Doris 24 éves, boldog házasságban élő asszony, a kaliforniai Oakland-ből. George 27 éves, nős könyvelő, New Jersey-ből. A férfi és a nő véletlenül fut össze egy kaliforniai tengerparti fogadóban, ahova Doris egy vallási közösséggel, míg George egy üzleti partnerével érkezik. Találkozásuk másnapján pedig arra ébrednek, hogy egymás karjaiban töltötték az éjszakát. Mindkettejükkel először fordult ez elő, ám ettől a pillanattól fogva nem utoljára. Különös szerelmi kapcsolat kezdődik kettejük között, melynek lényege, hogy évente egyszer ugyanabban az időpontban, ugyanott egy kellemes hétvégét töltenek együtt, s azután mindketten mennek a dolgukra. De vajon meddig mehet ez így?
Cyrano de Bergerac mindig elkápráztatja a közönséget, akár verbális csatározásban, akár kardforgatásban. Mivel szent meggyőződése, hogy külső adottságai okán érdemtelen a tüneményes Roxanne szerelmére, Cyrano elrejti valódi érzéseit – Roxanne pedig eközben első látásra beleszeret az ifjú Christianbe.
Amíg Oroszlánszívű Richárd (Julian Glover) keresztes-hadjáratot vezet a távoli Palesztinában, addig hitvány öccse magához kaparintja a teljes hatalmat. Aljassága kiélezte a szászok és normannok közötti ellentétet, így különös jelentőséggel bír az "Anglia Bajnoka" címéért hirdetett bajvívás, amelyben szászok és normannok is részt vesznek. Az utolsó küzdelem előtti estére a szászok vezére összehívja híveit. Tanácskozásukra kései vendégek is érkeznek, azzal a hírrel, hogy a visszavárt megmentő, Oroszlánszívű Richárd Anglia földjére lépett és kíséretében ott van a szász vezér fia: Ivanhoe (Anthony Andrews).
A történet a sötét, erőszakkal teli 1200-as évek Angliájában kezdődik. A megalomániás, vérszomjas János király (Paul Giamatti) ellen fellázadnak nemesei. A király első félelmében aláírja a Magna Chartát, hogy végre megadja a lovagjainak járó jogokat és kiváltságokat. Az álnok király azonban nem akarja megtartani ígéretét. Sereget fogad, hogy saját népe ellen fordulva szerezze vissza Anglia feletti hatalmát. Néhány lovag felvállalja a reménytelennek tűnő küzdelmet - bebizonyítva, hogy a bátorság, a becsület és nemes szív bármely akadályt legyőzhet. (Port.hu)
1348-at írunk, mikor Európára a pestis rémisztő és pusztító árnyéka vetül. Miközben a fekete halál tizedeli a lakosságot, félelem szülte babonás történetek terjednek az emberek között. Az egyik szerint van egy rejtett falu, hol a pestis nem szedi áldozatait: egy szellemidéző vissza tudja hozni a holtakat az élők közé. Ulric (Sean Bean ? A gyűrűk ura, A trónok harca) rettegett lovag. Az egyház őt kéri fel, hogy derítse ki az igazságot a faluval kapcsolatban. Csatlakozik hozzá egy fiatal szerzetes és néhány katona is, ám az utazók legmélyebb rémálmaikban sem találkozhatnának azzal a borzalommal, amely a faluban vár rájuk.
Az Übü király groteszk, archetipikus képekből egy mitikus alakot és egy teljes világot teremtett. A dráma eredetileg diáktréfának szánódott, Jarry iskolájának, a rennes-i líceumnak egyik tanára ellen. Ez a tanár, Hébert, köznevetség célpontja volt. 1888-ban az akkor 15 esztendős Jarry bábjátékot írt Übü tata hőstetteiről, és azt pajtásai mulatságára színpadra is vitte. Übü alakja szilaj, kegyetlen karikatúra az ostoba, önző polgárról, ahogyan azt egy diákfiú könyörtelen tekintete látja; ám ez a rabelais-i alak, a maga falstaffi mohóságában és gyávaságában több puszta társadalmi szatíránál. Rémületes képe az ember állati természetének, gonoszságának és kegyetlenségének. A budapesti Katona József Színház 1984-ben mutatta be Jarry drámáját, amit több, mint 10 évig játszott folyamatosan. Az előadás nem csak Magyarországon, hanem világszerte hatalmas szakmai és közönségsikert aratott, az előadás vendégszerepelt Európa és Dél-Amerika legnagyobb városaiban.