Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását

Ti, egy nagyon szegény építőmunkás, aki azért küzd, hogy fia, Dicky magániskolába járhasson. Egy nap összetéveszti a lomtalanítóban talált gömböt egy játékkal, amiről hamar bebizonyosodik, hogy sokkal, de sokkal több mint játék.

A pénztelen főiskolás fiút éppen otthagyta a barátnője. Cimborájával búfelejtőképpen két lányt hívnak fel a lakásukra, de nem tudnak fizetni nekik a szolgáltatásért. A csajok bosszúból "túszul ejtenek" egy családi ereklyét. Hősünk éppen ki akarja váltani a zálogot egy alvilági klubban, s ekkor szemtanúja lesz, amint két felettébb unatkozó vidéki maffiózó egymásra kezd lövöldözni. A kavarodásban hősünknél köt ki a pénzzel teli táska.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

A világ és egy jaguárcápa nincs felkészülve Steve Zissoura Bill Murray és legénységére, akik őszintén hiszik, hogy profi tengerkutatók. Sokadik képtelen dokumentumfilmjük ünneplésekor Zissou elhatározza, hogy bosszút áll azon a jaguárcápán, amelyik felfalta kedvenc munkatársát. Az őrület csak fokozódik, amikor egy Ned Plimpton Owen Wilson nevű fiatalember jelenik meg a hajón, és azt állítja, hogy Zissou fia.

Glenn Holland, a fiatal, tehetséges zeneszerző olyan műről álmodik, amellyel beírja magát a zenetörténelembe. A hírnévre, a halhatatlanságra azonban még várni kell, az alkotás helyett mindennapi problémák megoldására kell fecsérelni az erejét. Kénytelen zenét tanítani egy középiskolában, hogy éhen ne haljon, és a lakbért is fizetni tudja. Miközben a munkája kezd beérni, a magánéletben újra sötét felhők gyülekeznek a feje felett. A kisfia hallássérülten születik, így soha nem hallhatja az apja zenéjét. Évek telnek el, mire Glenn képes elfogadni saját és fia sorsát. Patrick Sheane Duncan regényéből, Richard Dreyfuss Oscar-jelölt főszereplésével.

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Troy Maxson az 1950-es évek Amerikájában él, Pittsburg egyik feketék lakta negyedében. Az egykori Néger (baseball) Liga játékosa szemetesként keresi meg a napi betevőt. Munkája unalmas és egyhangú, a lelkét is kidolgozza. A mindennapi kemény robot után a felesége és a barátai jelentik számára a másik világot. Rose-zal együtt megpróbálják egyengetni a két fiuk jövőjét, az egyikük zenész akar lenni, a másik az amerikai futballban szeretne karriert befutni.

Jeff és apja a magányos szívek furcsa párosa. Az apa, Harry belép egy számítógépes társkereső klubba, hogy meglelje álmai hölgyét. Fia, az egyéjszakás kalandoktól és zajos melegbároktól megcsömörlött Jeff igazi kötődésre vágyik. De ha rálel az igazira, mit szól majd az apja?

John párjával, Ericcel és örökbefogadott lányukkal él Kaliforniában, távol attól a hagyományőrző, falusi világtól, amelyben felnőtt. Amikor édesapja az öregkori demencia jeleit mutatja és egyre kevésbé tud gondoskodni magáról illetve a farmról, John úgy dönt, jobb lesz, ha hozzájuk költözik. Az önfejű és kiállhatatlan természetű apa nem tudja elfogadni fia másságát és azt, hogy segítségre szorul, ami számos konfliktus forrása lesz a család életében. De ahogy megelevenednek a múlt emlékei, egyre közelebb kerülnek a megbocsátáshoz.

Feña, a New Yorkban nyüzsgő fiatal transznemű srác egy szüntelenül kihívásokkal teli napot él át, amely múltjának szellemeit támasztja fel. Mosodák, metrófordulók és reptéri átszállások adják a mozgalmas hátterét ennek a múltat, jelent és jövőt átfedő érzelmi drámának. Feña feladata rendezni a családi, romantikus és plátói kapcsolatok átmeneti felfordulásának diszharmóniáját, és az ebből adódó zsonglőrmutatványa egyformán ügyes, tapogatózó és őszinte. Hajlamainak leküzdése közben a megható pillanatok, amelyeket kapcsolataiban talál meg - ahogy a távolság közöttük egyre csökken -, melegek, igazak és meghatóak.