Réges régen, egy távoli galaxisban kezdődött a nagy kaland, amikor Leia Organa hercegnő két fura robottal egy alig értékelhető hologramot küldött az egyetlen Jedi lovagnak, a remeteként élő Ben Kenobinak. Az idős jedi Luke Skywalker, Han Solo és szőrős vukija, a hatalmas Chewbacca társaságában útra kel, hogy kiszabadítsa a hercegnőt Darth Vader fogságából, és győzelemre vigye az igaz ügyet az egész Galaxisban.
Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.
A borgok, ezek a félig gép, félig emberlények a Földet fenyegetik. Miután Picard kapitánynak és az Enterprise legénységének sikerül meghiúsítani a borgok támadását, az ellenség vissza akar menni az időben, hogy az emberiséget akkor támadja meg, amikor a legsebezhetőbb: a harmadik világháború utáni sötét időkben. 2063. április 4-én járunk, egy nappal Zefram Cochrane időrakétájának kilövése előtt. Mindez azért fontos, mert az út során találkoztak és vették fel egymással a kapcsolatot a földlakók és egy másik világ értelmes lényei. A borgok meg akarják akadályozni a Bolygók Egyesült Föderációjának létrejöttét.
Hatalmas űrhajók jelennek meg a semmiből és borítják árnyékba a világ fővárosait. Az emberiség örömünnepre készül, de az idegeneknek más szándékai vannak: elsöprő túlerejükkel és lenyűgöző technikai fölényükkel mindenestül el akarják pusztítani a földi civilizációt.
A H.G. Wells klasszikus sci-fi-regényéből készült film az ötvenes évek táján "divatos" marslakó-mánia egyik első terméke. Amerika lakóit állandó inváziós félelmek gyötörték (aminek reális alapja is volt: az USA és a Szovjetunio közt dúló hidegháború), erre a félelemre építve nagy mozisikereket lehetett elérni. A Világok háborúja monumentális erővel mutatja be, amint a Mars hadserege megszállja a földet.
Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.
A Szövetség kezdetétől fogva világos volt a Legfőbb Elv: a Csillagflotta egy expedíciója sem avatkozhat be más civilizációk természetes fejlődésébe. De Picard most olyan parancsokkal szembesül, melyek ellentmondanak ennek a rendeletnek. Ha engedelmeskedik, Ba'ku 600 békés lakosát fogják erőszakkal eltávolítani nagyszerű világukból, állítólag milliók érdekében, akik élvezhetik Ba'ku "Élet Vize"-szerű hatását. Ha Picard nem engedelmeskedik, kockáztatja az űrhajóját, a karrierjét, az életét. De Picard számára csak egy választás létezik. Fel kell lázadnia a Csillagflotta ellen, és az űrlázadás élére kell állnia, hogy megmentse az Édent.
Marslakók támadják meg a Földet. Az Egyesült Államok elnöke, James Dale legnagyobb gondja, hogy milyen ruhában üdvözölje az idegeneket. Felesége, Marsha csak annyit közöl, hogy ezeket nem akarja látni a házában. Közben persze a marslakók sem tétlenkednek, s úgy tűnik, nagyszabású inváziójuk megfékezhetetlen. Egy véletlen folytán azonban, egy süket nagyinak köszönhetően megtalálják a zöld fickók ellenszerét: a francia sanzonoknak még ők sem tudnak ellenállni, s egytől egyig kipurcannak.
A jövő harcosait különleges módszerekkel válogatják és képzik ki. Gyermekkoruktól kezdve arra nevelik őket, hogy kétely és félelem nélkül engedelmeskedjenek és öljenek. A tökéletes gyilkológépekre csak egy veszély leselkedik: amikor egy egység náluk is tökéletesebb katonákat állít hadrendbe, feleslegessé válnak. Legjobbjukat, Todd őrmestert (Kurt Russell) felettesei meg akarják ölni és ledobják egy elhagyottnak hitt bolygóra. Ám a rossz álomra emlékeztető tájon él egy kis emberi kolónia, mely egészen más szabályoknak engedelmeskedik, mint amelyek szellemében az őrmestert nevelték. Amikor egy nap régi parancsnokai űrhajója ereszkedik le a bolygóra, Todd tudja, ki mellé kell állnia - és egyszemélyes, hadüzenet nélküli hadjáratba kezd.
Új feladatra indul a Picard kapitány vezette Enterprise űrhajó. Az egyhangú utazást az első tiszt Riker és Deanna Troi házassága oldja. A mézeshetekre nem sok idő marad, lévén, hogy támadás éri az Enterprise számítógépes rendszerét. Shinzon, a Romulus nevű bolygó új prétora hátsó szándéktól vezérelve béketárgyalást kezdeményezett a Föderációval. Eközben azonban orvul foglyul ejti Picardot, a túléléshez ugyanis szüksége van a kapitány génjeire. A klón így egy napon majd a helyébe léphet. A kapitány nehéz helyzetbe kerül, amikor szembesül fiatal és gonosz önmagával. Ám nem habozik, hiszen veszély fenyegeti a világot.
Egy kitüntetett tengerészgyalogos mentőakcióra indul, hogy megmentse két kisfiát egy embertelen fenyegetéstől. Ahogy az útjuk egyre veszélyesebb irányba viszi őket, a fiúknak maguk mögött kell hagyniuk gyermekkorukat.
A leginkább teniszlabda és sündisznó keresztezésére emlékeztető, falánk földönkívüliekkel való összecsapás a békés kansasi kisvárosban, Brownék kertjében fejeződött be. A problémák akkor kezdődnek, amikor Wesley, a tizenéves nagymenő különös tojásokra bukkan, amiket bevisz a helyi boltba. Nana nagyinak is megtetszenek a szerzemények, és elhatározza, hogy benevezi őke a hagyományos húsvéti tojásgurító versenyre. Ám az ünnepi istentisztelet alatt a rémecskék kikelnek, és rávetik magukat az emberekre. Megállításukban már csak a rémecskevadászok segíthetnek.
Egy földönkívüli űrhajó pályájáról letérve a Földre érkezik, és a fedélzetén utazó százezer idegen a bolygónkon próbál letelepedni. Az emberszabású lények, akiket génmanipuláció segítségével azzal a céllal alkottak, hogy jó rabszolgák váljanak belőlük, jóval erősebbek, okosabbak és alkalmazkodóbbak. Ám mivel a földön nincs rabszolgaság, az idegenek elvegyülnek Dél-Kalifornia lakosai között, és ki rendőrként, ki rablóként, ki bolti eladóként keresi kenyerét. Minden emberi előítélet ellenére jól beilleszkednek, ám egy kérdés nyitva marad: őriznek-e valamilyen titkot? Sykes nyomozó is az átlagos előítéleteket táplálja a földönkívüliekkel szemben, amikor egy nap új társat kap: egy Sam Francisco nevű idegent.
My-ik (Diedrich Bader) és Du-ug (Chris Parnell) gonosz földönkívüliek egy Kabijj nevű bolygóról, akiket azért küldtek, hogy leigázzák a földlakókat. Pontosan két és fél napjuk van arra, hogy teljesítsék a küldetést, különben egy gyilkos óriás érkezik helyettük. A Föld meghódítása azonban nehezebb feladat, mint hitték. A segítségükre van Kenny (Michael Weston), a 20 év körüli gyorséttermi dolgozó, aki bevezeti őket a földi élet rejtelmeibe. Vajon képes a pia, a gyorskaja, a nők és egy őrült tehén eltéríteni őket feladatuktól?