A II. világháború nyers, költőietlen hazafiasságnak, az ártatlanság elvesztésének, az intézményesített terrornak, az őrület túlharsoghatatlanságának a filmje, borzalmakban bővelkedő időtlen remekmű. A kis parasztlegény, Flera keres egy puskát és beáll a partizánok közé a II. világháború kellős közepén. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, de nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...
1560-ban a spanyol konkvisztádorok - élükön a hírhedt Pizarróval - az amazonasi őserdők mélyére indulnak. Kalandos és veszélyekkel teli expedíciójuk célja, hogy felleljék a mesés El Doradót, az Aranyvárost. Aguirre, a csapat vezére istennek tartja magát, s míg csapatát felőrli a természettel és a bennszülöttekkel vívott küzdelem, a háborodott hatalommániás magára marad a majmok között. "Én vagyok isten haragja. Ahol én vagyok, ott a fákról lehullanak a madarak. Feleségül veszem a lányomat és megalapítom a legtisztább dinasztiát. Aki velem tart, gazdag lesz, aki nem, az meghal."
A második világháború utáni amerikai dél világában járunk, ahol kihívások elé állítja az embereket a rasszizmus és a hétköznapi életbe való visszailleszkedés. Két család áll a fókuszában: egy fekete és egy fehér. Az utóbbi érkezik később: Henry McAllen megveszi azt a farmot, amit a Jackson-család bérel évek óta. A főiskolát végzett, majd vénlányként az utolsó kiugrási lehetőséget megragadó Laura az első pillanattól utálja a tanyát, pláne, hogy rasszista apósa is velük költözik. A szomszédban viszont Hap és Florence óvatosan, meghunyászkodva fogadják az új főbérlőket...
A történetünk középpontjában egy kis vadnyugati város, Rock Ridge áll, amely épp a közelítő vasúti nyomvonal útjába esik. Hedley Lamarr, a békebíró azzal indítja útnak martalócait, hogy tegyék a városkát mihamarabb lakhatatlanná, hogy aztán olcsón rátehesse a kezét a város telkeire. Amikor a seriffet megölik, Hedley meggyőzi a kormányzót, hogy küldje el a városba a vadnyugat első fekete bőrű seriffjét. Csakhogy az új seriff, Bart kifinomult nagyvárosi úriember, akinek némiképpen nehezére esik megnyerni a vadnyugati városka lakóinak bizalmát.
Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.
A 16. századi Velencében járunk. Bassanio fiatal, nemesi származású barátjától, Antoniotól egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmontba, és megkérhesse a szépséges Portia kezét. Azonban Antonio minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot. Bár Antonio korábban már többször kifogásolta az uzsorás lelketlen üzleteit, amiért Shylock neheztel is rá, most üzletet kell kötniük. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fontnyi húst a testéből. Belmontban a szép Portia rémülten próbálja visszaverni a kérők hadát, mert ha bármelyikük is meg tudna felelni apja akaratának, az elnyerné a kezét és vagyonát. Megérkezik Bassanio és kompániája. A férfiből áradó kisugárzás azonnal magával ragadja, és elkezd reménykedni abban, hogy végre valahára megleli a tökéletes férjet.
Gyula, az elkötelezett fociultra és felesége, Mariann gyereket szeretnének. Miután kiderül, hogy a férfi meddő és az örökbefogadás lehetősége is elszáll, Mariann utolsó esélyként megállapodik egy roma lánnyal, Lüszivel, hogy a hamarosan születendő gyermekét magukhoz veszik. A terv mindannyiuk életét fenekestül forgatja fel. Gyulának ettől fogva folyamatosan trükköznie kell, hogy ne bukjon le a rasszista focirajongó barátai előtt, a magánélete pedig további nem várt fordulatokat tartogat számára: Ámor nyilai a legváratlanabb helyről találnak a szívébe, humoros helyzetek és erkölcsi dilemmák sora elé állítva hősünket.
Anton Jackson, azaz a Téglatesó nem mindennapi hős. Vagány a stílusa, lazán nyomja a spinékkel, az igazságérzete pedig egyenesen totális. A tettek embere a saját szabályai szerint él, egészen pontosan egy feketék jogaiért küzdő érdekvédelmi szövetség titkos ügynöke. Szervezetük állandó harcban áll a fehérek hasonló szervezetével. Amikor az elnökségre pályázó afro-amerikai jelölt, Warren Boutwell tábornok egyre különösebben viselkedik, Téglatesó azt a feladatot kapja, hogy épüljön be a fehérek titkos szervezetébe és tudja meg, mi áll a változás hátterében.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.