A brit uralkodóház legendás és felejthetetlen királynőjének, Viktóriának (Emily Blunt - Az ördög Pradat visel, Dan és a szerelem) trónra kerülését különösen szövevényes hatalmi harcok övezték. A tapasztalatlan tizennyolc éves várományos háta mögött sorra szövődnek az összeesküvések, elsősorban alattomos tanácsadója, Sir Conroy (Mark Strong - Sherlock Holmes, Spíler) irányításával. Viktória karakán jellemének köszönhetően nem hagyja, hogy feje felett összecsapjanak a hullámok. Sarkára áll és öntörvényűen nem enged a különböző álnok manipulációknak. Elhatározásában támaszra talál unokatestvére, Albert (Rupert Friend – Chéri – Egy kurtizán szerelme) személyében, aki nem csak a királynő barátságát, hanem a szívét is elnyeri.
Egy oregoni farmot hét fivér vezet. A legidősebb egy napon felkerekedik és asszonyt hoz a házhoz. A fiatal feleség, Milly nagy fába vágja a fejszéjét: elhatározza, hogy jómodorra tanítja a faragatlan sógorait és makulátlan úriemberekké varázsolja a mosdatlan, ápolatlan testvéreket. A fiúk hamarosan szintén kedvet kapnak a nősüléshez, bár fogalmuk sincs, hogyan fogjanak hozzá. Hírül vették, hogy hat szépséges hölgy érkezett a városba, úgyhogy már alig várják a napot, hogy megismerkedhessenek velük. A legidősebb testvértől kérnek udvarlási tanácsot, aki nem éppen a legmegfelelőbb módszert javasolja: arra bíztatja öccseit, hogy a Szabin nőkhöz hasonlóan egyszerűen rabolják el a lányokat...
Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.
A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika
Scrooge morózus vénember, akit a pénzen kívül semmi sem érdekel. Bob már évek óta neki dolgozik, ám a szívtelen öreg egy apró botlás miatt épp karácsonykor rúgja ki. Amikor Scrooge egyedül marad irodájában, különös dolgok történnek vele: meglátogatják a karácsony szellemei, szembesítik gonoszságával, és új emberré varázsolják, olyanná, aki egész évben szívében őrzi a karácsony melegét.
Házasságuk során egy ígéretet nem sikerült betartaniuk. Hogy sosem lesznek szerelmesek. Egy asszony álma az új életről vállalkozó kedvének, bátorságának és belső erejének próbatételévé válik. Marty egy szekéren érkezik az amerikai határvidékre, hogy új életet kezdjen. Egy előre megjósolhatatlan tragédia folytán az asszony megözvegyül és úgy érzi, a jövő nem tartogathat már számára sok jót. Ekkor dönt úgy, hogy elfogadja a szintén özvegy Clark Davis ajánlatát és hozzámegy a férfihoz, akitől azonban nem remélhet mást, mint egy kényelmes, de szerelem nélküli házasságot, mely csak a következő tavaszig szól. Amint eljön az ideje, hogy Marty visszainduljon szülővárosába, egyre több kétség gyötri és felfedezi magában a szerelmet, melyre már sosem tartotta képesnek magát új férje iránt.
A villamosenergia-titánok, Thomas Edison és George Westinghouse versenyeznek egy fenntartható rendszer megteremtése, és Amerika kivilágítása érdekében.
Bár a sziú törzsek a Little Big Horn-i csatában legyőzték a Custer tábornok vezette 7. lovasezredet, az indiánok helyzete tovább romlik. A bosszúra éhes fehérek ki akarják űzni őket a szent földjükről, az aranyban gazdag Black Hillsből. Csak Dawes szenátor emel szót az érdekükben. Eközben Charles Eastman, a fiatal, indián származású orvos mindent megtesz annak érdekében, hogy jobbá tegye az életet népe számára. Az indiánok azonban már csak az új messiás eljövetelében reménykednek. A fehérek rossz szemmel nézik ellenállásukat, vezetőjüket, Ülő Bika törzsfőt meggyilkolják, és mészárlást rendeznek a Wounded Knee-pataknál.
Dickens regénye sok feldolgozást megért. Erőszak, vad indulatok és viktoriánus gyengédség keveredik az író talán legnagyszabásúbb művében. Főhőse Pip, az árvafiú, aki az életnek csak a sötét oldalát látja, egészen addig, amíg össze nem hozza a sors a gazdag és különc Havisham kisasszonnyal és annak fogadott lányával, a szép és gőgös Estellával. Pip-et elbűvöli Estella szépsége és megfogadja, ha felnő, gazdag és művelt lesz, mint rajongott bálványa. Csakhogy az álmodozásnak véget vet Miss Havisham bejelentése: Pip jelenlétére nincs a továbbiakban szükség Satis House-ban, mivel Estella hamarosan megkezdi iskolai tanulmányait. Pip visszatér régi otthonába. De szíve ott maradt Estellánál...
A film Stonewall Jackson tábornok alakját állítja a középpontba, és az ő, illetve a déli államok szemszögéből mutatja be az amerikai polgárháború kezdetét.
1833 novemberében egy összehangolt akció keretében Missouri állam több száz békés polgárát üldözték el otthonaikból, és mindezt a vezetőség ölbe tett kézzel nézte. Csupán egyetlen ember mert szembeszállni az agresszióval, egy Joseph Smith nevű prédikátor, akit isteni sugallat vezérelt... Gerald N. Lund több millió példányban elkelt regénysorozatának második kötete alapján készült ez a hatásos western-dráma, amely a képzeletbeli Steed-família szemén keresztül láttatja a mormonok vadnyugati letelepedésének - a kontinens egyik legnagyobb horderejű kivándorlásának - viszontagságokkal teli történetét.
A tizenkilencedik század a romantika évszázada volt, amikor a szenvedélyek a hagyományostól eltérő megnyilvánulási formát kerestek. Jó példa erre George Sand személye. A különc írónő férfiruhában jár és minden házasságot feldúl maga körül. Az emberek egy része menekül előle, mások vágynak a társaságára. Sand egy koncerten találkozik Frederic Chopinnel, a francia fővárosban élő lengyel zeneszerzővel. Az első pillantásra beleszeret, meg akarja hódítani. Amikor megtudja, hogy Chopin is hivatalos D'Antan hercegnő fogadására, elintézi, hogy őt is meghívják.
Thomas Hardy klasszikus művének adaptációja. Erdőkkel körülvett elbűvölő falu Mellstock, ahova tanítónőként tér vissza Day gazda lánya, Fancy. Karácsony napja van, a kis falu templomában a helybéliekből álló falusi zenekar szolgáltatja az ünnepi énekekhez a zenét. Régi hagyomány ez. A szelíd, de határozott és öntudatos lány felbolygatja a kis falu életét. A falu templomában harmóniumon játszik, így a zenekarra nincs szükség többé. Első látásra megtetszik az egyik gazdafiúnak, Dick Dewey-nek, s a vonzalom kölcsönös, de a gazdag földbirtokos, Shiner és a vikárius Maybold érdeklődését sem fogadja közömbösen. Mindhárom férfi feleségül kéri és Fancy-nek döntenie kell, válassza a gazdag házat és birtokot, tegyen eleget apja kívánságának, vagy döntsön az elutazás, a velencei kiküldetés mellett, hiszen a falusiak nem szívlelik, a harmóniumát is elrontották már. Hallgathat-e a viktoriánus Anglia tradíciókkal terhes világában a szívére.
1849 nyarán a magyar szabadság még javában vívja csatáit az ország keleti felében, de a nyugati felét már megszállták az osztrákok. Haynau Győr mellett, Nagyigmándon, az elmenekült református lelkész parókiájában rendezi be főhadiszállását. Nem hagy kétséget afelől, hogy mi várható: a katonai ellenállókra halál, a lakosságra behódolás. Haynau gépezete elsők között a szegény nép lelki vezetőire, a papokra csap le. Szikszai János református lelkészt és Manszbarth Antal plébánost elhurcolják Haynau emberei és vallatásnak vetik alá. A két egyházfi, akik mást nem követtek el, csak hazafiként viselkedtek a Szabadságharc alatt és erre buzdították híveiket is, nincsenek tudatában a rájuk leselkedő veszélynek... A rémuralom kevésbé ismert epizódját eleveníti fel a film.