1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.
Szutyok köz szegény lakói békésen élnék borzasztó életüket, ha nem zavarná meg őket néhány kegyetlen bandita. A környéket a Baltás banda bitangjai tartják rettegésben: nem csoda, hogy Sing (Stephen Chow), a kisstílű tolvaj is be akar kerülni a brancsba. Hogy lojalitását bizonyítsa, elhatározza, hogy rendet teremt Szutyok közben, ahová a baltások keze (és szekercéje) még nem ért el. Azonban a nagyhangú házinéni birodalmában többnyire senki sem az, akinek látszik: a kétkezi munkások között legyőzhetetlen kung-fu mesterek rejtőznek, akik baltás banditákat esznek reggelire. Ezt persze nem lehet annyiban hagyni: a Baltás banda meghívja a világ legnagyobb harcosait, hogy megmutassák, ki az úr, ám valamennyi verve távozik. Itt az ideje annak, hogy Sing bizonyítsa rátermettségét!
A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.
Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.
Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.
Atlanta, 1948. Daisy, a 72 éves nyugdíjas tanárnő vadonatúj Packard autójával nekimegy a szomszéd garázsának és az autó totálkáros lesz. Booli, a fia megpróbálja meggyőzni makacs anyját arról, hogy a jövőben egyetlen biztosító társaság sem vállalja a kockázatot. Sőt, egy lépéssel tovább megy és felfogad egy fiatalembert, Hoke Colbumot anyja sofőrjének. A színesbőrű férfi tisztában van saját képességeivel és saját méltóságával. Az első zökkenők után különös barátság alakul ki közöttük.
Az elítélt, Henri Young bűne: 5 dollár eltulajdonítása éhező testvérének megmentésére. A sors, ami rá vár, viszont rosszabb a halálnál: egy sikertelen szökési kísérlet után az Alcatraz egy sötét magánzárkájába kerül, ahol három éven át teljes elszigeteltségben tengődik gyakorlatilag az észvesztés határán. Az eldurvult, önmagából kivetkőzött Henri szabadulása után bosszút áll a szökését meghiúsító besúgón. A gyilkosság ténye egyértelmű. Egy mindenre elszánt ügyvédnek azonban más tervei vannak. Henrivel karöltve, az Alcatraz és annak szadista hajlamú felügyelője ellen emel vádat.
1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít. Viszont ha megkíméli a várost, akkor a Gestapo mészárolja le az egész hátrahagyott családját.
1944 májusában egy ötfős, ejtőernyős női kommandóegység ereszkedik le a nácik által megszállt Franciaországban, hogy kihívásokkal és veszélyekkel teli küldetést hajtsanak végre: megóvják a normandiai partraszállás tervét őrző brit ügynököt és likvidálják a titkot veszélyeztető SS ezredest, Heindrich-et. Louise képzett orvlövész, a francia ellenállás egykori vezetőjének özvegye. Jeanne prostituált, aki nem habozik, ha ölni kell. Suzy kabarétáncosnő és Heindrich szeretője. Gaëlle robbantási szakértő, aki lázban ég, hogy végre akcióba léphessen. Maria olasz grófnő, aki beépül a francia ellenállásba. Öt nő, akikből hős lesz.
A Csendes-óceánon járőröző Nimitz atommeghajtású repülőgép-anyahajót és a fedélzetén lévő repülőgépeket egy mágneses vihar magába szippantja. A Nimitz negyven évet utazik vissza az időben, s a legénység legnagyobb meglepetésére a japán invázió előtti napokba, Pearl Harborba érkezik. A hadihajó parancsnoka (Kirk Douglas) szembesül a hihetetlennel: a japán légierőre megsemmisítő erejű csapást mérve megakadályozhatja a történelmi tragédiát.
Nagy-Britannia, 1944, a második világháború alatt. Az MI5 több ügynöke által könyörtelenül üldözött Henry Faber, a kegyetlen német kém, aki a D-napról szóló létfontosságú információk birtokában van, a Storm Islanden, egy barátságtalan, ritkán lakott szigeten keres menedéket Észak-Skócia partjainál.
Bugsy Siegel egyike a keleti part négy legnagyobb gengszterének. A szesztilalom idején egy ügyes manőverrel átveszik a nyugati parti szervezett bűnözés irányítását is, és Bugsyt kérik fel a régió irányítására. A lefegyverző modorú maffiavezér pillanatok alatt a társasági élet sztárja lesz Hollywoodban. De Bugsy nemcsak viselkedésével hívja fel magára a figyelmet: többen őrültnek kiáltják ki, amikor vagyonát kockáztatva a sivatag közepén építtet játékkaszinót, néhány mérföldnyire egy poros városkától, Las Vegastól.
Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.