Nincs tovább: Harry, Ron és Hermione immár nem kerülheti el a végső összecsapást. Mindannyian tudják, hogy ez az utolsó felvonás. A három jóbarát visszatér a Roxfortba, hogy felkutassa és elpusztítsa az utolsó horcruxot. Voldemort, aki egyre erősebb, uralma alá vonta a Mágiaügyi Minisztériumot és már Roxfort fölött is egyre nagyobb hatalma van, tudomást szerez a tervükről. A tét hatalmas, így nem is csoda, hogy mindent bevet a siker érdekében. Megkezdődik a Roxfort ostroma - és már soha többé, semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt.
Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.
Egy egyenruhás férfi az asztalnál kenyeret morzsol a kávéjába. A háta mögötti teremben kivégzést tartanak. A hóhér lassan nyugdíjba megy. Nyámnyila vejének kellene folytatnia az ipart, de nagyon húzódozik. Végül az állami hivatallal járó lakáskiutalás meggyőzi, jó a hóhérkodás. Csak nehogy halálra ítéljenek valakit!
Doktor Alex Beck (Francois Cluzet) halott felesége, Margot, úgy tűnik, a férjére vár. A nőt egy sorozatgyilkos ölte meg egy félreeső helyen fekvő tónál, ahol ő és Alex gyerekként sokat fürödtek. Margot halálának nyolcadik évfordulóján két holttest kerül elő egy széf kulcsával együtt. A páncélszekrény terhelő bizonyítékú fotókat és egy baseballütőt rejt rajta Alex vérével. A férfi időközben egy nyugtalanító e-mailt is kap, amelyben olyasmi szerepel, amiről csak ő és halott felesége tudhatott. "Senkinek egy szót se! Figyelnek minket" - szól az üzenet. A mail Alexet egy újkeletű videofelvételhez vezeti, amin egy olyan nő látható - épen és egészségesen -, aki a megszólalásig hasonlít Margot-ra. Közben a rendőrség is vizsgálódni kezd, néhány különösen rossz fiú és egy szadista leányzó pedig gondoskodnak róla, hogy Alex közeli barátai megbánják, hogy egyáltalán ismerik a férfit.
Holly boldog házasságban él Gerryvel. Amikor azonban a férje betegségben meghal, összeomlik, és nem akar tovább élni. Ám Gerry gondolt erre, a halála előtt számos levelet írt a nejének, melyek segítségével talán úrra lehet fájdalmán, és újra megtalálhatja önmagát. Az első Holly harmincadik születésnapján érkezik. A hangos levélben Gerry arra kéri, mozduljon ki otthonról és ünnepelje meg a születésnapját. Az elkövetkező hetekben, hónapokban újabb és újabb üzenetek jönnek a régi kedvestől, újabb és újabb kalandra buzdítva Hollyt.
Jonathan, a képkeretező mester feleségével és gyermekével Hamburgban él, s fehérvérűségben szenved. Azt hiszi, hamarosan meg kell halnia. Ezért elvállalja, hogy nagyon sok pénzért végrehajt egy gyilkosságot, amelyre az amerikai Ripley és a francia Minot bérelik fel. Miután lelőtt egy amerikai gengsztert a párizsi metróban, megbízói egyre jobban belerángatják mesterkedéseikbe.
Roger Ferris CIA-ügynök céltudatos és bátor ember, nem fél senkitől és semmitől. Életét a jó ügyért folytatott harcra tette fel. A cég veteránja, Ed Hoffman viszont otthonról, a laptopja segítségével irányítja a terepen mozgó emberét. Ferris hamarosan új feladatot kap, el kell kapnia a terroristavezért. Az akció során együtt kell működnie a jordán titkosszolgálattal, meg kell próbálnia beépülni a terrorista szervezetbe. Ferris a fél világon keresztül üldözi emberét, ám minél közelebb kerül hozzá, annál több ellentmondásba és hazugságba ütközik. Rájön, hogy igazából csak önmagára számíthat.
A megtörtént esetet feldolgozó filmben André atyát, a luxemburgi papot a náci megszállók Dachauba hurcolják, majd kilenc napra kiengedik azzal a "feladattal", hogy a katolikus egyház vezetõit a nácik oldalára állítsa. Cserébe szabadságot, családja és fogolytársai megmenekülését ígérik. A szabadság kilenc napja alatt minden nap jelentkeznie kell a fiatal, karizmatikus Gestapo fõnöknél, Gebhardtnál, akinek hideg precizitással megfogalmazott érvei kísértésbe hozzák és elbizonytalanítják. Kilenc hosszú napon át folyik a szellemi párbaj. Az abbénak az utolsó napon döntenie kell, hogy melyik oldalon áll.
Linda Hanson takaros házban él, otthon szerető férje és két csodálatos lánya várja. Élete idilli boldogságban telik - egészen addig a napig, míg meg nem kapja a hírt, hogy férje, Jim autóbaleset áldozata lett. Linda számára ez a legszörnyűbb, amit csak el tud képzelni. Vagy tényleg csak képzeli? Másnap reggel felébredve ugyanis a ház ura nagyon is elevennek tűnik. Az összezavarodott családanya eleinte azt képzeli, a baleset rémálom volt. Aztán újra megtörténik ugyanaz. Az egyik reggel maga mellett találja a sértetlen Jimet, máskor pedig özvegyként ébred.
A Zoe Chip implantátum az emberi élet minden mozzanatát rögzíti. Alan Hackman (Robin Williams) a legprofibb vágó, aki a legelvetemültebb emberből is képes szentet faragni. Kezében a halhatatlanság kulcsa, ám amikor egy nagyhatalmú Zoë Tech (Blu Mankuma) mérnök felvételeit vágja, Alan felfedez egy képet a saját gyermekkorából, amely végigkísértette az életét. Ez a felfedezés Alant arra kényszeríti, hogy lefejtve az arcára kövült maszkot, az igazság és megváltás keresésére induljon.
Johnny Depp első rendezése a Morgantown nevű településen játszódik, ahol kegyetlen viszonyok uralkodnak. Itt él feleségével és két gyermekével Raphael, rendkívül rossz körülmények között. Az ide érkező McCarthy pénzt és jó életet ajánl családjának, amennyiben Raphael vállalja, hogy a kamerák kereszttüzében nyilvánosan halálra kínozzák.
Kuruzou, egy poros és joviális kisváros, kár, hogy átok sújtja. Az ilyesmire érzékeny polgárok hamar be is csavarodnak, így főhősünk gyermekkori, plátói szerelmének édesapja is. Az élet pedig, mintha menne tovább, csak a spirálok nőnek-növekednek, aztán mindennek vége lesz. Beteljesedik a kollektíva végzete. Nagyjából ennyire szűkszavúan leírható a film. Lazán kapcsolódó epizódok összege, nyomasztóan domináns vizualitással, egyenletes tempóban hömpölyögnek az események. -Látszólag.- Általában elmondható ugyanis, hogy nehéz és veszedelmes vállalkozás mangát játékfilmre vinni, különösen igaz ez, az olyan szürreális és stilizált képi világú sorozatokra, mint amilyen Ito Junji-é is; félő, hogy a papíron megteremtett képiség, olyannyira eluralkodik a történeten, hogy az érdektelenné és lapossá válik, az újabb és újabb üres látvány-kunsztokkal szemben.
Az Este a mély érzelmek filmje: az anyák és lányaik közötti szeretet erejéről mesél, mindezt egy olyan anya szemszögéből, aki életének alkonyán olyan titkot fed fel, amely mindenkire óriási hatással lesz a környezetében. A rátörő emlékeknek engedve Ann Lord (Redgrave) megoszt egy régóta őrzött titkot a lányaival, Constance-szal (Richardson), aki boldog házasságban él, és Ninával (Toni Collette), a nyughatatlan egyedülálló nővel. Mindketten ágya mellett állnak, mikor Ann kijelenti, hogy látni szeretné élete szerelmét. De vajon ki lehet ez a titokzatos "Harris", s mit jelenthetett az anyjuknak?
Johnny a XXI. század életművésze, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, ráadásul a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a mnemonikus futár fejét, benne az emberiséget sújtó halálos kór ellenszerét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane a kibernetikailag föltuningolt testőrlány.
1979-et írunk. Jimmy Bones a környék tiszteletbeli védelmezõje, igazi fehérgalléros gengszter. Lupovich a korrupt zsaru azonban elárulja, és bandájával brutálisan meggyilkolja Jimmyt. Huszonkét év múlva Jimmy Bones háza egy ijesztõ rom a gettó közepén. Néhány fiatal, a szomszédok tanácsai ellenére beköltözik a házba, és éjszakai szórakozóhelyet nyitnak az évtizedek óta üresen álló épületben. A friss vér feltámasztja Jimmy szellemét, aki elindul, hogy bosszút álljon gyilkosain...
A sokkoló dokumentumfilm emberek baleseteit, emberi életek pillanatok alatt történõ elmúlását mutatja be mindenféle félrebeszélés és finomkodás nélkül. A késõbb sorozattá váló A halál ezer arca kendõzetlenül és brutálisan mutatja meg, mennyit ér az életünk - mennyi halálos veszély leselkedik ránk a világban. Dokumentumfilm, vagy megrendezett ál-valóság? A több mint másfél óra alatt mindenkinek lesz ideje rá, hogy ezt eldöntse magában, és szembesüljön a halál könyörületet nem ismerõ, ezerféle arcával.