"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.

Fitzcarraldo elhatározza, hogy a megközelíthetetlensége miatt eddig ki nem használt kaucsuklelőhelyet "meghódítja". A vállalkozásból remélt milliókat egy operaház építésére fordítaná a dzsungelban, hogy rávegye Carusót, lépjen fel az őserdei Iquitosban...

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.

Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.

A megtörtént esetet feldolgozó dráma az 1960-as évek egyik legsokkolóbb bűntényét dolgozza fel kendőzetlen őszinteséggel. A vándorcirkusznál dolgozó Likens-szülők úgy gondolják, két lányuk, Sylvia és Jennie jól ellesznek a hat gyermekét egyedül nevelő Gertrude Baniszewski felügyelete alatt, amíg ők befejezik a munkaturnét. Nem is sejtik azonban, hogy a vasárnapi miséken megismert nő nem csak súlyos anyagi gondokkal, de elmebetegséggel is küszködik, és frusztrációját hamarosan vendégein kezdi el levezetni. A veréssel, megaláztatással vegyes büntetések egyre durvább és durvább formát öltenek, és ebben a nő megfélemlített gyermekei is részt vesznek. Végül aztán Sylvia a pincében köt ki, ahonnan több héten át ki sem engedik, kínozzák, éheztetik, és leírhatatlan szörnyűségekre kényszerítik. Mire a lány szülei rádöbbennek mi történik, már késő...

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

A három cimbora Skip szörfös boltja környékén lógatja a lábát. Tony, Stacy és Jay azon filózik, hogy lehetne a vízi móka élményét átmenteni a betondzsungelbe. A három srác csatlakozik a Z-fiúk csapatához, akik délutánonként gördeszkázással ütik el az időt. Vakmerő lelkesedéssel vetik bele magukat a deszkázás felturbósításába. Szédítő szörfös mozdulataiknak hála a fiúk teljesen új dimenziókat fedeznek fel az aszfalton. A világ ráharap az új deszkás őrületre, a Z-fiúkból pillanatok alatt élő legenda lesz, ám a hirtelen jött hírnévnek megvan az ára.

A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...

Sean Porter fegyőrként dolgozik az egyik Los Angeles-i javítóintézetben. Elkeseredéssel tölti el, hogy a szabadlábra került fiatalok többsége rövid időn belül újra a börtönben köt ki, vagy erőszakos halált hal az utcán. Munkatársával, Malcolm Moore-ral a maguk módján próbálják önuralomra és felelősségtudatra nevelni a srácokat. Szeretnének összehozni egy amerikaifutball csapatot, ám a szezon kezdetéig alig négy hetük van. A feladat hatalmas kihívás elé állítja a fiatalokat. Porter vezérletével megtanulják az akaraterő, a kitartás és a kölcsönös tisztelet fontosságát.

A rádiózás királya, minden idők legsikeresebb önéletrajzi könyvének írója - aki előtt semmi és senki sem szent, és senki és semmi sem tabu - ő Howard Stern. A botrányairól elhíresült amerikai rádiózás koronázatlan királya mellett a filmben felbukkan több híres amerikai lemezlovas is. A főszerepet, Howard Sternt ugyan ki más játszaná, mint maga Howard Stern.

Svédország, 1849. Egy szegénységben élő család úgy dönt, hogy Amerikába költözik a jobb és virágzóbb élet reményében. Bár tudják, hogy az út veszélyes lesz, és nagy a nyomás, hogy egy idegen és vad földön kell szembenézniük az új élettel, elhatározzák, hogy sikerrel járnak.