1945 áprilisában, pár héttel a II. világháború befejezése előtt a szövetségesek egyre jobban visszaszorítják az ellenséges csapatokat az európai hadszíntéren. Itt, a náci Németország kellős közepén állomásozik Don Collier őrmester és csapata. A katonák a végkimerültség határán állnak, az utolsó leheletükkel küzdenek az életben maradásért, és a németek által elfoglalt területek visszahódításáért. Ebben az időszakban csatlakozik a négy fős legénységhez a fiatal újonc, David. A kétségbeesett ifjú katona számára teljesen ismeretlen terep mind a harctér, mind pedig a tank fedélzete.

Atlanta, 1948. Daisy, a 72 éves nyugdíjas tanárnő vadonatúj Packard autójával nekimegy a szomszéd garázsának és az autó totálkáros lesz. Booli, a fia megpróbálja meggyőzni makacs anyját arról, hogy a jövőben egyetlen biztosító társaság sem vállalja a kockázatot. Sőt, egy lépéssel tovább megy és felfogad egy fiatalembert, Hoke Colbumot anyja sofőrjének. A színesbőrű férfi tisztában van saját képességeivel és saját méltóságával. Az első zökkenők után különös barátság alakul ki közöttük.

1942-ben leáldozik a baseballnak: a csapatok tagjait katonának vitték. Csak a nők segíthetnek a szomorú helyzeten! A hajdani, szeszkazánná lett baseballsztárt fogadják fel a női csapat edzőjéül, de annak nemigen fűlik a foga a kutyakomédiához...

München, 1943. Miközben Európa-szerte Hitler gyilkos háborúja tombol, egy fiatalokból, főként egyetemistákból álló csoport a passzív ellenállást választja, mint a nácik és az embertelen háborújuk elleni harc egyetlen hatékony formáját. Megalakul a Fehér rózsa nevű ellenállási mozgalom, amely a Harmadik Birodalom bukásáért küzd. Sophie Scholl az egyetlen nő a csoportban - az ártatlan, fiatal lány elkötelezett, félelmet nem ismerő antifasisztává érik. 1943 február 18-án Sophie-t a bátyjával, Hansszal együtt elfogják és letartóztatják, miközben röplapokat osztogatnak az egyetemen. A következő néhány nap folyamán Sophie és Mohr, az őt kihallgató Gestapo-tiszt között heves lélektani párbaj alakul ki.

1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít. Viszont ha megkíméli a várost, akkor a Gestapo mészárolja le az egész hátrahagyott családját.

1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...

A sarkvidék az elmúlt években biológiai katasztrófák színhelye volt. A karibuk, a kanadai rénszarvasok, amelyeknek száma néhány éve még milliókra rúgott, szinte teljesen kipusztultak. Egy kormány hivatal biológiai jelentés elkészítését rendeli el, amely tudományosan igazolná a feltételezett tettes kiirtását, amelyet a történetek, mítoszok és legendák ádáz gyilkosként ismernek. Neve: Canis Lupus, a farkas. A rendkívüli nehézségek miatt soha egyetlen tudós sem figyelte meg ténylegesen, hogyan támadják és ölik meg a farkasok a karibukat. Így hát a Lupus kutató program főfeladata az volt, hogy valaki elutazzék a sarkvidékre, kövessen egy farkas falkát és részletesen figyelje meg viselkedésüket.

Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt, köztük Wajda édesapját, ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről.

1943-ban Hitler parancsot ad Canaris tengernagynak, hogy raboltassa el legfőbb ellenfelét, magát Churchillt. Max Radl ezredes irányítja a kivitelezhetetlennek tűnő akciót. Hamarosan megtalálja a megfelelő embereket is: az Angliában nevelkedett Steiner ezredest és egy angolok ellen harcoló írt, Devlint. Az angliai német kémek szerint Churchill a közeljövőben egy kis angliai faluban tölt néhány napot. Úgy tűnik tehát, minden esély megvan arra, hogy sikerrel teljesíthessék a Führer parancsát.

Amerika a japánok feletti győzelem napját ünnepli, hatalmas parádét rendeznek New York utcáin. Jimmy Doyle, a vad és kalandor természetű szaxofonista minden lánnyal flörtöl. Az egyik bálteremben találkozik álmai nőjével, Francine-nel. Másnap, a szállodában újra találkoznak, Jimmy meghallgatásra megy éppen, Francine elkíséri. Az öntörvényű Jimmy csak azt fújja, amit ő akar, és nem figyel a bártulajdonosra. Hogy mentse a menthetőt, Francine énekelni kezd. A remek párosítás láttán a tulaj felveszi őket. Jimmyvel azonban mindig gond van, Francine énekesi karrierje viszont felfelé ível.

Tombol a háború a Csendes-óceánon. A szövetségesek merész akcióra készülnek a Fülöp-szigeteken. A hírszerzés megtudta, hogy Cabanatuan közelében a japánok ötszáztizenhárom amerikai hadifoglyot tartanak őrizetben. 1945. január 28-án a hadsereg egyik zászlóaljának százhuszonegy katonája mintegy ötven kilométer mélyen behatol az ellenséges területre, hogy kiszabadítsa a foglyokat. A Henry Mucci ezredes vezette csapatnak elképesztő nehézségekkel kell szembenéznie. A cabanatuani rajtaütést az amerikai hadtörténet legsikeresebb mentőakciójaként tartják számon.

Tommy hatévesen szemtanúja lesz, ahogy az anyja és szeretője meggyilkolja az apját. A parancsra, miszerint nem látott és nem hallott semmit, és senkinek sem beszél erről, a fiú elveszíti a látását és süketnéma lesz. Letargiájából sem a lélekgyógyász, sem az LSD nem képes kigyógyítanii. Akkor támad fel, amikor a játékteremben fölfedezik különleges tehetségét. Tommyból a flipper varázslója és az ifjúság bálványa lesz. Szenvedését és gyógyulása látva a média Messiást csinál belőle.

John Paul Vann alezredes 1962 márciusában került Vietnamba, hogy katonai tanácsadóként segítse a dél-vietnami Köztársasági Hadsereget. Tanúja lesz, ahogy a déliek meghamisítják a hadijelentéseket és egyéb katonai információkat, hogy továbbra is biztosítsák maguknak az Egyesült Államok támogatását. Ő viszont sokkal agresszívebb harci stratégiát dolgoz ki. Megtagadja a parancsnoka utasításait és a saját embereivel indul harcba, több összecsapásban legyőzve a vietkongokat. 1972-ben nagy csatát nyer két észak-vietnami egység ellen Kontum városnál. Fontos győzelem ez a déliek és az amerikaiak számára, akik már a teljes összeomlás szélén állnak...

A Holtak napja című horror története egy Colorado-i kisvárosban játszódik. Egy furcsa vírus üti fel fejét, ezért a várost a katonaság irányítására bízzák. Az egyik katona, Sarah a városból származik; az ő szemén keresztül láthatjuk az eseményeket. Felbukkan egy sármos férfi is, akiről senki nem gondolná, hogy bármiféle rossz kiötlésében bűnös volna...