Ebben a filmben lenyűgöző felvételeket láthatunk a Vietnamban harcoló amerikai katonák legizgalmasabb bevetéseiről. A néző ezúttal közvetlen közelről és akció közben figyelheti meg a szembemálló feleket. Mindeközben megismerhetjük az amerikai hadsereg öt speciális harci repülőgépét is, melyek fontos szerepet játszottak a vietnami háborúban. Külön érdekesség, hogy ezek a legendás géptípusok annyira modemek voltak, hogy később mindegyik részt vett az Öböl-háborúban, és a mai napig használják őket...

A hidegháború idején az európai vadászrepülők alkották a lehetséges szovjet agresszió elleni védelem első vonalát. Az év minden napján 24 órában készültségben álló vadászgépek pilótái a parancsot követően készek voltak az azonnali bevetésre. Feladatuk egyszerű volt: befogni és szükség esetén lelőni a légtérbe behatoló ellenséges repülőgépeket. A hidegháború az elfogó vadászrepülőgépek fejlődésének igen izgalmas időszaka volt. A NATO viszonylag gyorsan, néhány év alatt eljutott fejlesztésben a hangsebesség alatti, fegyverekkel felszerelt, sugárhajtású repülőgépektől a bonyolult Mach II, radarral és rakétalövedékekkel felszerelt vadászrepülőkig. Ez a látványos film bemutatja a háború utáni időszak legfontosabb sugárhajtású repülőgéptípusait, például a CF-100, Hunter és Mystere gépeket, valamint az 1960-as évek jóval fejlettebb eszközeit: a Lightning, a Mirage lll az F-104 Startighter és az F-4 Phantom ll gépeket.

Bár a hidegháborús korszak óta az oroszok azon képessége, hogy bárkire, akár nagyobb távolságból is veszélyt már nem a régi, Oroszország lehetőségei nem lebecsülendők. Ez a dokumentumfilm részletes betekintést ad a 90-es évek orosz légierőjének felépítésébe, a DA-egységek- tartozó, atomfegyverekkel felszerelt távolsági bombázóktól a taktikai támadó FA (frontvonali vadász) repülőgépeken át egészen a légelhárító alakulatok üldöző vadászgépéig. A jelentősebb repülőgéptípusokkal, mint a Tupoljev Tu-95 „Bear”, a Szu-24 „Fencer”, a MiG-29 „Fulcrum” vagy a Szu-27 “Flanker", részletesebben is foglalkozunk. Kiemelt figyelmet kaptak az orosz tengerészeti légierő egységei is, beleértve az egyetlen orosz repülőgép-anyahajó, a Kuznyecov admirális fedélzetén készült értékes felvételeket. A harci bevetésekkel foglalkozó rész megadja a választ a „mi lett volna, ha” kérdésre is, azaz, mi történt volna, ha a hidegháború komoly konfliktussá vált volna.

A hidegháború több mint négy évtizede alatt az egyesült Államok Légierője (USAF) arra koncentrált, hogy a világ bármely részén visszaverjen 1 egy esetleges kommunista támadást. A hidegháború vége óta az Amerikai Egyesült Államok légi erejét alkotó gépek és eszközök jelentős változáson mentek keresztül. Mivel többé nem volt szükség arra, hogy ezeket a gépeket két a nukleáris háború megakadályozását célzó eszközökkel szereljék fel, „expedíciós” eszközökké, vagyis a világ bármely pontján felbukkanó új veszedelmek gyors elhárítására alkalmas erőkké váltak. Az említett feladatok végrehajtásában az előretolt egység szerepét töltötték be a USAF harci repülőosztályai. Az USA szárazföldi légi erejét repülőosztályai c. kazetta az egyik ilyen egység: a 366. Repülőosztály történetét és harci képességeit mutatja be.