A messziről érkezett, titokzatos Joe a mexikói határon lévő kis településen akar meggazdagodni két csempészbanda háborújából, akik régóta rivalizálnak egymással. Helyesen okoskodik, ám jó szíve eltéríti az üzlettől. Jóságán majdnem rajtaveszít, s csupán lélekjelenlétének és józan eszének köszönheti, hogy kiszabadul a rettegett Ramón fogságából. Ezután azonban már csak a bosszú érdekli.
Rongyos csavargó kéredzkedik föl egy postakocsira. Az elképedt utasok megvetéssel, gyűlölettel fogadják. Néhány perc múlva azonban Juan bosszút áll rajtuk, kirabolja őket. Véletlenül találkozik az egykori ír forradalmárral, Johnnal, aki mostanában robbantással keresi a kenyerét. A "pukkantónak" csúfolt férfi a környék német bányatulajdonosa megbízásából ezüst után kutat. Juan más munkát ajánl neki. Be is mennek a közeli városba, hogy kirabolják a bankot. Ott azonban pénz helyett politikai foglyokat őriznek. Juan így akarata ellenére belekeveredik a forradalomba. Mivel tudja, hogy ahol forradalom van, ott elszabadul a pokol, minél gyorsabban igyekszik megszabadulni a "nemzeti hős" kényelmetlen szerepétől.
Új-Mexikó havas hegyei közt brutális fejvadászok kegyetlen vérengzést visznek végbe banditák között. Silenzio, az öldöklést túlélő revolverhős vállalja a reménytelen harcot a túlerővel szemben. Sergio Corbucci (Django) mesteri rendezése Klaus Kinski és Jean-Louis Trintignant briliáns alakításával, és Ennio Morricone kitörölhetetlen zenéjével. A film egy igazi gyöngyszem a spagettiwestern-rajongóknak.
Bambino és Trinity megígérik haldokló apjuknak, hogy becsületes lótolvajok lesznek. A legközelebbi városban azonban szövetségi ügynöknek hiszik őket, s ezzel felhívják magukra Mr. Parker, a város kiskirályának a figyelmét. A közeli misszió szerzeteseit is félelemben tartó Parker hamar összetűzésbe kerül a két testvérrel, akik mindent megtesznek azért, hogy megfékezzék Parkert és embereit.
John a bűnözők rémálma, ugyanis előle senki sem menekülhet. Precíz munkájáért Brokston felajánlja, hogy segíti mindenben, ami szükséges ahhoz, hogy ő lehessen a szenátor. Ám egy dolgot azonban mégis csak kérne Brokston. John meg kell, hogy találjon egy bűnözőt, aki megerőszakolt egy tizenkét éves lányt, majd utána meg is ölte. John előtt nehéz feladat áll.
A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.
Django egykori katona, aki az amerikai polgárháborúban az Unió seregében harcolt, de Délről származik. Sáros, mocskos és kihalt vidéken vezet az útja, maga után egy koporsót vonszol, ami idővel igen felkelti a nézők kíváncsiságát, hogy voltaképp mit is rejt. Mivel azt, ami benne van, a főhős Djangónak hívja, ezért a néző és a többi szereplő első benyomása az, hogy talán holttest lapul benne, és azt készül eltemetni. Django valóban ezt akarja, mert vészterhes múltjától igyekszik megszabadulni.
A neve Keoma. Kit takar e név? Egy félvér puskalövészt, aki belefáradt a gyilkosságokkal teli életmódba. Ám amikor visszatér gyermekkori otthonába, Keoma egy brutális csata közepén találja magát az ártatlan telepesek, szadista banditák és a bosszúra éhes féltestvérei között. Egy őrült és haragos kietlen pusztában egy férfi képes-e gyilkolni a megváltásért?
A történet 1907-ben, valahol Közép-Amerikában játszódik. Maria II, egy ír terrorista lánya apja halála után találkozik Maria I-gyel, egy cirkuszi énekesnővel. Elhatározza, hogy ő is csatlakozik a cirkuszhoz. Első fellépése alkalmával az éneklést "véletlenül" összeköti a sztriptízzel, ami a cirkuszt egy csapásra híressé teszi. A térségben forradalom tör ki a diktátor ellen és Maria I beleszeret a forradalom vezetőjébe, Flores-be. Amikor a forradalmárt halálosan megsebesítik, a lány megfogadja, hogy folytatja szerelme harcát. Maria II - némi vonakodás után - lelkesen (és hatékonyan) támogatja harcukat. Vállalkozásukat kezdetben siker koronázza, de váratlanul akadályok merülnek fel...
Ferdinando Baldi (a nagy sikerek lemásolására specializálódó olasz filmesek egyike) például két filmet is készített,amely egy Bud Spencerre nagyon emlékeztető szereplő (az egyébként kiváló Paul L. Smith) és egy Terence Hill-re megszólalásig hasonlító figura (Antonio Cantafora, avagy Michael Coby) erősen az Ördög jobb és bal kezére hajazó helyzetekbe keveredtek.A végeredmény megtévesztő (boldogult ifjúkoromban te- lefonon hívtak fel a haverok, hogy megy valamelyik német adón az egyik ilyen Caram- bola-film, nem tudva,hogy ez csak másolat) és érdekes, néha egészen kellemes,de nem igazán emlékezetes.
Vándorcirkusz érkezik a kisvárosba. Zajlik az előadás, miközben odakint Cat Stevens alól kilövik a lovát. Finch, a város ura és az emberei meg akarják ölni Cat-et, aki meg is sebesül, de a cirkusz tulajdonosának fehér paripáján sikerül elmenekülnie. Másnap reggel a cirkuszosok megtalálják a sebesült férfit, és a gondját viselik. Mikor Finch emberei felfedezik, hol rejtőzködött Cat, betörnek a cirkuszba, és megölik az egyik artistát. Ezzel a mutatványosok is belekeverednek a kisváros ügyeibe, és a lakókkal összefogva próbálnak leszámolni a kegyetlenkedő bandával...
Burt Sullivan kemény texasi sheriff, aki Mexikóba megy az öccsével, hogy letartóztassák azt a férfit, aki évekkel azelőtt megölte az apjukat. Ám miután kiderítenek egy sokkoló családi titkot, a testvérek csapdába esnek egy törvénytelen földön, ahol az erőszak hobbi, a bosszú születési jog, a hirtelen halál pedig az élet szerves része.
Fiatal mérnök érkezik a vadnyugatra. A távoli Magyarországról jött, hogy segítse a kis bányász falu, Silvertown munkáját. A pihenőnél, furfangos rablók ellopják tőle a munkások bérét. Cooper (Bud Spencer) a telep vezetője sem tudja lenyugtatni a munkások lázongását, így Novák visszalovagol, hogy megkeresse a pénzt. Mit sem sejtve összebarátkozik az egyik gazfickóval Cutlerrel (Lee van Cleef), és megkéri, hogy kísérje el őket a következő pénzszállítás során. Az ügyes trió ezt a zsákmányt se akarja kihagyni, de váratlanul egy másik banda is szemet vet a pénzre és elkezdődik a harc az ezüstért...
Lucky Luke a legmenőbb cowboy a Vadnyugaton: gyorsabban lő, mint a saját árnyéka. Legjobb barátja Jolly Jumper, a beszélő ló, akinek nemcsak az esze nagy, de a természete is: ugyanúgy szeret inni és dorbézolni, mint a legkeményebb cowboyok. Nem véletlen tehát, hogy Daisy Town lakói Luke-ot választották seriffnek, Jollyt pedig a helyettesének. A gonosz és buta Dalton fivéreknek azonban ez egy cseppet sem tetszik, és mindent megtesznek azért, hogy feldúlják a békés városka életét.