Marty Pilletti egy kedves, de gátlásos hentes, aki harmincon túl még mindig az édesanyjával él New York Bronx negyedében. A Mama leghőbb vágya, hogy Marty végre találjon egy rendes, házias olasz lányt, akit elvehet feleségül. De Marty sajnos nem is elég jóképű, nem is elég vonzó ahhoz, hogy a lányok felfigyeljenek rá. Társasági élete kimerül abban, hogy a helyi kocsmában hallgatja a barátait, akik a hódításaikkal dicsekszenek. Egyik este azonban, egy táncmulatságon megismerkedik Clarával, a csúnyácska tanítónővel, akit az udvarlója épp ejtett egy csinosabb lány kedvéért. Clara Martynak sírja el a bánatát. Marty boldogan mutatja be a lányt anyjának és a barátainak, de a fogadtatás nem egészen az, amire várt...
Nyolc éve már, hogy Anne Elliot környezetének nyomására elhagyta vőlegényét, amikor Frederick Wentworth újra felbukkan az életében. Hamarosan hirtelen elkapott szempillantások, zavarbaejtő, feszült, várakozással teli pillanatok szemtanúi lehetünk. Vajon felgyúlhat-e még a régi érzelem? Képes lesz-e a már 29 éves Anne ismét magához vonzani a valaha egy hibás döntéssel eltaszított férfit? S hogyan érez az összetört szívű férfi, aki nemcsak ugyanolyan jóképű, mint annak idején, hanem immár kellő vagyonnal is rendelkezik, s akit a környék bájos fiatal lányai egytől egyig meg akarnak hódítani. Jane Austen Meggyőző érvek címen is megjelent regényének filmváltozatában a modern lélekrajz eszközeivel remekül ábrázolja az érzelmek hullámzását remény és kétségbeesés közt.
Az amerikai Samantha (Jennifer Love Hewitt) egy neves londoni zeneiskolában tanul, és a szabad szellemű, csupa tűz lány őrülten szerelmes brit barátjába, Ianbe (Paul Nicholls). Ian azonban csak a munkájának él, így még arra sincs ideje, hogy végiggondolja: ha nem törődik az érzelmeivel, és elhanyagolja barátnőjét, végleg elveszítheti. Amikor aztán Samanthát végzetes baleset éri, Ian végre ráébred, mit is jelentett számára a lány. Bárcsak elmondhatta volna neki... Vagy még nem késő? Egy különös csodának köszönhetően Ian lehetőséget kap, hogy újraélje a tragikus napot, és talán megváltoztassa a nekik rendelt sorsot...
A tizennyolc éves Eddie és három társa önkéntesnek jelentkezik a tengerészgyalogsághoz, a vietnami háborúba 1963 őszén. Az utolsó estére, amit San Franciscóban töltenek, hatalmas bulit terveznek. A fiúk versenyt szerveznek, melynek keretében a város legcsúnyább lányát kell elhozni az összejövetelre. Eddie-nek nincs szerencséje, csupán a kávéüzletben dolgozó és énekesnői babérokra pályázó asszonyt, Rose-t sikerül felszednie. Rose sajnálja a fiút, Eddie pedig kezdi megszeretni őt. Miután kiderül az igazság, Rose dühös lesz. A fiú megpróbálja elnyerni a bocsánatát.
Charlie író, aki egyik este rémálomból ébredve arra az elhatározásra jut, hogy nyakába veszi a már rég nyugovóra tért várost. Néhány háztömbnyire az otthonától belebotlik a szintén álmatlanságban szenvedő és kutyáját sétáltató Bradley-be. Az éjszaka kellős közepén Bradley diktálni kezd egy történetet, amit Charlie-nak meg kellene írnia. A mű címe: A szerelem bősége. Mivel Bradley igen jártas a témában, ezért felajánlja, hogy összeismerteti pár emberrel, akik kimerítően tudnának mesélni a témáról. Köztük van Kathryn, Bradley első felesége, aki egy másik nőért hagyta ott a férfit, Diana, a második nej, David, a házas szerető, aki cáfolja Diana történetének minden állítását, Chloe, Bradley kedvenc kávézójának egyik fiatal és igen szabad felfogású felszolgálója, Oscar, Chloe agyonpiercingelt kedvese, Harry Ginsburg, Bradley szomszédja, aki állandóan a dán filozófustól, Kierkegaard-tól idéz és Esther, Harry felesége, aki állandóan fia, Aaron nyakán lóg.
Jones tizenhét éves és felveszik a főiskolára. Elköltözik otthonról és kivesz egy lakást a kisváros egyik legszebb utcájában. Ezután szembesül azzal, hogy két vonzó szomszédja - a csábuló, romantikus-szerelmes, eperajkú szőke és a csábító, vad, zabolátlan, művész közt többet tudhat meg az életről, mint bármilyen iskolában. Tanítómesterei közé tartozik még a nagyvonalú ágykereskedőnő - aki azon melegében ki is próbálja a termékeket a kedvére való vevőkkel és a helyi pisztolyhős, aki a legnagyobb fegyverrel tanítja lőni és már három éve nem volt nővel.
Az egyik amerikai kisvárosban 1991-ben meghal Chuck Harris második világháborús veterán. Felesége, Ethel alkoholba fojtja bánatát, képtelen a lányával törődni. Egyik nap Marie különös telefonhívást kap Észak-Írországból. Egy férfi keresi őket, aki elmondja, hogy hozzá került egy gyűrű, amely feltehetően Ethelhez tartozik. A segítségükkel talán sikerül végre lezárni a több mint ötvenéves rejtélyt, amely Chuck háborús múltjában lappang. A lezuhant amerikai bombázó haldokló géppuskásához kapcsolódik és azokhoz a napokhoz, amikor Chuck és Ethel először találkozott egymással.
Vincent, Georges és Fred a negyvenes éveik elején járnak. Az első kettő házasember, gyermeke van, és úgy érzik, hogy az életük kiüresedett, az egyhangú, szürke hétköznapok csapdájában vergődnek. Irigykedve figyelik az egyedülálló Fredet, aki szabad mint a madár: akkor jön, akkor megy, amikor akar, szebbnél szebb csajokkal jár. Fred viszont éppen rájuk szeretne már hasonlítani: megállapodni, családot alapítani, értelmet adni az életének. Kiderül, hogy Vincentnek szeretője van, akiről még a barátai sem tudnak. A férfi nem sejti, hogy a felesége tud a viszonyáról.
Carter (Adam Brody), a fiatal, sikertelen író a padlóra kerül, amikor híres barátnője elhagyja. Kapóra jön, hogy rég nem látott nagymamája (Olympia Dukakis) bejelenti: rövidesen meghal. Carter vállalja, hogy gondozza a bolondos asszonyt, ám a nyugi helyett hatalmas felfordulás várja. Megismerkedik egy vonzó, de zűrös asszonnyal, Sarah-val (Meg Ryan) és annak vagány kamasz lányával, a szépséges Lucyvel (Kristen Stewart).
Jacques Laurent a hetvenes években híres pornórendező volt, és évekkel később nehéz pénzügyi helyzetbe jutva vissza kell térnie elhagyott foglalkozásához. Arról álmodik, hogy egyszer képes lesz a szerelem romantikáját a pornográfia eszközeivel bemutatnia. Szakmai válságát magánéleti válság tetézi: munkáját a felesége éppúgy nem tudja elfogadni, ahogy a társadalom sem. 17 éves fia, Joseph, aki barátaival a forradalom lehetőségeit latolgatja, három évi távollét után felveszi a kapcsolatot apjával. Mindketten életük fordulópontján állnak: Jacques azt keresi, hogyan tudná méltóságban lezárni a pályáját, míg Joseph életcélt akar találni.