A szabadság és a szerelem Henryk Sienkiewicz nagyívű regényének fő témája. A filmet hazánkban is nagy sikerrel vetítették, a hetvenes évek egyik legnépszerűbb mozifilmje volt. A Sienkiewicz-regénytrilógia (Tűzzel-vassal, Özönvíz, Kislovag) középső részét a Nobel-díjas regényíró születésének 155. évfordulója tiszteletére mutatjuk be. A XVII. században a lengyel főnemesség árulása folytán svéd csapatok árasztják el Lengyelországot és megkezdődik az évekig tartó harc. A küzdelemben az egész nemzet részt vesz. Az eseményeknek ebbe a szövetébe fonódik Wolodyjowski lovag, Radziwill és Boguslaw hercegek, Andrzej Kmicic valamint szerelmese, Olenka sorsa.
A csendesen csordogáló patak melletti kocsmateraszon egy lány, a kocsmáros és egy helybéli rendőr napozik. Filmes csapat érkezik, akik megzavarják a csendet. Közöttük van két fiatal elítélt is, akik néhány napja még érettségijüket ünnepelték. Bűnük, hogy részegen beverték a kocsmáros fejét, és lerombolták a patak melletti kunyhót. Most azért kell visszatérniük, hogy mint egy pszichodráma-tanfolyamon, újra eljátsszák a történteket, s erről dokumentumfilm készüljön a nép okulására; lám, ilyenek az alkoholfogyasztás következményei. Ha a bíró elégedett lesz a filmmel, a fiúk újra szabadok lesznek. Mert: "Az igazi különbség a majom és az ember között az, hogy az embernek van igazolványa." A film első részét a patak melletti nyugalom határozza meg. Kevés a dialógus, a csendet csak a rádióból szivárgó slágerek festik alá.
Egy távoli amazóniai dzsungelfaluban feldühödött gyémántásók egy csoportja fellázad, amikor a helyi kormány erőszakos leszámolásba kezd.
Robert Ludlum regénye alapján a harmadik birodalom lángjaiban született örökségről beszél. A három, volt náci tiszt négy billió dollárt hagy egy szövetségre, hogy jóvátegyék bűneiket, melyeket a II. világháború kezdetén követtek el. A szövetség fiatal megbízottja, mikor tudomást szerez a szervezet valós céljairól - melyeket nem éppen a jó tett vezérel - életveszélybe kerül.
A svéd háziasszony, Britt-Marie negyven év házasság után elhagyja a férjét. Hamar felismeri, hogy szokatlan új életében önmagával és a külvilággal is szembe kell néznie. Egy isten háta mögötti kisvárosba, Borgba költözik, ahol egy pizzérián és egy focicsapaton kívül semmi sincs. Bár utálja a futballt, elvállalja az ifjúsági csapat edzőjének szerepét. Úgy tűnik, váratlanul minden jóra fordul az asszony életében, és ő egyre jobban hisz egy boldogabb jövőben – lehet, hogy sosem késő elkezdeni élni?
José Costa (Leonardo Medeiros), a sikeres szellemíró éppen a Névtelen Írók Konferenciájáról tart hazafelé Isztambulból, amikor gépe kényszerleszállást hajt végre Budapesten. Megérkezésekor beleszeret a magyar nyelvbe, az egyetlen nyelvbe, amit még az ördög is tisztel. Bár Rióban felesége, Vanda (Giovanna Antonelli), egy éjjeli hírműsor bemondónője, és fia várja vissza, rá kell jönnie, hogy a házassága megromlott, egyre boldogtalanabb, végül magyarul kezd motyogni álmában. Amikor pedig Costa egy sikeres munkája hatására, felesége beleszeret a feltételezett szerzőbe, csalódottnak és becsapottnak érzi magát, s elhatározza, hogy visszamegy Budapestre: megtalálni önmagát, és új történeteket írni.