Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

57 évvel később egy mentőhajó talál rá Ripleyre, akinek az utolsó pillanatba sikerült megmenekülnie. Hazaérkezvén megtudja, hogy annak idején egy emberi kolóniát telepítettek arra a bolygóra, ahol megtámadta őket az ismeretlen szörnyeteg. Miután a földi kutatóbázis minden kapcsolatot elveszített az odatelepített emberekkel, Ripley-t egy sereg felfegyverzett harcos kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a félelmetes idegennel és megmentsék a túlélőket. De a landolás után nem sokkal elszabadul a pokol.

Artúr, a britek királya azt a feladatot kapja Istentől, hogy kutassa fel a Szent Grált. Egy ilyen nagyságrendű feladat komoly munkát igényel, ezért maga köré gyűjti Albion tökös lovagjait, Sir Bedevere-t, a tudóst, a szűzies Sir Galahadot, a bátor Sir Lancelotot és Sir Robint, aki nem annyira bátor, mint Sir Lancelot. A Kerekasztal lovagjai elindulnak hát, hogy sok-sok kalandot átvészelve begyűjtsék a menő poharat.

Shaun a törzshelyén, a Winchester Pubban tölti zsákutcába jutott életét legjobb cimborája, Ed társaságában, emellett állandóan veszekszik az anyjával és elhanyagolja a barátnőjét. Amikor Liz kiteszi a szűrét, Shaun rászánja magát, hogy ráncba szedje életét. Újra el kell nyernie barátnője szerelmét, rendbe kell hoznia a kapcsolatát anyjával, és szembe kell néznie a felelősségteljes felnőttkor nehézségeivel. Balszerencséjére azonban zombijárvány tör ki. Shaun, Ed, a mama és a mostohaapa, valamint Liz és barátai a Shaun által ismert legbiztonságosabb helyen, vagyis a Winchesterben barikádozzák el magukat.

Ash az elátkozott erdőben végigszenvedett napok után - amelynek során saját maga ellen fordult jobbkezét kénytelen volt saját maga levágni - semmi másra nem vágyik, csak egy kis nyugalomra. Egy titokzatos könyv mágikus ereje azonban kocsijával és kézfeje helyére szerelt láncfűrészével együtt visszarepíti a középkorba. Nem marad túl sok ideje, hogy összeszedje magát, mivel egy századnyi lovas fogságába esik, egy várba hurcolják és másodpercek alatt halálra ítélik, majd egy kútba vetik. A sötét, nyirkos veremben azonban nincs egyedül - a kút rút, nyirkos, nedvedző, nyálkás szörnyetege már kinyújtotta felé a csápját. Most jön csak igazán jól a láncfűrész! Miután végzett a szörnyeteggel, szabadon távozhatna, ha tudná az időutazás módját. A vár varázslója szerint csak egy módon juthat vissza a saját korába: ha megszerzi a varázskönyvet, amelyet csontvázak sötét serege véd.

A sikeres Playstation játék, a Final Fantasy VII. történetét folytató filmben két év telt el azóta, hogy Midgar romjai a béke megteremtéséért hozott áldozatok örök mementójaként állnak. A világra azonban hamarosan új veszedelem leselkedik: egy viharos gyorsasággal terjedõ rejtélyes betegség. A régi ellenségek is megélénkülnek, így Cloud, aki megannyi hõstett után visszavonult, és a magányos életet választotta, ismét színre kell hogy lépjen - ezúttal ebben az egész estés filmben!

Ahogy közeledik a szokásos éves Zöldségóriás Verseny, kitör a "vege-mánia" Wallace és Gromit szomszédságában. Hirtelen egy hatalmas, rejtélyes, zöldségdúló "fenevad" kezd garázdálkodni a környéken, éjszakánként megtámadja a városka értékes parcelláit, és elpusztít mindent, ami az útjába kerül. A verseny házigazdája, Lady Tottington ezért megbízza Wallace-t és Gromitot, hogy kapják el a lényt. Azonban lesben áll Lady Tottington sznob udvarlója, Victor Quartermaine is, aki inkább lelőné a fenevadat, hogy a helyi hős pózában tetszeleghessen. Mivel a verseny sorsa forog kockán, Lady Tottington végül kénytelen megengedni Victornak, hogy levadássza a zöldségzabáló fosztogatót. Ám azt nem is sejti, hogy Victor valódi terve végzetes következményekkel járhat a Ladyre - sőt, két hősünkre nézve is...

A terem zsúfolásig tele űrhajósokkal és űrlényekkel. Mindenki a Protector űrhajó elszánt legénységét várja a színpadra. Talán egy csillagközi űrtalálkozón vagyunk? Nem. A színfalak mögött a már rég nem futó, de rajongóik körében még mindig hihetetlenül népszerű Galaxy Quest tévésorozat elfásult szereplői várják, hogy elmondhassák szokott szövegüket, és dedikálják fényképeiket, majd felvegyék gázsijukat, amiből a következő konferenciáig kihúzzák valahogy. Ám ma a jelmezes rajongók közt van néhány fura figura is. Ûrlényeknek öltöztek, és kétségbeesetten kérik Taggart kapitányt, hogy mentse meg népüket a gonosz Sarristól... És a haknizó csepűrágók életébe kis változatosságot hoz a másnap...

A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.

A XIII. századi Franciaországban egy fiatal zsebtolvajt, Philipe-et rajtakapják, és a várbörtönbe zárják. A leleményes srácnak azonban sikerül megszöknie és bemenekülnie a közeli erdőbe az őt üldöző palotaőrök elől. A szökevény váratlan segítőre akad: Navarre, egy titokzatos lovag menti meg az életét. Philipe már menne is tovább, de ilyen könnyen nem menekül. Meg kell ismernie Navarre titkát! Kiderül, hogy a lovag egykor egy gonosz püspök őre volt, és beleszeretett a püspök gyönyörű szeretőjébe, Isabeu-ba. Amikor a püspök tudomást szerzett kettejük titkos kapcsolatáról, az istenekhez fohászkodva megátkozta a szerelmeseket. Navarre ettől kezdve farkasként éli éjszakáit, Isabeu pedig sólyomként nappalait - soha nem találkozhatnak többé emberként - hacsak nem sikerül valakinek megtörni az átkot.

Peter Banning neves ügyvéd. Számos jogi problémát sikeresen oldott meg vállalatának. Ám a feszített munkatempó mellett alig marad ideje a feleségére Moira-ra és két szép gyermekére Jack-re és Maggie-re. Az ígéretek csak ígéretek maradnak, és sohasem teljesülnek. Még Wendy mama köszöntésére is alig tud elutazni velük Londonba. Ez nem maradhat büntetlenül, így az éj leple alatt felbukkan a mesék világából Hook kapitány, és elrabolja a gyerekeket. Csak Pán Péter mentheti meg őket, aki hisz a tündérekben, tud kukorékolni, repülni egy szép gondolat szárnyán, és képes még a csodákra. Régi elfeledett barátja, a kis tündér Giling-Galang mutatja neki az utat Sehol szigetre, hogy megküzdjön Hook kapitánnyal és ismét győzelemre vezesse az elveszett gyerekek seregét a kalózok ellen.

Borat, a kazah médiavilág sajátos alakja a Tájékoztatási Minisztérium jóvoltából dokumentumfilmet forgat Amerikában. Beutazza a földrésznyi országot, hétköznapi emberekkel találkozik, és helyi nevezetességekkel ismerkedik. Hogy a faji, vallási és szexuális identitásra vonatkozó kérdéseivel megbotránkoztatja, zavarba hozza és halálra rémíti Amerikát, az csöppet sem érdekli. Az "égből pottyant" műveletlen riporter és készülő filmje erős reakciókat vált ki, miközben lehull a lepel az amerikai kultúrára jellemző előítéletekről és képmutatásról.

Megtanultuk már: James Bond egyaránt verhetetlen földön, vízen és víz alatt. Ám jobb, ha azt sem felejtjük el, hogy mindig akad valaki, akinek gonoszsága nem ismer határokat, és szembeszáll a világgal. Drax, az őrült multimilliomos terve meghaladja a Föld méreteit, gonoszsága pedig a Galaxis határait súrolja. Világuralmi terveiben csupán egy valami akadályozza, az Emberiség. Elhatározza hát, hogy megszabadul tőle: terve szerint csak néhány "tökéletes pár" élhetné túl a pusztítást, akik idővel újra benépesíthetnék a Bolygót, és Drax lehetne maga az Isten. Ehhez csak egy titkos űrállomásra van szükség, ahol az "Ádámok és Évák" átvészelhetik a Földre becsapódó vegyifegyverek pusztítását. Bond a szuperbiztos űrállomáson is szembeszáll ellenfelével. Ám itt még ő sem lehet biztos a győzelemben...

Az oregoni bányászvárosban, Gold Lickben néhány tinédzser megbolygatja a XIX. századi kínai temető nyugalmát, kiszabadítva az ott tanyázó démont. A szörnyeteg Guan-Di véres ámokfutásba kezd. A egyetlen túlélő tini - aki nem mellesleg rajong Bruce Campbellért, a B-filmek, azaz a másodvonalbeli produkciók királyáért, a Gonosz halott-trilógia vérfagyasztó sztárjáért - elrabolja kedvencét, hogy segítsen megszabadítani a kisvárost a szörnytől. Campbell azt hiszi, hogy a szörnyvadászat valami buli, de azután rájön, hogy a démon nagyon is valódi. A mozi sajátos életrajzi film, egyben fergeteges műfajparódia.