A rendőröm egy gyönyörű történet a tiltott szerelemről és a változó társadalmi normákról, amelyben a rendőr Tom, a tanítónőként dolgozó Marion és a múzeumi kurátor Patrick szerelmi háromszögére tekinthetünk vissza négy évtized távlatából.
A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.
Dickens Karácsonyi énekének szokatlan, ám megkapó feldolgozását láthatják a nézők. A Muppet show teljes gárdája, Breki béka, Miss Röfi, Gonzó a patkány és a többiek mind-mind Dickens örökzöld karácsonyi történetét elevenítik meg ebben a szokatlan Muppet show-ban. Ráadásként a főszerepet a világhírű brit színész, Michael Caine játsza.
A film 10-12 éves gyerekekről szól. Két falu nyunyói harcikáltak egymás ellen mindenféle eszközökkel, így például botokkal és kövekkel. Az ellenségeskedések egyik rendkívül bájos eleme az volt, hogy a fogságba esett nyunyókat megfosztották gombjaiktól és így kellett - a mellékesként kiosztott irdatlan nagy pofonok után - hazakullogniuk. Az ellenség táborában átélt megaláztatások azonban még csak bevezetői voltak a sokkal nagyobb és aggasztóbb megtorlásnak amelyek otthon érték a szerencsétlenül járt "katonákat". A gombok nélküli nadrágban és kabátkában hazatérő ifjak ugyanis kemény és kérlelhetetlen atyai pofonok és ökölcsapások elé néztek, hiszen abban az időben rendkívüli értékük és jelentőségük volt a gomboknak. Túl azon, hogy tetemes összeget képviseltek, egyben viselőik anyagi helyzetéről is árulkodtak, így a gombok igen fontos szerepet töltöttek be a két falu társadalmában.
A XVI. századi Franciaországban, a katolikusok és a hugenották vallásháborúja idején, Medici Katalin beleegyezik, hogy lánya, Valois Margit, államérdekből feleségül menjen a protestáns Navarrai Henrikhez.
Newland Archer nem sokkal eljegyzése után megismerkedik menyasszonya rokonával, a kétes hírű Ellen Olesnkával. Archer, a helyi elõkelõ társaság megbecsült tagja saját társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa Ellen Olenska megtépázott hírnevét. Azonban az idõ múlásával egyre erõsebb vonzalom ébred benne az asszony iránt, egyre jobban tetszik neki az, ahogy Ellen szembeszáll a társasági illemmel és a képmutatással. Amikor Newland felismeri saját érzelmeit, úgy dönt, hogy egyre jobban sietteti May Wellanddal kötendõ esküvõjét, ám mégis bevallja Ellennek, hogy mit érez iránta. Az asszony azonban tudja, mit jelentene Newland számára egy kompromittáló viszony, s inkább elhagyja New Yorkot.
Susan a hatéves kislány nagyon felvilágosult és egyáltalán nem hisz a Télapó létezésében. Fölbukkan azonban egy különös alak, Kriss Kringle, aki mindent a feje tetejére állít: azt állítja magáról, hogy ő az igazi Mikulás! Kringle beugróként jelentkezett egy áruház ügyeletes télapója helyére, aki kissé szalonspiccesen érkezett szolgálatra. Kringle hatalmas szakálával, jóságos tekintetével és pirospozsgás ábrázatával maga a megtestesült Télapó. Mi több, az ölébe ülő gyerekek is meg vannak róla győződve, hogy csakis az igazi Mikulással lehet dolguk. Kringle úgy is viselkedik, mint egy jóságos télapó. Miután egyre nyilvánvalóbb, hogy Kriss is meg van győződve arról, hogy ő a valódi Télapó, a férfit bíróság elé citálják, hogy rábizonyítsák: őrült. De a gyerekek - köztük Susan is - már egyre inkább hisznek a csodában!
Poppyt nem érdeklik a szürke hétköznapok, élvezi az életet: szeret táncolni és utazgatni. Akkor sem esik kétségbe, amikor ellopják a biciklijét. Sebaj, itt az ideje, hogy megtanuljon vezetni. A sors egy ingerlékeny oktatóval hozza össze. Scott mindenbe beleköt, ám Poppyt nem lehet zavarba hozni. Sőt, ő szembesíti a fickót a rossz szokásaival. Poppy életvidám természete minden nehézségen átsegíti, legyen az rosszcsont csemeték jobb belátásra bírása a suliban, ahol tanít, vagy egy veszélyesnek tűnő hajléktalan leszerelése éjnek évadján. Hatása alól a körülötte élők sem tudják kivonni magukat.
Claire, a befolyásos ügyvédnő élete gyökeresen megváltozik, amikor egy elfuserált betöréses rablás után felkeresi őket egy FBI-ügynök, és letartóztatja imádott férjét, Tomot. A vád: a férfi, valódi nevén Ronald Chapman, régóta körözött katonaszökevény, aki El Salvadorban civilek tucatjait gyilkolta meg, és az azóta eltelt tizenöt évben bujkált a hatóságok elől. A férj beismeri feleségének, hogy ő valóban Ronald Chapman, és tényleg részt vett egy titkos akcióban, de azt is elmondja, hogy a mészárlás igazi elkövetői bűnbakot akarnak csinálni belőle. Claire kétségbeesetten keresni kezd egy tapasztalt jogászt, aki ismeri a különleges katonai jogrendszer szabályait. Sikerül kifognia az adu ászt az egykoron sztárügyvédként ténykedő Charlie Grimes katonai jogász személyében. Claire először csupán a karrierjét veszélyezteti férje becsületének megtisztításáért, ám később már az életét is kockára teszi.
A börtönigazgató kegyetlen intézkedést foganatosít a legveszedelmesebb fegyenccel szemben, hogy végérvényesen ártalmatlanná tegye. Egy a büntetés-végrehajtás számára fenntartott szigetre szállíttatja, ahol a rabok szinte vadállati sorban, állandó életveszélyben élnek. A gyilkosság miatt elítélt John Robbins, a haditengerészet egykori kapitánya nem képes beletörődni a helyzetébe. Elhatározza, hogy megszökik a szigetről. Minden erejével azért küzd, hogy szabadulása után nyilvánosságra hozhassa a igazságot a büntetőtelepről, és tisztázhassa magát a gyilkosság vádja alól.
Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában - nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz.
A tizennégy éves Nicole, aki nyiladozó nőiessége tudatában készen áll a nagy Ő fogadására, valóságos istencsapásként éli meg, hogy édesapjával egy kéthetes trópusi vakációra kell utaznia. E szörnyű érzés pusztán addig tart, míg meg nem pillantja az ellenállhatatlan Bent. Valóságos haditervet sző álmai férfijának elcsábítására, melynek lényege egy nem mindennapi történet, miszerint az idősebb férfi tulajdonképpen a szeretője, aki azért álcázta magát az édesapjának, mert nemzetközi kém lévén így akar feltűnés nélkül elvegyülni a tömegben.