön, hogy nem bízhat senkiben, amíg nála a méregdrága csodaszer.