A XVII. században egy gazdátlan szamuráj elvetődik egy településre, amelynek lakóit állandó rettegésben tartja a selyemkereskedő és a szakékereskedő zsoldosainak háborúsága. Sanjuro, aki hol az egyik, hol a másik fél mellé áll, valójában igyekszik kívül maradni a harcon. Mivel ez nem sikerülhet, kénytelen ravaszul mindkét tábor ellen harcba szállva biztosítani a lakóknak a békét.
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
Pecás, Csilla és Dagi egy este megszöknek otthonról és a tengerparton egy hóbortos tudós elrejtett laboratóriumára bukannak. Mindenféle kotyvalékok fortyognak az asztalon, a legkülönösebb az az itóka, amely tengeri élőlényekké változtatja az embert. Hogy, hogy nem, egy csepp bizony lecsúszik a szegény kis Csilla torkocskáján, és rögvest magával ragadja egy hívatlan hullám. Bátyja önszántából követi a kis tengeri csillagot halacska képében, és kis csapatuk hamar kiegészül a medúzává változott Dagival, okulárés unokatestvérükkel. A varázslat ellenszere is valahol a tenger mélyén pihen, ezt kell felkutatniuk hidegvérűvé vált hőseinknek, míg a víz felett a lelkiismeretfurdalástól gyötört Krill professzor és a kétségbeesett szülők próbálkoznak a lehetetlennel, megtalálni három pici lényt a hatalmas tengerben.
Egy tolvaj, aki motorbiciklin száguld végig Dublin utcáin. Egy tolvaj, aki csak a gazdagoktól rabol. Egy tolvaj, akinek két felesége van és egy fészekalja gyereke. Egy tolvaj, akinél ravaszabbat és ügyesebbet még nem látott a világ. Egy tolvaj, akit mindenki üldöz, de még senkinek sem sikerült elkapnia. Ő Michael Lynch, az ártatlan bűnöző. De most úgy tűnik, fordul a kocka. Michael Lynch-nek kezd fejébe szállni a dicsőség. Már nem a pénzszerzés hajtja, hanem a rablás öröme. Már nem a legegyszerűbb megoldásokra törekszik, hanem a leglátványosabbakra. Üldözői pedig megérzik ezt. És olyan csapdát állítottak neki, amilyenre még ő sem számított.
Narancs megyében mindig süt a nap, a srácok terepjárókon járnak suliba, egyébként meg szörföznek a hűs habokon. Ám még egy ilyen felhőtlen vidéken is terem olyan, aki unja a narancsot. Shaun Brumder jeles tanuló, és kedélyesen tölti napjait szörfdeszkája, állatvédő barátnője, alkoholista anyja, tolószékes mostohaapja és folyamatosan betépett bátyja társaságában. Ám egy szép napon egy könyv hatására úgy dönt, író lesz, és a Stanford egyetemre jelentkezik, ahol példaképétől, a híres írótól tanulhat. Csakhogy a jelentkezési lapját véletlenül elcserélik egy hasonló nevű fűfaló lúzeréval, így aztán megkezdődik az írópalánta vesszőfutása a hőn áhított iskoláért és szabadságért.
A Newton család tagjai igazán normális emberek. De arról egyikük sem álmodott, hogy egyszer csak feltűnik körükben egy bernáthegyi kutya, és örökre megváltoztatja az életüket, na meg a bútorok állagát. Beethoven, az eb igen súlyos egyéniség, aki a nyirkos, szemeteskukában töltött éjszaka után egy szép reggel arra ébred, hogy megtalálta álmai otthonát. Egy takaros házat kerttel, sövénnyel, és ami a legfontosabb: nyitott kapuval. George Newton hisz a gyerekei ígéretének, akik elsõ lelkesedésükben boldogan fogadkoznak, hogy majd etetik, sétáltatják, egyszóval: gondozzák. Ekkor még csak nem is sejti, micsoda kalandok várnak rá.
Véget ért Shelley nyuszi boldogsága. Betöltötte a huszonhetedik életévét, így kitették a szűrét a Playboy-házból, ahol pucérkodva ugyan, de édes semmittevésben éldegélt. Egyedül van, mint az kisujja és semmi okos nem jut az eszébe, mihez is kezdjen ezután. A véletlenek szerencsés összjátéka folytán végül egy főiskolai kollégiumban köt ki, ahol elvállalja egy szobára való nebuló felkészítését az életre. A jó tanuló diákok kezdetben kinevetik a platinaszőkeséget, azután irigyelni kezdik, majd rájönnek, hogy érdemes tanulni tőle. Igaz ezeket a (tan)tárgyakat bulizásnak, pasizásnak és sminkelésnek hívják.
A gazdag családból való Mark Watsont felveszik a Harvard egyetem jogi karára, a jó hírt azonban megkeseríti apja bejelentése, hogy ezentúl saját magának kell megteremtenie továbbtanulásának anyagi feltételeit. A kényszer rizikós ötletet szül, Mark egy kísérleti szérum segítségével színes bőrűvé változtatja magát, és így elnyeri a kaliforniai színes diákokat segítő alapítvány ösztöndíját. Hajmeresztő vállalkozását az első naptól kezdve a lebukás veszélye fenyegeti, kivált, amikor Mark beleszeret egy valóban színes bőrű évfolyamtársába.
A két kétségbeesett nővér, Savanna (Anna Faris) és Macey (Toni Collette) úgy döntenek, hogy megpróbálnak halálos beteg nagynénjük kegyeibe férkőzni annak reményében, hogy a házsártos vénség rájuk hagyja majd több millió dollárt érő ingatlanját. A testvérpárnak azonban nem lesz könnyű dolga, mivel nem maradnak sokáig vetélytársak nélkül: további, az örökség után ácsingózó, Savannához és Maceyhez hasonlóan elszánt és gátlástalan rokonok jelennek meg a színen, akik nem adják harc nélkül azt, ami szerintük nekik jár.