Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.
A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.
Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.
Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.
Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.
Egész életét gazdája házában töltötte Chance, a gyermeklelkű kertész. A gazdag, idős úr kertjét gondozta, a szabadidejében pedig egyfolytában a televíziót nézte. Az összes élettapasztalatát a képernyőn látottakból merítette. Amikor a munkaadója meghal, az örökösök kiadják az útját. Chance-nak el kell hagynia a számára biztonságot jelentő világot. Helyét nem találva, tanácstalanul bolyong Washington utcáin, mígnem egy véletlen közlekedési balesetnek köszönhetően szédítő politikai karriert fut be. Peter Sellers utolsó filmje Jerzy Kosinski regényéből készült.
Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.
A kisvárosi angol tanár tanítványaitól elkobzott képeken látja meg először Lolát, "A kék angyal" mulató táncosnőjét. Diákjai után nyomozva jut el a mulatóba, ahol rabul ejti Lola izgató szexualitása. Feleségül kéri, s hivatását, szülővárosát, emberi méltóságát elhagyva Lola rabszolgája lesz. A hangosfilm történetének egyik első jelentős sikere és Marlene Dietrich felfedezése fűződik a Henrich Mann regényéből készült filmhez.
Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.
Nem könnyű az élet, ha az ember Thomas Mollison. Amikor Thomas Rhys Wakefield és családja új otthonba költöznek, ő pedig új iskolába kerül, minden vágya az, hogy beilleszkedjen. Állapotos édesanyjának Toni Collette nyugalomra van szüksége, ezért édesapja, Simon Erik Thomson rábízza autista bátyját, Charlie-t Luke Ford. Thomas, új barátnője, Jackie Gemma Ward segítségével élete legnagyobb kihívása elé néz. A Fekete léggömb a beilleszkedésről, a szerelem felfedezéséről és a család elfogadásáról szól. A Fekete léggömb univerzális történet. A közönség megismerhet egy olyan családot, amely a felszínen különösnek, vagy akár rosszul működőnek tűnhet, de valójában nagy bölcsességgel, megértéssel és humorral próbálnak felülkerekedni az élet nehézségein.
Az egykor sikeres ökölvívó, Douglas "Arm" Arstrong a kábítószer kereskedők verőembereként próbálja meg fenntartani magát és családját, miközben igyekszik jó apa lenni.
1945, Berlin. J. Geismer újságíró Németországba érkezik, hogy az aktuális helyzetről tudósítson, ám hamarosan nem várt, titokzatos ügybe keveredik. Régi szerelmének, Lenának kell segítenie, akinek a férjét Jake számára ismeretlen okból az amerikai és az orosz hadsereg is üldözi. A megoldás lehet, hogy Jake sofőrje, Tully kezében van, aki kapcsolatai révén talán segítséget nyújthat Lenának.
Jenna idegileg instabil fiatal nő, aki egy gyönyörű kislánynak, Cody-nak ad életet. A kisbabáról azonban hamar kiderül, hogy beteg - autista. Jenna képtelen egyedül gondját viselni a kicsinek, ezért nővérét, a pszichiátriai ápolóként dolgozó Maggie-t kéri meg, segítsen neki. Maggie magához veszi a kislányt és sajátjaként neveli fel. Cody hat éves, amikor igazi édesanyja újra megjelenik - ezúttal azonban nem látogatóba jött és nem egyedül. Jenna új férjével érkezett, hogy magával vigye a kislányt. Maggie attól tart, rossz helyre került Cody, ezért a rendőrséghez fordul segítségért. Megdöbbenéssel hallja az egyik nyomozótól, hogy az elmúlt időszakban szokatlanul megszaporodtak a gyermekrablások, és ami még ennél is megmagyarázhatatlanabb: mindegyik elrabolt kisgyerek ugyanazon a napon született, mint a kis Cody...