A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...
Seibei alacsony rangú, megözvegyült szamuráj, aki hivatalnoki szolgálatáért kapott szerény fizetésébõl tartja el két kislányát és beteg édesanyját. Hiába hívják munka után szakét inni és gésákkal szórakozni a többiek, naplementekor mindig hazaindul családjához, így a háta mögött ráragad az "Alkony Seibei" becenév. Amikor gyerekkori szerelme, Tomoe visszatér a városba, erõszakos férjétõl menekülve, Seibei áthágja a szamuráj szabályokat, és szembeszáll a durva Kodával, hogy megvédje az asszonyt. Egy feljebbvalója felfigyel kitűnõ vívótudására, és rábíz egy fontos feladatot: öljön meg egy kardforgatásáról híres szamurájt. Oscar-díjra és a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjára jelölt romantikus történet a szamurájok korának alkonyáról, melyet minden idõk 100 legjobb filmje között tartanak számon.
Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.
Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
A Hudson keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg az a titokzatos, eldugott, csendes kis szurdok, melyet Álmosvölgynek hívnak. Mesebeli, varázslatos táj tele mindenféle helyi mendemondával, kísértetjárta helyekkel, éji babonával. Ide érkezik 1799 egyik vészjósló napján New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a kis faluban történt rejtélyes eseteket. Három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel a békés kis közösség nyugalmát. Mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek... A falubéliek váltig állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas!
Vadromantikus történet egy múlt századi angol úrilány és a vele nevelkedett árva cigányfiú tragikus szerelméről, amelyből Hollywood legjobb mesterei készítettek nemcsak gazdag kiállítású és szépen fényképezett, hanem kitűnően rendezett s játszott filmváltozatot.
Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.
Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.
Nyomozás egy letűnt korszak után. A történet Londonban játszódik a hetvenes évek elején, amikor az önpusztítás, a mesterkéltség és a vadság volt divatban. Középpontjában a - leginkább David Bowie-ra emlékeztető - glamrock-sztár, Brian Slade különleges élete, kusza kapcsolatai és megrendezett halála áll.
Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.
Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.
Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.
A viktoriánus korszak Angliájában, doktor Jekyll, az elismert orvos, kizárólag a munkájának él. Házvezetőnőjének, a bájos Mary Reillynek, alkoholista és szadista édesapja mellett, rettenetes gyermekkora volt. Mary menedékre lelt a doktor házában, aki magányosan dolgozik titkos kísérletein. Fokozatosan egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg egy nap dr. Jekyll bejelenti, hogy felvesz egy asszisztenst - Hyde urat. Innentől kezdve Mary egyre ritkábban látja a doktort, viszont annál gyakrabban a beképzelt és agresszív asszisztenst. A környéken valaki számos brutális gyilkosságot követ el. A lányban felébred a szörnyű gyanú.
A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket. Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.