Johnny, annyi kortársához hasonlóan, önkéntesként jelentkezik a Nagy Háborúba. És a harcmezőn, mint megannyi sorstársa, az ellenséges tűzben borzalmasan megsebesül. Szerencse, vagy inkább balszerencse, hogy életben marad, holott keze-lába és arca nagy része odaveszett. Így egy külön kórteremben, vakon-némán-süketen tengeti napjait. Az orvosok meggyőződése, hogy nincs magánál, így az emberi test működését illusztráló, amolyan bemutató "mintadarabként" tartják mesterségesen életben. Johnny azonban öntudatra ébred, s végletesen korlátozott eszközeivel, kétségbeesetten próbál kapcsolatba lépni a külvilággal, miközben agyában újra és újra, egyre vadabb fordulatokkal tarkítva, leperegnek életének eseményei.

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Hősünk, a 17 éves Arturs (Oto Brantevics) azután jelentkezik önkéntes lövésznek apjával és bátyjával a frissen felállított lett zászlóaljba, hogy fosztogató német katonák lelövik édesanyját. Rövid kiképzés után a lövészárokban találja magát, és részt vesz a legvéresebb ütközetekben, köztük a Halálsziget elnevezésű csatában, ahol a németek a keleti fronton először vetettek be mérges gázt. Arturs megtapasztalja a front kegyetlenségét, a felettesei inkompetenciáját és közönyösségét a borzalmas veszteségek iránt, de a bajtársiasságot is.

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének Ausztrália és a Németországgal szövetkező törökök között. Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak...

Az igaz történetet feldolgozó film egy csoport afrikai rabszolga hihetetlen útjának krónikája. Az afrikaiak elfoglalják elrablóik hajóját, és megpróbálnak visszatérni szeretett szülőföldjükre. Amikor a hajót, a La Amistadot elkapják, a foglyokat az Egyesül Államokba viszik, ahol a börtönben várják sorsukat, és a vád ellenük: emberölés. Lenyűgöző csata bontakozik ki, mely felkelti az egész nemzet figyelmét, és alapjaiban rengeti meg az amerikai igazságszolgáltatást. De a vádlott férfiak és nők számára a harc az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik - a szabadságért.

2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.

Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.

A 18 éves Katey (Romola Garai) Havannába érkezik, ahol apja a Ford Művek vezetője. A kissé különc lányt mágnesként vonzzák az utcai táncosok, de legfőképpen egy tüzes tekintetű, büszke és céltudatos kubai sráchoz, Javierhez (Diego Luna) vonzódik. Rábeszéli a fiút, hogy tanítsa meg erre a fékevesztett, erotikus táncra, a salsára és legyen a partnere az országos táncbajnokságon. Rövidesen a színjeles, kitűnő tanuló Katey sutba dobja könyveit és szüleit félrevezetve, éjjel-nappal Javier társaságában igyekszik felfedezni Kuba másik, eddig sosem látott arcát.

A film egy veterán őrmester, Michael Dunne története, aki az európai fronton súlyos sebet kap. Odahaza gyógyulgat, és közben beleszeret ápolónőjébe, akinek asztmás öccse leendő apósának igyekszik imponálni azzal, hogy mindenáron be akar vonulni. Dunne, aki sebesült hősként és toborzóként segíti a hadigépezet munkáját, nem tudja megállítani a forrófejű fiút. Eljön a nap, mikor a harcedzett vén róka és a zöldfülű újonc vállvetve harcol a flandriai sártengerben...

Luis Antonio Vargas, a gazdag kávéültetvényes levelezés útján szerez magának feleséget, aki elég fiatal ahhoz, hogy gyermeket szüljön neki. Vargas nem szenvedélyre vagy szerelemre vágyik, gyakorlatias céljai vannak leendő nejével: legyen jó társaság, és hozza világra örököseit. Amikor megérkezik a postai úton szerzett menyasszony, Julia Russell, a férfi elámul érzéki szépségén. Ez a nő nem az a szerény lány, akire a küldött fénykép alapján számított. Csakhogy a fiatalasszony, nem sokkal az esküvő után rejtélyesen eltűnik.

Harry egy fiatal milliomos nyaral; elviszi a jachtját egy görög szigetre, és barátja kastélyában száll meg, aki 3 napos ünnepséget szervez Aphrodité istennő tiszteletére.