Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

Hiába sikerült egyezségre jutni a fehérekkel, csavargók és rablóbandák fenyegetik a törékeny békét az indiánok földjén. Winnetou ezért elhatározza, hogy Santa Fébe utazik, hogy jobban kiismerje a fehérek világát és gondolkodásmódját. Megkéri Old Shatterhandet, hogy tartson vele. A város harangszavát hallva Winnetou reménykedik: a fehérek is megértik a harang üzenetét: "Szeressetek mindent, ami jó és gyűlöljetek minden rosszat." Ám a fehér ember gondolkodása ennél jóval egyszerűbb: meg kell szerezni mindent ebből a gazdag földből, amit lehet, bármi áron. S ha ennek az akadékoskodó Winnetou élete az ára - ám legyen.

Nevada Smith fehér apa és indián anya gyermeke. A szüleit három bandita legyilkolja, mert szerintük fehér ember nem állhat össze indián nővel. Az árván maradt ifjú elhatározza, bosszút áll a gyilkosokon. Mivel nem ért a fegyverekhez, Jonas Cord segítségét kéri, aki megtanítja őt a használatukra. Az egyik banditával késpárbajban végez, sérüléséből egy indián lány gyógyítja fel. Amikor megtudja, hogy a másik börtönben van, oda is követi őt. Már csak a harmadik, a legveszélyesebb fickó van hátra.

Abahachi és Ranger vértestvérek, a vadnyugaton harcolnak az igazságért, a békéért és a szabadságért. Fáradhatatlanul lovagolnak, ha kell, a földön kúsznak, és megszámlálhatatlan nyomot követnek. A bajok akkor kezdődnek, amikor Abahachi némi aranyat kölcsönöz a sosonoktól, és megvesz egy kocsmát a prérin. Kiderül, hogy az eladó, a dörzsölt üzletember, Santa Maria nagyon rossz fiú, mi több, csaló. A kocsma egy romhalmaz, ráadásul Santa Maria lelép az arannyal, de előtte még végez a soson főnök fiával.

A háború borzalmait maga mögött hagyó katona, Hondo Lane belebotlik a sivatagban egy védtelen asszonyra és fiára, akik az indiánok támadásainak vannak kitéve. A bátor férfi elhatározza, hogy mindenáron megvédi az asszonyt és gyermekét.

Forró napsütés, patkók dobogása, hullámzó homoktenger... Billy, a Kölyök (Emilio Estevez) éppen erre a csodás tájra készül, de persze nem jószántából. Most éppen a kormány emberei elől menekül. Az üldözők élén egykori jó barátja, Pat (William Petersen) áll, aki elől meglehetősen nehéz elbújni. Billy azonban a legjobb embereket választja maga mellé: Jose Chavez y Chavezt (Lou Diamond Phillips), Doc Scurlockot (Kiefer Sutherland), Dave Rudabaughot (Christian Slater), Tom O`Folliardot (Balthazar Getty) és Hendry Frenchet (Alan Ruck). A banda tagjai tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, de elég-e a barátság ahhoz, hogy elérjék Új-Mexikót?

Mitől vadul meg a nyugat? Természetesen Jackie Chan ezúttal új csapáson jár: a birodalmi testőrség egyszerű harcosát alakítja, aki egy elrabolt hercegnő nyomán eljut a Vadnyugatra. És ha életben akar maradni, kénytelen megtanulni egy-két új fogást. Chon Wang tehát indiánokkal ismerkedik, rászokik a whiskyre, és természetesen lóra pattan. Új barátja, egy peches vonatrabló segítségével próbálja kiszabadítani Pei-Pei hercegnőt. A szokatlan párosnak persze semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretné.

Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.

Amikor a Zachary klán tagjai elkezdenek a családjuk múltjával foglalkozni, felfedezik, hogy egyikük, Rachel valójában indián család szülötte, akit még kicsi gyerekként elraboltak a törzsétől. Amikor ez a tény napvilágra kerül, azonnal elszabadul a pokol. Az indiánok visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért.

Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.

1492 augusztusának egy hajnalán legénységével, háromárbocos vitorlásával és két kísérőhajójával útnak indult Spanyolországból egy tengerész, hogy bizonyítsa a világnak elméletét. Úgy gondolta ugyanis, hogy létezik egy új, a jártnál jóval rövidebb és biztonságosabb tengeri útvonal a kincseket rejtő Napkelet felé. A hetekig tartó kalandos út során azonban nem jutott el eredeti céljához, hanem egy addig ismeretlennek számító vidékre sodródott, ahol paradicsomi állapotok fogadták, és a különös őslakosok is békésnek tűntek. A viharos életű tengerészt Kolumbusz Kristófnak hívták, a Paradicsom pedig nem volt más, mint Amerika! Az új kontinens felfedezéséről szóló történelmi eposzt Vangelis zenéje és Ridley Scott gyönyörűen megkomponált, szemet gyönyörködtető képei teszik feledhetetlenné!

Izgalmas, fordulatokban gazdag vadnyugati történet, melyben egy csapat bandita megtámad és porig rombol egy békés indián falucskát. A rajtaütés egyetlen túlélője, a magányos indián harcos azonban bosszút esküszik...

A komancs indiánok egy nap fehér telepesekre támadnak, mert azt hiszik, hogy ők ölték le a bölényeiket. A zűrzavart kihasználva pedig a banditák megölnek egy telepes fiút. Amikor a komancsok főnökének fia elmegy a városba, hogy tisztázza a helyzetet, a banditák őt is kegyetlenül meggyilkolják, s immár úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a háború az indiánok és a fehérek között. Old Surehand azonban rájön, hogy az események hátterében egy Tábornoknak nevezett gazember áll, aki egy látszólag értéktelen földdarabot akar megszerezni az indiánoktól. Winnetou segítségével így Old Surehand a Tábornok nyomába ered.

Hatszáz évvel Kolumbusz előtt viking hajó érte el Észak-Amerika partjait. Halál és pusztulás maradt utána, és egy csecsemő. Az egyik indián anya vette magához és sajátjaként nevelte fel. A fiút, aki másképp néz ki, mint a többiek, sohasem fogadta be igazán a törzs. Másfél évtizeddel később újra feltűnnek a vikingek, módszeresen legyilkolják a partvidéki törzseket. Az egyetlen, aki felveszi velük a harcot, az egykori viking gyermek. Összefogja az indiánokat, és reménytelennek tűnő küzdelembe vezeti őket a könyörtelen ellenség ellen.

Winnetou és Old Firehand egy mexikói határvárosba tartanak, hogy megkeressék a bűnösöket, akik megtámadták az apacsokat. Kiderül, hogy a helybéliek ugyanattól a bandától szenvednek. Elfogják a bandavezér öccsét, így akarják a városba csalni az ellenséget. Néhány rettegő mexikói megpróbálja megszöktetni a férfit a békesség reményében, ám menekülés közben véletlenül lelövik. A banditák bosszúja immár elkerülhetetlen, ezért Winnetou és Old Firehand megszervezi a város védelmét.

Az indián háborúk véget értek, a győztes fehér hódítók rezervátumokba kényszerítik a maroknyivá zsugorodott rézbőrű népet. A dakota Sólyom ősi otthona, Black Hills felé tart, ám útközben asszonyát, Kékhajút megölik a vérszomjas Bashan fehér banditái, akik a helyi földbirtokosok zsoldjában állnak. Sólyom bosszút esküszik a gyilkosok ellen, jogos hadjáratával azonban csak felhevíti az indiánellenes indulatokat, veszélyeztetve a két közösség törékeny békéjét.

Allan Quatermain tipikus kalandor. Ezért történhet meg, hogy bár esküvőre készül, mégis lemondja azt, amikor titokzatos kincsek nyomára bukkan. A jelek azt mutatják, hogy egy régóta elveszettnek hitt aranyváros nyomaira bukkant Afrikában. Hősünk vonzó menyasszonya kíséretében el is indul, hogy megszerezze a kincset. Útjuk során olyan veszélyekbe sodródnak, amelyek nem zárják ki, hogy esetleg ez lesz az utolsó kalandjuk.