A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Legendás alak tér vissza a spanyol Harlembe. De az utca már nem a régi, és Carlito sem az. Az öt év börtön alatt sokat tanult, le akarja zárni a múltat és új életet kezdeni szerelmével. Legjobb barátja csak egy apró szívességet kér tőle...

Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.

A vietnámi háború ellen tiltakozó filmek sorába tartozó alkotás a valóságban is létező főszereplője Arlo Guthrie folk- és rockzenész. Arlo, hogy a katonai szolgálat alól felmentést kapjon, beíratkozik egy montanai egyetemre. A helyi polgárok azonban folyton belekötnek a hippi kinézetű és életformájú fiúba. Egy újabb botrány után kirúgják a college-ből. Arlo New York és Massachusetts állam között ingázik, ahol régi barátai, Alice és Ray egy használaton kívüli templom épületében egy étterem megnyitásán fáradoznak.

A Junior Bonner című, kortárs környezetbe helyezett western bukás volt, annak ellenére, hogy a kritika nyugodt hangvétele és visszafogottsága miatt a mai napig a rendező egyik legszemélyesebb alkotásaként tartja számon a Cable Hogue-gal egyetemben. A nézettségi problémát maga a mester fogalmazta meg röviden és tömören, ahogy szokta. "Csináltam egy filmet, ahol nem lőnek agyon senkit és senki sem ment el megnézni azt." A film ugyanúgy a megváltozott kor problémáit járja körül, a családi kötelékek fellazulását és ismét érezhető az elmúlt idők utáni sóvárgás. A rodeó már csak afféle tradíció, búcsús mulatság, nem a férfiasság demonstrációja, hősünk a gépek által feltúrt sivatagban kocsikázik, és végignézi, ahogy az öreg Bonner-házat a földdel teszik egyenlővé. Peckinpah itt egyértelműen saját idilli gyerekkorával számol le.

Egy fekete férfi prostituált megmenti egy nő életét egy csapat rasszista rendőrtől, majd menekülnie kell, s a gettóban talál menedékre, ahol útját különös "pokoli arcok" segítik...