Hugh Glass 1822-ben nyugat felé veszi az irányt, hogy Andrew Henry kapitány szolgálatában szőrmét gyűjtsön. A férfit egy napon megtámadja egy medve, és bár Hugh csodával határos módon túléli az esetet, nagyon súlyos sérüléseket szenved. A terepviszonyok lehetetlenné teszik, hogy elszállítsák, két mecénás pedig sorsára hagyja őt a vadonban. A védtelen férfi azonban mégis felépül, melyet követően bosszút esküszik, és elindul, hogy megtorolja sérelmeit azokon, akik megtagadták tőle a segítséget.

James Stewart egy pionír vezetőt alakít, aki megpróbálja népét eljuttatni egy termékenyebb földre és letelepedni, azonban útközben számos veszély vár rájuk, és csak az útonállókat legyőzve érhetik el a céljukat.

Mr. Crane, Ralph a feleségével, Helennel a messzi keletről érkezett Wyomingba, Bitter városába. Új telepeseknek számítanak itt. Egy év után Ralph elhatározza, hogy szögesdrótottal körbekeríti a farmját. Mr. Starret, Blaise nem fogadja lelkesedéssel a hírt, sőt, megfenyegeti Mr. Crane-t, annak ellenére, hogy marhái évente csak egyszer legelnek Ralph földjén. A két férfi öröktől fogva rivalizál és esküdt ellenségei egymásnak. Blaise ugyanis elszerette Ralph feleségét, Helent. Blaise húsz éve jött Bitterbe, ami akkor nem volt más, mint a környékbeli gyilkosok és útonállók tanyája. Egy emberélet kevesebbet ért egy golyónál. Egy nő sem volt biztonságban az utcán, sem az otthonában. Blaise és barátja, Dan sokat tett azért, hogy ez a város lakhatóvá váljék, a metsző hidegek ellenére is...

1849-et írunk. Egy csapat mormon misszionárius keres új hazát a San Juan folyó partja mentén átvágva, a Utah-i területen. Ezernyi veszély les rájuk, indiánok, a csapat minden gondja és ha ez nem lenne elég, akkor egy mindenre elszánt banda is az útjukba akad, akiket gyilkosságért és rablásért üldöznek. Egyetlen reményük egy fiatalember, aki szintén hozzájuk csapódik. Vajon elérhetnek-e útjuk végére és mi lesz ennek a veszélyes utazásnak a vége?

1878. szeptember. A cheyenne indiánok nyomorúságos körülmények között élnek a kormány által kijelölt kietlen, sivatagi rezervátumban: soraikat malária és éhség tizedeli. A kormány képviselői - ígéretük ellenére nem keresik fel őket, hogy meghallgassák panaszaikat. A végsőkig elkeseredett indiánok elhatározzák hát, hogy visszatérnek szülőföldjükre, ahol egykoron boldogan éltek. A rezervátumot azonban a törvény szerint tilos elhagyniuk. A fehérek közül az egyetlen, aki együtt érez velük, Deborah, az indián gyerekek tanítónője. Sorsukban osztozva velük megy, annak ellenére, hogy tudja, a helyőrség rövidesen üldözőbe veszi őket... A Maurice Sandoz regénye alapján készült film őszintén mutatja be az amerikaiaknak az indiánok elleni kegyetlen bánásmódjáról. A filmet Oscar-díjra jelölték.

A fehér telepesek könyörtelen előrenyomulásával szemben az észak-amerikai indiánok földjén végül már csak az apacsok tanúsítanak heves ellenállást törzsfőnökük, Cochise vezetésével. Jefford, a postakocsis szeretné megakadályozni a fehérek brutális tervét, hogy nagyszabású katonai akcióval kiirtsák az arizónai apacs törzseket, s ezért mindent elkövet, hogy összebékítse az ellenséges táborokat. Egy hónapig él az indiánok között, és feleségül veszi a törzsfőnök lányát. Fehér telepesek azonban meghiúsítják tervét: az egyik véres rajtaütés során életét veszti Jefford felesége. Jefford bosszút forral, de Cochise megőrzi józanságát, és gondoskodik arról, hogy a béke fennmaradjon.

1876-ban aranyat fedeznek fel és az amerikai hadsereg utat és erődöt épít azon a területen, amit egy korábbi egyezménnyel átengedtek a sziúknak. Jim Bridger határőr, egy Cheyenne lány társaságában, megpróbálja megakadályozni, hogy háború törjön ki a sziúkkal.

Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.

Egy európai arisztokratákból álló vadásztársaságnak nyoma vész Új Mexikó kietlen, napégette pusztaságában, miután rátévednek egy apacs rezervátum területére. Shalakot, a magányos vándort küldik a megmentésükre, aki kellő helyismerettel és tapasztalattal rendelkezi ezen a vidéken. Bár a csoport túlélő tagjai eleinte bizalmatlanul fogadják a titokzatos vándort, mégis rá kell bízzák magukat a férfira, hogy kimenekítse őket a forró helyzetekből: a dühödt indiánok lángoló nyílvesszeinek erdejéből, és a forró, veszélyekkel teli kősivatagból.

A sok igazságtalanságot elszenvedő sziú indiánok keserű sorsáról szóló történet folytatása, amelyben egy fehér ember (Richard Harris) csatlakozik a bosszút forraló törzshöz.

Ausztrália az 1860-70-es években leginkább Észak-Amerikára hasonlított. Ide telepítették a hazájukban törvényen kívül helyezett angol, ír, skót szegényeket. A századvég legendás hírű alakja volt a fiatalon kivégzett Ned Kelly, egy ír telepes fia. Édesapja még 17 évesen három disznót lopott egy földesúrtól, ezért száműzték a családot Ausztráliába. Halála után Ned vált a népes család fejévé. Miután letölti három éves igazságtalan börtönbüntetését, Ned örömmel indul haza új, törvényes életet kezdeni. Ám a sorsát nem kerülheti el: Ned Kelly hamarosan az ausztrálok Rózsa Sándorává válik. Kifosztja a gazdagokat, a zsákámány egy részét szétosztja a szegények között, miközben kíméletlenül küzd a törvény embereivel. Olyannyira, hogy végül egy egész hadsereget állítanak ki ellene.

Joe Highhawk, az egykori kickbox bajnok, rendőr volt egy amerikai nagyvárosban, ám származása miatt nem igazán kedvelték a kollégái. Hawk ugyanis indián ősöktől származik. Miután a rendőrségnél teljesen ellehetetlenítik, a férfi egy sivatagi kisvárosba vonul vissza. Nem is sejti, hogy itt mennyi érdeket sért az ő felbukkanása...