Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.

Démoni hatású, egyedi filmcsemege. Az utolsó pillanatokig meglepetésekkel szolgál az utóbbi évek egyik műfajteremtő filmje. Kevin Lomax, a sikeres védőügyvéd egyetlen pert sem veszített még életében, mert szinte hipnotikus erővel bírja rá az esküdteket, hogy mentsék fel ügyfeleit. De nemcsak a tárgyalóteremben, hanem a magánéletében is szerencsés, elbűvölő feleségével, Mary Annel az oldalán. De semmi sem tarthat örökké. Egy napon betoppan hozzá egy tekintélyes New York-i jogi cég megbízottja és közli vele, hogy felettesei felfigyeltek hihetetlen teljesítményére és szeretnék a cég munkatársai között látni. Feleségével New Yorkba utazik, ahol hamarosan megismerkedik a cég titokzatos vezetőjével, John Miltonnal is. A nagyravágyó Kevin nem bír ellenállni a kísértésnek és elfogadja Milton ragyogó ajánlatát...

Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan az életről akar írni, de nem is ismeri. John élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmre való. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs.

Amikor egy civakodó házaspár Olaszországba utazik, hogy átvegyék örökölt birtokukat, kísértések és megpróbáltatások várnak rájuk. Végül mindketten olyan meghatározó átalakuláson mennek keresztül a helyi emberek és életkörülmények hatására, hogy új fogadalmat tesznek egymásnak.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

Charlie egy bisztróban zongorázik, bár korábban híres, koncertező művész volt. Egy nap betoppan hozzá a bátyja, és megkéri, hogy rejtse el, mert gengszterek üldözik.

A jövőben uralkodó elnyomó rendszer számára a legnagyobb veszélyt a könyvekben rejlő ismeretanyag rejti. A rendet a Tűzőrség vigyázza, amely könyörtelenül üldözi és megsemmisíti a szabad gondolkodás jelképeit. Guy Montag a Tűzőrség tagjaként nap mint nap részt vesz a rituális könyvégetéseken. Találkozik azonban a fiatal tanárnővel, Clarisse-szal, aki az életfelfogásával teljesen megbabonázza őt. Hatására kinyílik előtte a világ. A felesége azonban feljelenti Montagot. Ray Bradbury kisregényéből.

A második világháború előestéjén játszódik a John Irving lebilincselő regényéből készült film, amely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története. Homer Wells a Maine állambeli St. Cloud kisváros árvaházában nő fel. Az intézet igazgatója Dr. Larch megkedveli a fiút és szinte fiává fogadja. Jó képességei miatt segédnek fogadja maga mellé. Homer ügyes, de képzettség nélküli sebésszé válik. A falakon túli élet után áhítozik, de a doktor túlságosan ragaszkodik hozzá. Wally és Candy a doktor segítségét kérik, aki illegális, de biztonságos abortuszokat végez a környékbeliek cinkosságával. Homer velük távozik és Wallyék almáskertjében dolgozik tovább. Wallyt behívják katonának, Homer és Candy egyre közelebb kerül egymáshoz.

A William S. Burroughs híres regénye alapján készült film klasszikus horrortörténet, mely műfaja minden szükséges elemét felvonultatja. A dolog pikantériája, hogy a cselekmény sok olyan elemet tartalmaz, amely visszacseng a regény szerzőjének életéből. A történet 1953-ban játszódik. Egy New Yorkban élő sikertelen író arra kényszerül, hogy pornográf regényekkel próbáljon meg pénzhez jutni, miközben tisztes kenyérkereső foglalkozása a rovarirtás. Felesége nemcsak őrült és kábítószerfüggő, de sajnos egy idő után a férje által használt rovarölőpor rabja lesz. Az érzelemmentes, élő halott férj és az eszelős asszony egy este partit adnak. A Tell Vilmostól ellesett attrakció azonban rosszul sül el.

1976, Manchester. Tony Wilson, a Cambridge-ben végzett ambíciózus tévétudósító egy Sex Pistols koncertélmény hatására néhány barátjával úgy határoz, saját lemezcéget hoz létre. A Factory Records hamarosan a korszak legjelentősebbé váló zenészeivel köt lemezszerződéseket, köztük olyan nevekkel, mint a Joy Divison, a James, majd a Happy Mondays. A film a 90-es évek nyitányáig követi Wilson pályáját, a Factory első sikereitől a legendás Hacienda klub megnyitásán át egészen az egyre súlyosabb magánéleti és szakmai kudarcokig.

Adele, a híres író, Victor Hugo lánya az új-skóciai Halifaxba megy 1863-ban. Egy angol katonatiszt után utazott, ugyanis reménytelenül szerelmes Albert Pinson hadnagyba. A férfi azonban hallani sem akar a házasságról. A személyazonosságát eltitkolva Adele szobát vesz ki Mrs. Saunders panziójában. Megszállottan követi a hadnagyot, kémkedik utána. Minderről naplót vezet, újságokba ír. Így találkozik a könyvkiadó Mr. Whistlerrel, aki érdeklődik iránta. Az őrület egyre jobban elhatalmasodik a lányon, különösen miután Mrs. Saunders rájön, hogy ki is ő valójában. Amikor Pinsont Barbados szigetére helyezik át, Adele oda is követi a férfit.

A keserédes történet Camden kollégiumában, a kicsi, gazdag, független művészeti egyetemen játszódik valahol Új-Angliában és annak keringő "ember-bolygóin". A szereplők egyesével és együtt próbálnak kiutat találni a drog, az alkohol és a szex által átitatott campus partik - úgymint a Világ Vége Parti, a Dögös Dugós Parti és a Szombat Esti Parti Előtti Parti - végtelen köréből. De az emberi természet meghatározza, hogy az igazán tökéletlen világban mindig a vonzás szabályai érvényesülnek - és a koedukált kollégium lakói között az első szabály, hogy nincs szabály.

Daphne egy csúnya szakításból próbál magához térni, de csak sodródik. A nővére lakásában élve szemtanúja testvére és sógora veszekedéseinek, ami csak fokozza az egykor idealista Daphne-nak a hosszú távú kapcsolatokról alkotott lesújtó véleményét. Egy partin találkozik két jóbaráttal, Frankkel és Jackkel. Mindkét férfihez nagyon vonzódik, bár nagyon különböző módon: az egyik a szabad szellemű rosszfiú; a másik józan, intelligens és érzékeny. Daphne nem tud választani a két teljesen ellentétes karakter között, miközben élvezi is az abban rejlő különbséget, ahogy a két eltérő ember látja őt. De a sors gyakran dönt helyettünk, és Daphne hamarosan kénytelen szembenézni azzal, hogy ha mindent megkapunk egyszerre, az gyakran csupán annyit jelent, hogy végül semmink sem marad.

Willie Stark mintha őskövület lenne a mai világban, a becsületes, őszinte politikusok mintapéldánya. Egyenes és nyílt fickó, aki hisz az igazság és a tisztesség erejében. Egészen alulról kezdi, és egyre feljebb vezet az útja, bár az igazat megvallva, nem mindenki örül a sikereinek. De vajon az idealista kisember képes-e megőrizni tisztaságát a politika mocskos világában? Az egyszerű, tiszta erkölcsű Stark felkelti egy újságíró, Jack Burden érdeklődését, aki mellé szegődik és végig követi Stark pályájának alakulását, a jogi tanulmányaitól kezdve a korrupció elleni küzdelméig.