Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...

Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.

A film több mint egy évtizeddel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeinek) történetét; a rájuk leselkedő veszélyeket, az életben maradásért vívott harcaikat, az őket sújtó tragédiákat és azt, meddig képesek elmenni, hogy biztonságban tudhassák egymást.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez.

Megszakad az összeköttetés az egyik amerikai nukleáris tengeralattjáróval. Még az is lehet, hogy az oroszok keze van a dologban. Fölkutatására a közelben tartózkodó víz alatti olajfúró bázis személyzete kap utasítást. A felszínen eközben nemzetközi válság alakul ki és tovább rontja a helyzetet, hogy akik tisztázhatnák a félreértést, a vihar miatt a mélyben rekednek. Az idő múlik, fogytán a levegő, a tetejébe még különös esemény is történik. Odalent valami olyasmi várakozik némán, amit még nem látott emberi szem. A kutatók egy idegen civilizációra bukkannak.

Paris, summer 1960. Anthropologist and filmmaker Jean Rouch and sociologist and film critic Edgar Morin wander through the crowded streets asking passersby how they cope with life's misfortunes.

Egy kilencéves kislány egy Oink nevű malacot kap ajándékba a nagyapjától.

Gazdag turisták nyaralnak egy hatalmas luxus óceánjárón. A szupergazdagok és divatmodellek gondtalan semmittevését előbb megzavarja egy harsányan politizáló kapitány, majd a hajó elsüllyedése után a túlélőknek egy szigeten kell újabb megpróbáltatásokkal szembenézniük.

Young love and childish fears highlight a year in the life of a turn-of-the-century family up to the 1904 St. Louis World's Fair.

Két, a sikert addig hiába áhítozó művészre, egy festőre és egy szobrászra végre rámosolyog a szerencse: a festő, Michel, egymillió frankot nyer a lottón. A szelvényt zsakettjébe rejti, amelyet azonban ellopnak. Szinte mindenki az elveszett szelvény nyomába ered. A vadászatban hitelezők és rendőrök is részt vesznek.

Amikor a Szülőbolygó könyörtelen erői egy távoli hold nyugodt farmerfalujának lakóit fenyegetik, egy rejtélyes kívülálló válik a túlélésük egyetlen reményévé.

Two neighboring kings addicted to gambling, Ranjit and his cousin Sohat, vie for the same beautiful young woman, Sunita, daughter of the hermit Kanwa.

A mindennapi mókuskerékbe belefásult, együgyű David Ghantt olyan kaland részese lesz, amiről korábban még csak nem is álmodott. David nap mint nap vezeti páncélozott járművét, benne más emberek millióival, és nem tűnik úgy, hogy valaha bármi is megváltozna. Csöppnyi izgalmat unalmas hétköznapjaiban a kacér kolléganőjével, Kelly Campbell-lel való közös munka jelent számára, amíg a nő egy napon életre szóló balhéba nem rángatja bele... Egy nevetségesen elbaltázott tervvel és pár féleszű bűnözővel, élükön Steve Chambersszel, David végrehajtja az elképzelhetetlent és meglép 17 millió dollárnyi készpénzzel. De sajnos naivan elköveti azt a hibát, hogy a pénzt rábízza a kétszínű bandára, akik csúnyán átverik.