Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul, sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező Satyajit Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni egy kis faluban. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását (szeretett felesége szülésben meghal), elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el.

Az Agojie - a csak nőkből álló harcosok egysége - története, akik az 1800-as években olyan képességekkel és hevességgel védték Dahomey afrikai királyságát, mint amilyet a világ még nem látott. Nanisca tábornok képzi az újoncok következő generációját, és felkészíti őket a harcra egy ellenség ellen, amely elhatározta, hogy elpusztítja életmódjukat.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.

A nagyszájú Geet már megint úton van, ám most kivételesen nem otthonról szökik éppen el. Hazafelé tart egy éjszakai vonaton, ahol összehozza a sors Aditya-val. Útitársa szívesen szabadulna a hebrencs, beszédkényszerben szenvedő hiperaktív teremtéstől, ám előbbi pozitív tulajdonságait tetézve a leányzó ráadásul levakarhatatlan. Ám elég egy apró hiba és az éjszaka kellős közepén hirtelen egyedül találják magukat egy ismeretlen nagyváros sötét sikátorában.

Lu és Feng odaadó párok, akit kényszerítettek, hogy elváljon, amikor Lut letartóztatják és a Cultural Revolution alatt politikai fogolyként egy munkatáborba küldik. Végül csak hazamegy hogy találja azt, hogy a szeretett felesége már nem emlékszik rá.

Yumiko és férje, Ikuo szegénységben, de boldogan élnek nemrég született kisfiukkal. A fiatalasszonyt visszatérő álomként egy szomorú gyerekkori emlék kísérti: amikor nagyanyja elhagyta a családot, hogy visszatérjen szülővárosába meghalni, ő hiába kérlelte, nem tudta visszatartani. Egyik este Ikuo nem jön haza a munkából. Kiderül, hogy egy vonat elé lépve öngyilkos lett. Yumikót a váratlan tragédia mély gyászba taszítja. Évek múlva megismerkedik egy fiatalon megözvegyült halásszal, aki kislányával egy tengerparti faluban él. Egymásba szeretnek, és összeházasodnak. Amikor Yumiko ellátogat régi otthonába, újra feltörnek benne a gyötrő emlékek.

Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"

A mesésen szép India színes forgatagában egy furcsa esküvő vendégei vagyunk. A gyönyörű Aditi megy ma nőül ahhoz a férfihoz, akit a család választott a számára, miközben kénytelen búcsút mondani szeretőjének, a nős TV producernek. Láthatjuk: régi és új, a hagyomány és a modern világ szelleme keveredik a filmben - monszun idején, annak minden aromájával, fülledtségével. A világ minden tájáról Új-Delhibe sereglik hát a rokonság, hogy a fiatal pár egybekelését méltóképp megünnepeljék: a pandzsábi kultúrára annyira jellemző érzelemgazdagság, sikamlósságra hajlamos szabadszájúság, a zene és a tánc szeretete hatja át az ünnepet. Egy ágas-bogas közösséget látunk, amely páratlan mohósággal habzsolja az életet, miközben a köztük lévő viszonyok szinte átláthatatlanok és rejtélyekkel terhesek.

Az ősi szokás szerint a szülők választották ki egymásnak Ashimát és Ashokét. A házasságkötés után a fiatal indiai pár az Egyesült Államokba, a hetvenes évek New Yorkjába költözik. Nem elég, hogy nem ismerik egymást, az új környezet, a nyugati civilizáció is idegen számukra. Két gyermekük születik. A fiút nem túl szerencsésen Gogolnak nevezik el az asszony kedvenc írója után. Felnőve a tinédzser Gogol megannyi problémával szembesül. Lázadó természete szembefordítja őt a hagyományokhoz ragaszkodó szüleivel.

A vidéki Anglia, 1865. Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

Madea határozott, rámenős, ám nagyszívű, afro-amerikai nagymama. A hétvégére családi összejövetelt szervez, nem sejtve, mennyi gondja támad. Unokahúga, Lisa eljegyezte magát egy jó képű, sikeres férfival, az esküvőt viszont pont Madea nővérének temetése napjára tervezik. Ráadásul kiderül, hogy a férfi átverte Lisát. Másik unokahúgának, Vanessának szerelmi gondjai vannak. Csődbe jutott a kapcsolata, és nem tudja, hogy adjon-e még egy esélyt maguknak. Mindennek tetejébe ott van Nikki, a problémás tini, akire egy törvényszéki határozat értelmében neki kell vigyáznia.