Mexikóban, az 1920-as években találkozik két kalandor, Dobbs és Curtin az aranyásóval Howarddal. Felkerekednek, hogy az értékes fém keresésére induljanak, s valóban egy aranytellérre akadnak. A meggazdagodás hirtelen elérhetővé válása felerősíti kölcsönös bizalmatlanságukat, melyet csak Cody, a zsaroló elleni közös ellenszenvük old fel. Amikor Cody banditák megölik, a három férfiúból kitör a vad gyűlölet. Miután Howard már lemondott az aranyról, s ott hagyta társait, véres leszámolásra kerül sor Dobbs és egykori barátja Curtin között, melynek során Curtin súlyos sebesülten marad a helyszínen. Dobbs sem tud azonban az aranyleletből hasznot húzni, mivel ő egy indián rajtaütés során veszti életét.
Ben Harper tízezer dollárért gyilkolt. Miután elrejtette a pénzt, megígérteti lányával, Pearllel és fiával, Johnnal, hogy senkinek nem árulják el a rejtekhelyet, még anyjuknak, Willának sem. Ben a börtönben - akasztására várva - találkozik cellatársával, a "Pappal", aki sikertelenül próbálkozik megszerezni Ben titkát. Amikor a "Pap" elhagyhatja a börtönt, Harperék háza felé veszi az irányt, mert úgy sejti, ott van a pénz...
1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.
Egy férfi szeret egy asszonyt. Mást vett feleségül, de mindig is őt szerette. Egy napon megszöknek együtt, ki tudja, merre, valahova messzire. Különös lelki azonosság köti őket össze. Gátlástalanok, s félredobva minden társadalmi normát, lopnak, ölnek, hajszolják a gyönyört. A férfi egyszer rájön, hogy a nő megcsalja, és ebben a helyzetben is a maga módján reagál: erőszakkal...
Rush a mentális problémákkal küszködő David Helfgott figuráját alakítja. Davidet csodagyerekként tartották számon - zseniális tehetsége volt a matematikához, a sakkhoz és a zongorához. Zsarnoki apja megtiltotta fiának, hogy a maga útját járja - hiába ajánlotta fel a híres hegedűművész, Isaac Stern, hogy taníttatja a fiút, az apa mindenképpen zongoraművészt akart nevelni belőle.David Londonban folytatta tanulmányait Cecil Parks "iskolájában", ahol Rachmanyinov 3. zongoraversenyének előadása után idegösszeomlást kapott.Davidet sokáig kezelték - mindenki tudta, hogy a sokat ígérő zongoraművészi karrierjének befellegzett. Hangulatváltozásai miatt senki nem gondolta, hogy valaha még visszatérhet a koncerttermekbe - kenyerét bárzongoristaként kereste.Egy barátjának köszönhetően David megismerkedik Gilliannel, aki hihetetlen odaadással és önfeláldozással segít Davidnek megtalálnia régi önmagát...
David és nővére, Jennifer egy baleset folytán az 50-es években játszódó, fekete-fehér tévésorozat világában találják magukat. Pleasantville tökéletes lakói többek között Bill Johnson, a jámbor büfés, Betty Parker, az elnyomott háziasszony, és George Parker, a családapa, akinek mindig igaza van. David és Jennifer, habár nagyon különbözőek, megjelenésükkel mindketten alaposan felkavarják az állóvizet...
Felicia, Mici és Bernadette, az extravagáns produkcióikról ismert nőimitátor előadóművészek, a "pucckirálynők", meghívást kapnak egy négyhetes turnéra, Ausztrália vörös sivatagának kellős közepébe. Priscilla névre keresztelt lerobbant buszukat egy nap levendulaszínűre festik, majd nekivágnak a sivatagnak. Rádiójukból bömböl a zene, a busz zsúfolva női ruhák, tűsarkú cipők és "alkalmilag" bérelt melltartók tarkabarka gyűjteményével. Az út során majdnem mindenkivel összebalhéznak, valószínűtlen helyeken beöltöznek és előadást tartanak: Felicia és Mici női ruhát viselő imitátorként, Bernadette pedig transzszexuálisként mindenhol nagyot alakít.
Ismét görbe tükröt tart képmutató kortársai elé e filmjében Woody Allen. Magára öltött figurája ezúttal Harry Block, az elismert író. Nehéz ember, írásaiban nem rejti véka alá személyes tapasztalatait, tablettákon él és imádja a prostituáltakat. Nem csoda, hogy három feleség hagyta el utálattal. Mikor éppen kitüntetést kapna munkásságáért az egyetemtől, ahonnan annak idején kirúgták, alkotói válságba kerül. Utolsó szerelme éppen egyik barátjához készül férjhez menni. Láthatjuk, amint írásainak szereplői és helyzetei visszahatnak mindennapi életére. Mennyi életet, sorsot befolyásolt otromba viselkedésével.
Joey Gazelle éveken át sikeresen élt kettős életet: egyrészt, mint szerető és gondos családapa, másrészt meg a New Jersey-i olasz maffia egyik apró láncszeme. Egy félresikerült drogüzlet alkalmával egy rendőr az életét veszti. Joey a gyilkos fegyvert - a maffia utasítása ellenére - elrejti a pincéjében, mintegy fedezetként a munkaadóival szemben. Ezzel Joey veszélybe sodorja saját magát és családját is. Joey fiának legjobb barátja, Oleg rátalál a pisztolyra, és magával viszi, hogy végezzen erőszakos és drogfüggő mostohaapjával, Anzorral, aki az orosz Yugorsky maffia fekete báránya. Oleg elmenekül az éjszakába, nyomában az orosz és az olasz maffia könyörtelen embereivel, valamint Rydell detektívvel. Rydell egy korrupt rendőr, aki a pisztolyt arra akarja felhasználni, hogy a két maffia amúgy is szétesőben levő szövetségét végleg megbontsa. Eközben Joey, a felesége Teresa, és a fia segítségével reménytelennek tűnő éjszakai hajszába kezd Oleg után.
2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.
"A filmtörténet első szerelmes éjszakája" - lelkesedett Truffaut ezért a velencei fesztiválon díjat nyert és óriási botrányt kavart filmért, amely egy 18. századi libertinus történetet helyez át a mai francia pénzburzsoázia világába. A feleség, akinek párizsi szeretőjét vidéki hétvégére hívta meg a férj, egy szegény fiatalember kocsiján érkezik, ugyanis sajátja útközben lerobbant. A szatirikusnak induló film romantikus álomvilággá alakul át, amikor a feleséget és a fiút hatalmába keríti a szerelem. Moreau játéka követi a hangvételváltást, de átváltozása unatkozó, modoros úrinőből egyszerű s természetes szerelmes asszonnyá, bármily váratlan, lényéből fakad.
Az 1930-as évek végén Lady Sarah Ashley férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher összejátszik a marhabáró Carney királlyal, hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.
Alex, a Paranoid Park nevű gördeszkás telep állandó látogatója véletlenül egy szörnyű baleset okozója lesz. A történtek vizuálisan is nagyon megviselik. Tudja ő is, hogy segítene ha megosztaná a titkát valakivel, mégis a hallgatás mellett dönt.
Amikor a Zachary klán tagjai elkezdenek a családjuk múltjával foglalkozni, felfedezik, hogy egyikük, Rachel valójában indián család szülötte, akit még kicsi gyerekként elraboltak a törzsétől. Amikor ez a tény napvilágra kerül, azonnal elszabadul a pokol. Az indiánok visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért.
Alain, a gondtalanul éldegélő francia aranyifjú elkövet egy szarvashibát, amikor közelebbről is megismerkedik a maffia egyik kulcsfigurájának barátnőjével. Hogy mentse az irháját, menekülnie kell, s jobb megoldás híján beáll a francia idegenlégióba. Az észak-afrikai állomásozás azonban távolról sem leányálom: nemcsak a vérszomjas tisztek kegyetlenkedéseit, a gerillák gyakori támadásait is túl kell élnie. Alain azonban minden megpróbáltatást elvisel, csakhogy visszatérhessen Párizsba. Esküt tett ugyanis, hogy legyőzi mindazokat, akik vétettek ellene, tisztázza a nevét és megszerzi álmai asszonyának a kezét is.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.