A szerelmek városa Párizs, a ma már nem létező, egykori Párizs, amely ezernyi "színnel" és hanggal elevenedik meg ebben a klasszikus francia remekműben. A történet a külvárosi némajáték-színház világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyban véli felfedezni a nagy szerelmet. A sokszálú cselekmény minden rétege e különös szerelem lélektanát járja körül és nagyszerű harmóniában olvad össze. A film 1990-ben elnyerte a minden idők legjobb francia filmalkotásának megtisztelő címét.

Mózes, akit a Nílus habjain ringatózó fonott kosárkában találtak, a fáraó udvarában nevelkedik. Elnyeri Szeti fáraó jóindulatát, és a lánya, Nefertiri szerelmét is, de egyúttal halálos ellenséget is szerez a sértett trónörökös, Ramszesz személyében. Amikor a bosszúszomjas Ramszesz lesz a fáraó, és fény derül Mózes valódi származására, ő visszatér a zsidó néphez, és a Vörös-tengeren keresztül kivezeti őket az egyiptomi rabságból az ígéret földjére, a Kánaánra...

Iris az anyjával és mostohaapjával él nehéz családi körülmények között. A lány nappal egy gyufagyárban dolgozik, esténként pedig egy zenés-táncos helyre jár, ahol azt reméli, hogy megtalálja a nagy szerelmet. Egyik este aztán találkozik Aarne-val, akivel együtt tölti az éjszakát. Iris teherbe esik, ám a férfi meg akar szabadulni a gyerektől, amiért fizetni is hajlandó. Később a babát elveszíti, amiért a férfin akar bosszút állni. Az elnyomott nő ezért egy gyógyszertárban patkánymérget vásárol, majd elmegy Aarne lakására...

A halálos beteg Wah az évszázad rablására készül, és úgy néz ki, hogy egy új technológia segítségével véghezviheti tervét. Sangnak, a rendőrségi közvetítőnek nem értelmetlen ugyan az élete, mégis úgy érzi, hogy az idő túl lassan telik. Wah egy pénzügyi cég gyémántjait akarja lenyúlni, bár eredetileg a szomszédos szállítási vállalatot célozta meg. Ellopja az ékszert, elmenekül Sang és a rendőrség elől, és túszul ejti Tinget. Nem mindennapi találkozásuk dacára kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. Másnap, amikor Sang nyomozni kezd az ügyben, valami gyanúsat talál a szállítási vállalatnál. Végül Sang rájön, hogy Wah arra használta őt, hogy elterelje magáról a figyelmet, amíg végez. Sang ennek ellenére megérti Wah-t.

A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

Salma, a palesztin özvegyasszony házával szomszédos telekre költözik az izraeli védelmi miniszter. A rezidencia Salma citromligetével szemközt áll, épp a zöld határvonalon. Mivel a kert megnehezíti az épület biztosítását, a védelmi erők parancsba adják a fák kivágását. A nő egy fiatal ügyvéd segítségével elindul, hogy törvényesen megvédje igazát.

Hayley egy szép és vonzó 14 éves kamaszlány, aki kortársaihoz hasonlóan, sokat lóg az interneten. Egy chat-szobában megismerkedik Jeff-el, a 32 éves fotóssal és pár hét levelezés után találkoznak egy kávézóban. A kialakulóban lévõ vonzalmat a személyes találkozás csak megerõsíti és bár érzi, hogy a tűzzel játszik, Hayley beül a nála jóval idõsebb Jeff kocsijába és elmegy vele a férfi házába. A Los Angeles dombjai között meghúzódó villa falait tinédzserlányokról készült provokatív fotók borítják és Hayley-nek nem lehet kétsége afelõl, hogy a férfi vonzalma nem konkrétan neki szól, hanem a kiskorú lányok iránt érzett pedofil vágy hajtja.Jeff itatni kezdi a lányt és pár pohár után már forr körülöttük a levegõ. A férfi egyre különösebben viselkedik és egyre agresszívabbá válik, amikor a lány vetkõzni kezd, hogy fotókat készítsen róla. Ám néhány pillanattal késõbb Jeff elõtt elhomályosul a vi

Jeruzsálem pusztulása után, csaknem hat évszázaddal Krisztus megszületése elõtt a babiloni területeket perzsák hódították meg, és létrehoztak egy hatalmas, új birodalmat. A Perzsa Birodalomban szép számmal maradtak zsidók, a varázslatos Susán városában. Ahasvérus, a perzsa király elrendelte, hogy kutassanak fel fiatal szüzeket a háremébe. Ide került a zsidó Márdokeus húga, Eszter is, akit a király Perzsia királynéjává tett. A szép és okos királyné kezébe vette a zsidó nép sorsát és megmentette az esztelen pusztítástól...

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.

Egy forró nyári éjszakán Richard Dane (Michael C. Hall) és felesége arra riadnak, hogy valaki betört a házukba. A férfi megtölti fegyverét és lemerészkedik a földszintre, majd pánikba esik és lelövi a betolakodót. Hiába hiszi, hogy túl van a nehezén, rémálmai csak most kezdődnek, ugyanis a városba érkezik a betörő apja, Ben (Sam Shepard), aki rettegésben tartja őt is és családját is.

Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerû pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyõzi az óriás Góliátot. Késõbb Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne. A királyt azonban a szenvedély végzetes bûnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Õ pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.

Négy jó barát, egy esküvő. Az ötödiké. A boldog legényélet temetése. Ezt nézi sóhajtozva a négy mindjárt harmincas. Egy, ki naponta más nővel, egy, kit nője most hagyott el, egy, kinél már ott a gyermek, egy, kinek a nője terhes. Ez utóbbi Michael, aki nyugtalanul szemléli barátai zaklatott magánéletét, miközben az ő hajója révbe érni látszik. Bűbájos kedvese, Jenna odáig van érte, tervezgetik a közös jövőt, sőt, már a házat is, ahol élhetnek. Boldogan, amíg meg nem... Csalja Michael Jennát egy csinos egyetemista lánnyal, akivel az esküvőn ismerkedett meg.

1944 júniusa. Az előrenyomuló szövetségesek elől menekülő német katonák egy csoportja elhagyatott bunkerre bukkan az erdőben, amit csak egy meggyötört öreg és egy tapasztalatlan fiatal katona őriz. Az ellenség elöl itt megbúvó katonáknak azonban hamarosan rá kell döbbenniük, hogy a bunker sötét alagútjaiban még félelmetesebb ellenség vár rájuk, mint a harcmezőn, mivel a sötétben saját félelmeikkel kell szembenézniük.