Dúl a polgárháború Észak-Amerikában. A kékkabátos Robert Gould Shaw ezredest megbízzák, hogy szervezze meg az első feketékből álló egységet. A Massachusetts állambeli önkéntes alakulat, az 54. hadtest katonái szökött rabszolgákból és szabad polgárokból állnak. A fehér nemesi családból származó Shaw elhatározza, hogy az általános vélekedéssel szemben bebizonyítja, a feketékből is lehet jó katonákat faragni. Legfőbb segítőtársa Trip, egy szökött rabszolga, valamint John Rawlins, aki sírásóból lett katona. Lelkesedésük átragad a többiekre is, de vajon elég lesz-e ez a diadalhoz?
A harmadik század elején a gyengekezű Han császárt meggyőzi az agyafúrt tanácsosa, Cao Cao, hogy az egyetlen módja Kína egyesítésének, ha hadat üzennek a nyugati Xu és a keleti Wu királyságnak. Cao Cao vezetésével hatalmas sereg indul Wu meghódítására. Wu uralkodója, Sun Quan szövetségre lép a rivális hadúrral, Liu Beivel, hogy együtt vegyék fel a harcot az ellenséggel. A kezdeti összecsapásokat követően a Wu sereg vezére, Zhou Yu rájön az ellenség gyenge pontjára. Egyetlen esélye, hogy a tengeren kényszeríti őket harcra. A döntő ütközetre a Vörös Sziklánál kerül sor.
Sally férjét, Hyde kapitányt Vietnamba küldik, így az asszony egyedül marad. Minthogy semmi tennivalója, elhatározza, hogy a helyi veteránkórházban fog önkéntesként dolgozni a barátnője mellett. Sally a kórházban találkozik az egykori iskolatársával. Luke megsebesült a háborúban, lebénult, és most kerekesszékben ül. Sally egyre jobban vonzódik a férfihoz, és ez az érzés lassan döntő választás elé állítja. Az egyik vietnami veterán öngyilkossága után a tehetetlen Luke-ot azonban már csak egy dolog foglalkoztatja, mindent megtegyen azért, hogy ne küldjenek több fiatalt a háborúba.
Tom Highway őrmester egész életét a tengerészgyalogság kötelékében töltötte: megjárta Koreát és Vietnámot, kapott számos kitüntetést. Most visszatér ahhoz, amihez egész életében a legjobban értett: az újoncok kiképzéséhez. A kemény szolgálatban töltött évek után az új feladat is számos nehézséggel indul. Az őrmester nehezen boldogul a nem túl sok szakértelemmel rendelkező tisztikarral, és a kiképzendő szakasz tagjairól sem lehet sok jót mondani. Jones arról álmodozik, hogy egyszer még híres rocksztár lesz belőle, Aponte családi problémákkal küszködik, a bajkeverő Fragatti csak azért állt tengerészgyalogosnak, hogy megússza a börtönt, Quinones pedig egyszerűen képtelen betartani a fegyelmet. Ám hamar eljön az az idő, amikor mindenkinek be kell bizonyítani, hogy mire képes: váratlanul egy kis karibi szigetre, Grenadába rendelik őket, oda, ahol már minden élesben megy.
A Hamburger Hill igaz történetet dolgoz fel. A 101-es ejtőernyős osztag azt a feladatot kapja, hogy foglalja el a 937-es magaslatot. Tíz napig tart az öldöklő harc a Hamburger Hillnek csúfolt magaslat bevételéért - sok-sok fiatal életet követelve. Ez volt az egyik legvéresebb csata, amelyet az amerikai katonák vívtak Vietnamban.
Évek óta dúl az első világháború: németek és oroszok egyaránt elkeseredetten, és egyre kimerültebben küzdenek egymással. Kolcsak ellen-tengernagy védi Pétervárt a tenger felől olyan vakmerően és elszántan, hogy a cár kinevezi a fekete-tengeri flotta parancsnokának. Az ennek örömére rendezett fogadáson ismeri meg Annát, első tisztjének feleségét, és bár jól tudja, hogy szerelme reménytelen, képtelen ellenállni az asszony bájainak. Az admirális új állomáshelyén is komoly dilemmával kénytelen szembenézni, mikor kitör a forradalom, és a matrózok le akarják fegyverezni.
A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.
Az első beszámolók szerint a Miracle at St. Anna című film az amerikai hadsereg 92., csak feketékből álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán falukban estek csapdába, és a nácik mellett rasszista és alkalmatlan parancsnokaikkal is meg kellett küzdeniük.
A film alapjául a Panipatban 1761. január 14.-én lezajló harmadik és legvéresebb csatához vezető események szolgálnak, mely a Maratha Birodalom hadvezére Sadashiv Rao Bhau és az afgán király, Ahmad Shah Abdali és hadseregeik között történt.
A KGB elküldi egyik titkos ügynökét, Nikolai-t Afrikába, hogy ott végezzen egy Moszkva-ellenes érzelmeiről közismert ellenforradalmárral. Ám a titkos ügynök tanúja lesz annak, hogy az oroszok és kubai szövetségeseik milyen kegyetlenül bánnak a bennszülöttekkel, és úgy dönt, átáll a másik oldalra.
Az első világháború nyugati frontján, egy véres csata után kis brit alakulat reked a fronton. A csapataikhoz visszajutást keresve találnak rá egy német lövészárok rendszerre, amelyben csak néhány zavarodott német katona bolyong. A legtöbb katonát megölik, egyet foglyul ejtenek és az árkot elfoglalják. A terv az, hogy megerősítik a védvonalakat és itt várják be az erősítést. Hamarosan azonban különös dolgok veszik kezdetüket, a britek egyre zavarodottabbá válnak és a katonák egymás ellen fordulnak.