1960. december 25-én megszületik Zac Beaulieu, egy átlagos kertváros átlagos családjába negyedik fiúgyermekként, egy mélyen szerető anya és egy fiaira végtelenül büszke apa óvó karjaiba. Zac legkisebb fiúként az apja kedvence lesz, közös kocsikázásaik, titkos nassolásaik legszebb gyermekkori élményeivé válnak. Ám korán kiderül, hogy Zac Beaulieu más, mint a többiek, különös egyénisége akaratán kívül indít el egy törésvonalat kettejük kapcsolatában. Az évek telnek, a kamaszkori lázadásokat a Pink Floyd, a Rolling Stones és David Bowie zenéje röpíti a szárnyán. Zac élete pedig folyamatos útkeresés. Ugyanolyan erővel akarja saját magát, a vágyait és identitását megtalálni, mint amilyen kétségbeesetten próbál megfelelni az apjának.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

A XV.században élt Oroszországban egy véreskezű, kegyetlen uralkodó, Rettegett Iván. Iván cárt megkoronázzák, ám rengeteg ellenséget szerez magának, feleségét is megmérgezik. A hatalom, az ország egybekovácsolása és felesége halála teljesen megrendíti Ivánt. Árulók veszik körül, ezért bizalmas embereket állít maga mellé. Később kiderül felesége gyilkosának a neve és egy csellel sikerül is leleplezni az összeesküvőket.

New York Brooklyn negyedében a Hetedik utca és a Harmadik utca sarkán áll a Brooklyn Cigar Co. nevű kis dohánybolt, mely Auggie Wren munkahelye. Auggie nyers modora jóravaló, bölcs embert rejt. Számára ez a bolt a menedékhely. Bár van barátnője, csalódott a szerelemben. Már belenyugodott abba, hogy napjait a pult mögött tölti. A dohánybolt rendszeres vevői közé tartozik Paul Benjamin, a regényíró, aki jelenleg írói válságban szenved. Néhány évvel korábban ugyanis éppen a dohánybolt előtt, a szeme láttára ölték meg állapotos feleségét. Auggie és Paul között baráti viszony alakul ki, megosztják egymással bánataikat és örömeiket.

Henry Chinaski költő és alkoholista. Los Angeles bárjaiban éli életét, nap mint nap leissza magát. Wanda Wilcox a szerelmi bánatát próbálja tartósan italba fojtani. A társadalom perifériáján tébláboló két bártöltelék útja keresztezi egymást. Egyikük sem vár már semmit az élettől, a napi alkoholadag megszerzésén felül. Kettejük barátsága azonban minden igyekezetük ellenére egyre mélyebb érzéseket kavarnak fel bennük. Egyik nap azután találkoznak Tully Sorensennel, aki ki akarja adni Henry néhány költeményét. Felcsillan a remény a változásra.

Omar alkoholista apjával tengeti életét a dél-londoni magasvasút tőszomszédságában. Nagyapja, a kétes üzletekből meggazdagodó üzletember karolja fel és vezeti be a pakisztáni bevándorlók nagycsaládjába. Egy lerobbant mosodát bíz unokaöccsére, hogy kezdjen vele valamit. Omar egykori osztálytársától, Johnnytól kér segítséget. A fiút kísérti korábbi fasiszta múltja, régi barátai gyanakodva figyelik az átalakulást. A mosoda elkészül, a fiúk kezdenek egyenesbe jönni, s felfedezik egymás iránti szerelmi, szexuális vonzalmukat. A béke azonban csak pillanatnyi, a régi sérelmek, indulatok újra elszabadulnak, Johnnyt kegyetlenül megleckézteti régi bandája, s a mosodát csaknem szétverik.

Rhodes több mint tíz éve rémálomban él, a fiát keresi, aki a hivatalos vélemény szerint "bevetés során eltűnt" Vietnámban. Miután eredménytelenül fordul információért beadványokkal a kormányhoz, Rhodes a saját kezébe veszi a dolgot. Egy texasi olajmágnás (Robert Stack) anyagi támogatásával és fia öt tengerészgyalogos társának segítségével Rhodes felkészül, hogy végrehajtsa vakmerő küldetését. A kiképzés kimerítő hetei után a bátor veteránok Laoszba érkeznek. A vietnámi válság utolsó ütközete elkezdődik...

A természettudományi múzeum biztonsági őre lapátra kerül. Sam nem képes annyi- ban hagyni a dolgot, kétségbeesett tettre szánja el magát. Max, az újságíró bármi áron vissza akarja magát tornázni a médiasztárok közé, ahol nemrég ki- telt a becsülete. Véletlenül épp a múzeumban van, mikor Sam hadonászni kezd fegyverével. Micsoda remek túszdrámát lehet kerekíteni a dologból - villan az agyába, és már meg is kezdi az élő tudósítást, amely hamarosan az egész vilá- got lebilincseli.

A történet az 1850-es években zajlik egy amerikai wales telepesek által létrehozott közösségben. A tíz éves Cadi úgy érzi, hogy nagyanyja az egyedüli, aki feltétel nélkül szereti őt; hiszen egy korábbi családi tragédia miatt őt hibáztatják a szülei, mély bűntudata van a történtek miatt. Nagymamája temetésén egy ősi szokással szembesül: a bűnevő rítussal. Körülbelül ugyanebben az időben egy prédikátor érkezik a völgybe, a tábor falain kívül. Párbeszéd alakul ki a fiatal lány, és a misszionárius között: Cadi lassan ráébred, hogy a bűnevő rítus téves eszmén alapul, és megismeri Jézus Krisztust és a kereszténység alapelveit. De a Cadi által fefedezett új ismeret konfliktust teremt és felfed egy rég elfeledett szörnyű titkot, amelyet a közösség idősebb lakói rejtegettek, most szembe kell nézniük vele.

Jack Giomoro sikeres ügynök. Szép felesége, egzisztenciája van. Beiratkozik egy kurzusra, ahol írást tanulna, és ahol az első feladat egy napló vezetése. Jack mindent leír a naplójába, amit egy csalódott ügyfele ellop tőle, hogy ellene használja fel, hiszen Jack élete sem makulátlan. Eközben a felesége is megcsalja, így egyre reménytelenebb helyzetbe kerül.

A Vietnamot megjárt veterán visszatér napjaink Saigonjába, ahol rég halottnak hitt bajtársával találkozik. Az első percek egyikük számára sem hozzák meg a felismerés élményét, hosszú beszélgetésük során szinte percről percre derül fény a múltra, s kettejük mára már elavultnak hitt konfliktusaira. A két idősíkon játszódó történet egyik szálát a múltból felidézett akciójelenetek, a másikat pedig a két férfi beszélgetését jellemző macska-egér játék teszi szokatlanul feszültté. A háborúkra oly jellemző véres képek, a kiskatonák lelki békéjét szétziláló túlkapások mellett valósághű képet kapunk benső tépelődéseikről is, amelyek a "szerencsés" életben maradottak jelenét és jövőjét egyaránt pokollá teszik. Erre az állapotra nincs orvosság, így a két főhős beszélgetése sem végződhet másként, mint egy eldörrenő pisztoly fájdalmas hangjával és egyikük életének lezárultával.