A munkásember Johnny gyökértelen, hajléktalan fickó, akinek sehol sincs maradása. A Vaslady utáni Angliában éli életét, amolyan örök vesztesként. Nem vágyik vissza oda, ahonnan lecsúszott, de nem is enged a teljes züllésnek. A keserűséggel és cinizmussal teli Johnny Manchesterből Londonba érkezik. Volt barátnője albérletében köt ki, ahol összejön a narkós lakótárssal. Aztán továbbsodródik újabb kalandok felé. Életében különös figurák sora bukkan föl: kiszolgáltatott, anyáskodó vagy éppen szereleméhes nők, dúsgazdag aranyifjak és arcnélküli utcai támadók.
A hetvenes évek elején a Leeds United kimagaslott az angol labdarúgó-bajnokság mezőnyéből. Ám a sikerkovács, a látnoki képességekkel megáldott menedzser, Don Revie elhagyja a csapatot. Utóda a magabiztos, minden hájjal megkent Brian Clough, aki korábban mint a csapat egyik legfőbb bírálója hívta fel magára a figyelmet. Azt sem rejtette véka alá, hogy utálja Revie-t. Clough korábban a Derby Countynál, majd a Brightonnál dolgozott. Eddigi segítője, Peter Taylor azonban maradt itt és nem követte a Leedshez. Az edző új taktikája a játékosok ellenállásába ütközik. David Peace regényéből.
Tükörfényes cipőben, de rosszul szabott öltönyben szabadul a börtönből Max Dembo, aki rablásért hat évet töltött ott. Max buszra száll, Los Angelesbe tart. Hollywoodban szobát foglal egy motelben és megpróbál úgy élni, mint bárki más. Jelentkezik a barátságtalan felügyelőtisztjénél, Earl Franknél. Felveszi a kapcsolatot egykori rabtársával, Willy Darinnal, - akinek a feleségét kifejezetten nyugtalanítja egy volt börtöntöltelék látogatása - és végül állás után néz. A munkaközvetítőben megismerkedik a szép és magányos Jenny-vel, aki nemcsak segít neki állást találni egy konzervgyárban, hanem hajlandó vele munka után is találkozni. Úgy néz ki, minden rendben van, ám egy nap Maxot a felügyelőtisztje kábítószer-használattal gyanúsítja meg, úgyhogy irány a helyi börtön. Maxról a vizsgálat megállapítja, hogy tiszta, nem drogos, de a megalapozatlan gyanú miatt a férfi annyira kiborul, hogy rátámad felügyelőtisztjére.
Louise (Joan Crawford) önkívületben kóborol egy ismeretlen város utcáin. Senki sem tudja, hogyan került oda, hol volt, és mit csinált azelőtt. Az összeomlott nőt a közeli kórház pszichiátriai osztályára viszik, ahol az orvosi kezelés során darabonként összeállnak az emlékfoszlányok, és lassan fény derül múltjára: Louise szinte betegesen ragaszkodott szerelméhez, David Suttonhoz annak ellenére, hogy a férfi olykor hónapokra magára hagyta. Még azt is meg tudta neki bocsátani, mikor nem volt hajlandó megkérni a kezét. Ám mikor David örök hűséget esküdött egy másik nőnek, Louise szerelme sötét fordulatot vett...
Egy férfi tíz év után szabadul a börtönből azzal az eltökélt szándékkal, hogy leszámol bűnözői múltjával és jó útra tér. Fia azonban a nyomdokaiba lépett...
A maffiózók Amerikájában vagyunk. A fiatal Johnny temetésére gyűlik össze a család. A koporsó mellett felidéződik a múlt: önkényeskedések, önbíráskodások, a borzalmak. Ray, a család feje, a legidősebb testvér, aki már 13 éves korában apja parancsára ölt, nem tudja, hogy öccse halála csak egyszeri bosszú, vagy egy gengszterháború kezdete, főképp, hogy a család ellensége, Gaspare Spoglia is küld koszorút.
Egy 12 éves kisfiút az apja bentlakásos iskolába küldi távol az otthonától, aminek az oka, hogy csak ő ismerei élete nagy titkát. A fiú visszahúzódó, magába zárkózó, ezért a többiek is inkább csak piszkálják, mint segítenek neki beilleszkedni. Nincsenek barátai, egyet kivéve, az iskola egy elhunyt diákja...
A szolgálóleány meséje a jövő Amerikájában, az ultrakonzervatív Gilead köztársaságban játszódik. Egy természeti katasztrófát követően eluralkodik a káosz az országban. A kormány rendkívül szigorú törvényeket vezet be. A zsarnoki megszorítások főleg a nőket érintik: az ország vezetői a gyerekek születéséhez szükséges inkubátoroknak tekintik őket. Az atmoszféra szennyezettsége miatt az asszonyok többsége meddő. A termékeny nőket az uralkodó elit kisajátítja, hogy gyerekeket szüljenek nekik. Kate elvesztette férjét és gyermekét, miközben Gileadból próbáltak megszökni. Az elfogott nőnek most utódot kell szülnie a rezsim egyik vezetőjének, akinek a felesége meddő. A helyzet azonban megváltozik, amikor Kate megismerkedik Nickkel, a sofőrrel és egymásba szeretnek. A férfiről kiderül, hogy a földalatti ellenállási mozgalom vezetője.
New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.
Liz prostituáltként folyamatosan kiszolgáltatott és megalázó helyzetekbe kerül. Csak saját magára, és egyetlen barátjára, az utcai mutatványos Rastara számít.Egyszerre szomorú és elgondolkodtató film a társadalom peremére szorult emberek mindennapjairól és arról, hogy micsoda küzdelmet folytatnak nap mint nap a túlélésért.