Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Jackie Chan ezúttal egy nagymenő hongkongi ügyvédet alakít, akit egy vegyi gyár kér fel arra, hogy állítsa le a környezetszennyezés ellen tiltakozókat. Ám az ügyvéd morális konfliktusba kerül, amikor megismerkedik a harcos környezetvédők, az üzem betiltását követelők egyikével. A helyzetet úgy oldja meg, hogy megkéri két bizalmas barátját, helyettesítsék, amíg kideríti, hogy valójában mi folyik az üzem területén.
Nick egy kellemes, jóképű, elvált karrierista, aki imádja a fiát, munkaidejét pedig a dohányipar szolgálatában tölti. Vezető szóvivőként szinte a lehetetlent kell véghezvinnie: népszerűsíteni a dohányzást a mai világban. Az idők azonban változnak és a rájuk nehezedő nyomás hatására a dohányipari cégek egyre inkább úgy érzik, hogy reklámtevékenységüknek befellegzett. Úgy tűnik minden összeesküdött Nick ellen: tudományos kutatások egyértelműen bizonyítják a dohányzás egészséget károsító hatását, hovatovább halálos természetét; a fiának olyan apafigurára van szüksége, akire felnézhet; ráadásul Marlboro Man is haldoklik és kész lerántani a leplet a tüdőrákról. A helyzet csak fokozódik és Nick kénytelen szembenézni a helyzetével: vagy megadja magát a körülményeknek, vagy szellemi energiáit összeszedve saját javára fordítja a helyzetet.
A Los Angeles-i néger gettó vidám oldala. - A "Ne légy barom!" nem más, mint az úgynevezett afro-amerikai filmek fergeteges paródiája. A forgatókönyvíró-rendező Wayans fivérek népszerű komikusok az USA-ban, legutóbbi munkájuk a Scary Movie ( Horrorra akadva, avagy tudom kit ettél tavaly nyárson ) már nemzetközi sikereket ért el. A "Ne légy barom!" főhőse Ashtray, aki évek múltán tér haza szülőföldjére, hogy meglátogassa a nála fiatalabb (!) szüleit. Ám a rég nem látott haverok újra kalandra csábítják. Irány a tengerpart!
Greg és Eliot egy furcsa állásajánlat kapcsán találkozik először. Fejenként egymillió dollárért helyettesíteniük kell két riói milliomost, akik nemrégiben életveszélyes fenyegetéseket kaptak. A munka nem tűnik nehéznek: a két vagány pontos hasonmása a két milliomosnak. Néhány probléma mégiscsak felmerül: Greg és Eliot az első pillanattól kezdve ki nem állhatja egymást. Az egymillió dollárért azonban úgy gondolják, hajlandók lesznek elviselni a helyzetet egy hétig. Arról persze nem tehetnek, hogy a külvilág egy kissé csodálkozik, amikor a két elegáns, visszafogott milliomos rövid idő alatt keményöklű, nagyhangú, belevaló fickóvá változik.
Borat, a kazah médiavilág sajátos alakja a Tájékoztatási Minisztérium jóvoltából dokumentumfilmet forgat Amerikában. Beutazza a földrésznyi országot, hétköznapi emberekkel találkozik, és helyi nevezetességekkel ismerkedik. Hogy a faji, vallási és szexuális identitásra vonatkozó kérdéseivel megbotránkoztatja, zavarba hozza és halálra rémíti Amerikát, az csöppet sem érdekli. Az "égből pottyant" műveletlen riporter és készülő filmje erős reakciókat vált ki, miközben lehull a lepel az amerikai kultúrára jellemző előítéletekről és képmutatásról.
Borat elmeséli, hogy tizennégy évvel ezelőtti filmjével óriási szégyent hozott országára, igaz, csak elindul egy újabb amerikai küldetésre, méghozzá most azért, hogy lányát ajándékul adja valaki olyannak, aki közel áll az USA "trónjához". Ám Boratnak gondja akad ottani népszerűségével, így muszáj álruhát hordania, nehogy felismerjék, miközben közelebbről is megismeri a karanténba vonult országot, no meg serpenyővel csapkodja a koronavírust, hogy végül Donald Trumpnak öltözve szolgálja fel lányát a jelenlegi alelnöknek, Mike Pence-nek.
A történet egy kisegérről szól, aki egy kedves, régi házban éldegél. Egy napon aztán meghal a ház tulajdonosa és rövidesen új lakók költöznek a helyére. Ezeknek az újonnan érkezetteknek viszont nincs ínyére, hogy egy fedél alatt éljenek egy egérrel, így mindent elkövetnek, hogy megszabaduljanak tőle. Egerünknek azonban feltett szándéka, hogy régi otthonában marad és nem hagyja magát.
A lelkes feltaláló, a környezetkímélő eljárásokat kidolgozó környezetszennyező gyár tulajdonosa polgármester akar lenni. Legkomolyabb ellenfele éppen a saját felesége, akinek megvan a magához való esze. A választások közeledtével a gyár gépei és dolgozói szinte teljesen ellepik a házaspár lakását. A feleség sorsa a férj szavazatán múlik, de a házaspárnak az annyira várt japán beruházók eltűnése után mindenképpen vége. Végül újra egymásra találnak egy bárányoktól hemzsegő farmon, ám a béke pontosan a következő nagyszerű ötletig tart.
François Pignon nagyon szelíd természetű férfiú, tipikus antihős, aki könyvelőként dolgozik egy gumigyárban, ám egy nap értesül róla, hogy lapátra akarják tenni. Új szomszédja, Belone előáll egy ötlettel, mellyel ezt meg lehet akadályozni: azt tanácsolja Pignonnak, terjessze el azt a pletykát, hogy a saját nemét kedveli. Ha a gyár vezetése mégis ki akarná rúgni, akkor nyugodtan tiltakozhat a melegeket sújtó szexuális diszkrimináció ellen. Belone felajánlja segítségét, kompromittáló fotókat készít, és látszólag óvatlanul kifecsegi, hogy Pignon meleg. A vállalat vezetősége habozik a várható törvényes következmények miatt, és a főnökség politikusabbnak véli, ha megtartják Pignont. Természetesen semmi nem úgy alakul, ahogy François eltervezte, mindenesetre az élete - másokéval együtt - drasztikusan megváltozik...
A szigorúan titkos hibernálási projekt tesztelésére a Pentagon kiválasztja a lehető legátlagosabb amerikaiakat, egy közkatonát és egy prostituáltat. Egy sor furcsa esemény következtében, az egy évre tervezett kísérletből csak 2505-ben ébrednek fel. Joe és Rita hirtelen egy olyan civilizációban találják magukat, ahol ők a legokosabb emberek.
Két jobb sorsra érdemes elítélt megszökik az Isten háta mögötti, különlegesen szigorúan őrzött börtönből. Az első feladat adott: megfelelő álruhára kell szert tenniük. Sikerül is jobb híján két csuhát szerezniük, s ettől kezdve papként fejtik ki "áldásos" tevékenységüket - ami egyáltalán nem gyerekjáték. De a második feladat még embert próbálóbb: át kellene kelniük a határ túloldalára vezető hídon, amit éjjel-nappal árgus szemekkel őriznek - kivéve, amikor a templomi körmenet áthalad rajta. Hőseinknek így mindenáron meg kell őrizniük jámbor egyházi küllemüket, ha a rájuk vadászó börtönőrök gyűrűjéből ép bőrrel akarnak szabadulni...
Anglia az XVIII. század közepén. Will Plunkett, az alacsony sorból származású útonálló nem válogat a zsákmány között. Rá is fizet erre, ám minden rosszban van valami jó. A balul sikerült útonállás után találkozik James Macleane kapitánnyal. A jobb sorsra érdemes úriember imádja a szép ruhákat, a nőket, és a szerencsejátékot. Kár, hogy nincs szerencséje! Adóssága annál több. Plunkett felajánlja, hogy társuljanak. Ő hajlandó kiöltöztetni és pénzelni Macleane-t, aki így az úri körökbe bejutva kideríti, kit érdemes kirabolni. Az üzlet remekül megy, ám James beleszeret egyik áldozatába.
Peter Fallow a "pillanat embere" - sikeres, népszerű, gazdag. Hatalmas limuzin szállítja a tiszteletére rendezett fogadásra, a kíváncsi újságírók elől bújtatva a hátsó ajtón csempészik be a luxushotelba, ahol hatalmas taps köszönti a bálteremben. Mindez őt alig érdekli: az útjába eső nőkkel kikezd és egyfolytában vedeli a whiskyt és közben elmeséli nekünk, hogy is jutott ide, miként lett belőle a "pillanat embere".