Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva.
Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.
A messziről érkezett, titokzatos Joe a mexikói határon lévő kis településen akar meggazdagodni két csempészbanda háborújából, akik régóta rivalizálnak egymással. Helyesen okoskodik, ám jó szíve eltéríti az üzlettől. Jóságán majdnem rajtaveszít, s csupán lélekjelenlétének és józan eszének köszönheti, hogy kiszabadul a rettegett Ramón fogságából. Ezután azonban már csak a bosszú érdekli.
Rongyos csavargó kéredzkedik föl egy postakocsira. Az elképedt utasok megvetéssel, gyűlölettel fogadják. Néhány perc múlva azonban Juan bosszút áll rajtuk, kirabolja őket. Véletlenül találkozik az egykori ír forradalmárral, Johnnal, aki mostanában robbantással keresi a kenyerét. A "pukkantónak" csúfolt férfi a környék német bányatulajdonosa megbízásából ezüst után kutat. Juan más munkát ajánl neki. Be is mennek a közeli városba, hogy kirabolják a bankot. Ott azonban pénz helyett politikai foglyokat őriznek. Juan így akarata ellenére belekeveredik a forradalomba. Mivel tudja, hogy ahol forradalom van, ott elszabadul a pokol, minél gyorsabban igyekszik megszabadulni a "nemzeti hős" kényelmetlen szerepétől.
Joe hosszú útról tér éppen haza, ám egy kis nézeteltérése támad az egyik útszéli kocsmában. Nem nagy ügy, lepuffant két semmirekellő fejvadászt, az útonállók sebesült foglyát meg befuvarozza a városkába, ahol éppen bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Csupán azon akad fenn, miért visel seriffcsillagot a bátyja. A seriff nem örül különösebben testvérének, mert ismeri. Ahol ő eddig föltűnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, az "ördög jobb kezének" nevezett öcsköst bosszantják a helybéli hatalmasság pökhendi emberei, akik szüntelenül zaklatják a környék mormon telepeseit azért, hogy távozásra bírva ôket, megkaparinthassák földjeiket.
Bambino és Trinity megígérik haldokló apjuknak, hogy becsületes lótolvajok lesznek. A legközelebbi városban azonban szövetségi ügynöknek hiszik őket, s ezzel felhívják magukra Mr. Parker, a város kiskirályának a figyelmét. A közeli misszió szerzeteseit is félelemben tartó Parker hamar összetűzésbe kerül a két testvérrel, akik mindent megtesznek azért, hogy megfékezzék Parkert és embereit.
A neve Keoma. Kit takar e név? Egy félvér puskalövészt, aki belefáradt a gyilkosságokkal teli életmódba. Ám amikor visszatér gyermekkori otthonába, Keoma egy brutális csata közepén találja magát az ártatlan telepesek, szadista banditák és a bosszúra éhes féltestvérei között. Egy őrült és haragos kietlen pusztában egy férfi képes-e gyilkolni a megváltásért?
Izgalmas, fordulatokban gazdag vadnyugati történet, melyben egy csapat bandita megtámad és porig rombol egy békés indián falucskát. A rajtaütés egyetlen túlélője, a magányos indián harcos azonban bosszút esküszik...
A történet 1907-ben, valahol Közép-Amerikában játszódik. Maria II, egy ír terrorista lánya apja halála után találkozik Maria I-gyel, egy cirkuszi énekesnővel. Elhatározza, hogy ő is csatlakozik a cirkuszhoz. Első fellépése alkalmával az éneklést "véletlenül" összeköti a sztriptízzel, ami a cirkuszt egy csapásra híressé teszi. A térségben forradalom tör ki a diktátor ellen és Maria I beleszeret a forradalom vezetőjébe, Flores-be. Amikor a forradalmárt halálosan megsebesítik, a lány megfogadja, hogy folytatja szerelme harcát. Maria II - némi vonakodás után - lelkesen (és hatékonyan) támogatja harcukat. Vállalkozásukat kezdetben siker koronázza, de váratlanul akadályok merülnek fel...
Ferdinando Baldi (a nagy sikerek lemásolására specializálódó olasz filmesek egyike) például két filmet is készített,amely egy Bud Spencerre nagyon emlékeztető szereplő (az egyébként kiváló Paul L. Smith) és egy Terence Hill-re megszólalásig hasonlító figura (Antonio Cantafora, avagy Michael Coby) erősen az Ördög jobb és bal kezére hajazó helyzetekbe keveredtek.A végeredmény megtévesztő (boldogult ifjúkoromban te- lefonon hívtak fel a haverok, hogy megy valamelyik német adón az egyik ilyen Caram- bola-film, nem tudva,hogy ez csak másolat) és érdekes, néha egészen kellemes,de nem igazán emlékezetes.
Vándorcirkusz érkezik a kisvárosba. Zajlik az előadás, miközben odakint Cat Stevens alól kilövik a lovát. Finch, a város ura és az emberei meg akarják ölni Cat-et, aki meg is sebesül, de a cirkusz tulajdonosának fehér paripáján sikerül elmenekülnie. Másnap reggel a cirkuszosok megtalálják a sebesült férfit, és a gondját viselik. Mikor Finch emberei felfedezik, hol rejtőzködött Cat, betörnek a cirkuszba, és megölik az egyik artistát. Ezzel a mutatványosok is belekeverednek a kisváros ügyeibe, és a lakókkal összefogva próbálnak leszámolni a kegyetlenkedő bandával...
Burt Sullivan kemény texasi sheriff, aki Mexikóba megy az öccsével, hogy letartóztassák azt a férfit, aki évekkel azelőtt megölte az apjukat. Ám miután kiderítenek egy sokkoló családi titkot, a testvérek csapdába esnek egy törvénytelen földön, ahol az erőszak hobbi, a bosszú születési jog, a hirtelen halál pedig az élet szerves része.
Fiatal mérnök érkezik a vadnyugatra. A távoli Magyarországról jött, hogy segítse a kis bányász falu, Silvertown munkáját. A pihenőnél, furfangos rablók ellopják tőle a munkások bérét. Cooper (Bud Spencer) a telep vezetője sem tudja lenyugtatni a munkások lázongását, így Novák visszalovagol, hogy megkeresse a pénzt. Mit sem sejtve összebarátkozik az egyik gazfickóval Cutlerrel (Lee van Cleef), és megkéri, hogy kísérje el őket a következő pénzszállítás során. Az ügyes trió ezt a zsákmányt se akarja kihagyni, de váratlanul egy másik banda is szemet vet a pénzre és elkezdődik a harc az ezüstért...