Dél-Texas kietlen vidékén bolyong egy sovány, szakállas, elkínzott arcú férfi: múltját, emlékeit szeretné elveszíteni, sikertelenül. Öccse érte megy, visszahozza őt a civilizációba, a kisfiához. Bár négy éve nem látták egymást, hamar összemelegednek a gyerekkel. Együtt indulnak el, hogy megkeressék a férfi feleségét, a gyerek anyját. Houstonban lelnek rá, egy peep-showban.
Egy brutális történet a pénzről, a szenvedélyről, a kapzsiságról és a beteges ambícióról. Amerikai Egyesült Államok, a hetvenes évek idején. Sam "Ász" Rothesteint, a chicagói hazárdjátékost a maffia Las Vegas-ba küldi, hogy átvegye az egyik kaszinó irányítását, amely naponta több millió dolláros hasznot hoz az alvilági szervezetnek. Samnek a rendet és a bevételt kell felügyelnie. Az "Ász" rövid időn belül komoly összeget gyűjt össze, és megismerkedik Gingerrel, a luxus prostival, akivel hamarosan össze is házasodik. A családalapítás és első gyermeke világrajövetele után, Sam pozíciója megerősödik a maffia hierarchiájában. A gondok akkor kezdődnek, amikor a városban megjelenik gyermekkori barátja, Nicky Santoro, aki a maffia könyörtelen bérgyilkosa, a piszkos munka "szakértője". Az életunt Ginger időközben felújítja ismeretségét volt szeretőjével, aki kábítószerfüggővé teszi őt. A film a hetvenes évek megtörtént eseményeit meséli el.
A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.
Alegorikus történet egy férfiről, aki küzd a benne lévő jó és gonosz ellen. Az egyik oldal egy vonzó nő a másik a felesége.
Ogyessza kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót.
A múlt században játszódó vadnyugati történetet, amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.
1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.
Nanuk napbarnított arca csupa ránc. A szája szögletében összefutó ráncok erőteljessé, ugyanakkor szárazzá teszik nevetését. A közelképek után a végtelen jégtáblák totáljait látjuk. A kulturális antropológiai filmek úttörő darabjában bepillantást nyerhetünk a századeleji eszkimó kultúrába és életmódba.