A szadista Pradelle főhadnagy a háború utolsó óráiban levezényel egy teljesen értelmetlen rohamot a kitüntetés reményében. A két szerencsétlen közkatona, Édouard és Albert csaknem az életükkel fizetnek ezért. Édouard az utolsó csatában elvesztette a fél arcát, ezért arra kéri Albertet, hogy ne küldje vissza a családjához, inkább nyilváníttassa halottnak. Albert bajtársiasságból gondoskodni kezd fiatal társáról, aki a rajztehetségét kihasználva olyan maszkokat készít, amelyek nemcsak elfedik a sérülését, de igazi érzelmeket is képesek kifejezni. A két barát bosszút esküszik a haza ellen, amely csak a halottakat ünnepli, a megnyomorítottakkal nem törődik: extravagáns emlékművek ígéretével csalnak ki pénzt a háborún meggazdagodottaktól és az államtól, hogy aztán a megbízási díjjal lelépjenek. A tét számukra egymillió frank, azonban ha lebuknak, az életükkel fizetnek érte. Erre pedig minden esélyük megvan, ugyanis éppen a legkritikusabb pillanatban tűnik fel újra a pszichopata főhadnagy.
Johnny, annyi kortársához hasonlóan, önkéntesként jelentkezik a Nagy Háborúba. És a harcmezőn, mint megannyi sorstársa, az ellenséges tűzben borzalmasan megsebesül. Szerencse, vagy inkább balszerencse, hogy életben marad, holott keze-lába és arca nagy része odaveszett. Így egy külön kórteremben, vakon-némán-süketen tengeti napjait. Az orvosok meggyőződése, hogy nincs magánál, így az emberi test működését illusztráló, amolyan bemutató "mintadarabként" tartják mesterségesen életben. Johnny azonban öntudatra ébred, s végletesen korlátozott eszközeivel, kétségbeesetten próbál kapcsolatba lépni a külvilággal, miközben agyában újra és újra, egyre vadabb fordulatokkal tarkítva, leperegnek életének eseményei.
Az emlékezetét vesztett első világháborús veteránt egy elmegyógyintézetben kezelik. Egy harmadrendű színésznővel egymásba szeretnek. Összeházasodnak és boldogan élnek. A férfi azonban balesetet szenved, s most meg a közelmúltja esik ki az emlékezetéből, ugyanakkor tudatilag visszatér régi világába. Az önfeláldozó és kitartó asszony elhatározza, nem engedi el a férjét.
Az igaz történetet feldolgozó film egy csoport afrikai rabszolga hihetetlen útjának krónikája. Az afrikaiak elfoglalják elrablóik hajóját, és megpróbálnak visszatérni szeretett szülőföldjükre. Amikor a hajót, a La Amistadot elkapják, a foglyokat az Egyesül Államokba viszik, ahol a börtönben várják sorsukat, és a vád ellenük: emberölés. Lenyűgöző csata bontakozik ki, mely felkelti az egész nemzet figyelmét, és alapjaiban rengeti meg az amerikai igazságszolgáltatást. De a vádlott férfiak és nők számára a harc az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik - a szabadságért.
Szívmelengető szerelmi történet a háború abszurditásáról. Philippe De Broca vígjátékának főszereplői Alan Bates, Pierre Brasseur és Genevieve Bujold.
A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.
Már 84 napja, hogy az öreg halász nem fogott semmit. Kétségbeesésében úgy dönt, egyedül indul útnak, hátha így mellészegődik a szerencse. A nyílt tengeren egyszer csak kapást jelez a csali. A zsinór megindul, a horogra akadt hal vontatni kezdi a csónakot. Az öreg halász a tenger végtelen magányában pillantja meg először a hatalmas halat. A vadász és a vad között élethalálharc indul meg. A küzdelem harmadik napján a hal végre láthatóvá válik a víz felszíne alatt. Az öreg összeszedi maradék erejét, és ledöfi a szigonyával. A hal még utoljára feldobja magát, és ekkor látszik igazán, hogy nagyobb, mint a csónak. Az öreg a csónak oldalához köti, és vitorlát bontva hazaindul. Az első cápa éjszaka támad. Két órával később a dögszag társait is odacsalja. A keservesen szerzett zsákmány a cápák martalékává lesz.
A film egy veterán őrmester, Michael Dunne története, aki az európai fronton súlyos sebet kap. Odahaza gyógyulgat, és közben beleszeret ápolónőjébe, akinek asztmás öccse leendő apósának igyekszik imponálni azzal, hogy mindenáron be akar vonulni. Dunne, aki sebesült hősként és toborzóként segíti a hadigépezet munkáját, nem tudja megállítani a forrófejű fiút. Eljön a nap, mikor a harcedzett vén róka és a zöldfülű újonc vállvetve harcol a flandriai sártengerben...
A történet az első világháború idején játszódik. Az ausztrál elit lovasság megpróbálja bevenni a törökök által védett beersheba-i erődöt. A lovasságot az angolok irányítják, amely elviselhetetlen feszültséget szül a sereg katonái között. A tábori életet, a megpróbáltatásokat, az emberfeletti küzdelmeket és a legyőzhetetlen honvágyat négy bátor katona sorsán keresztül mutatja be a film. A csata erőteljes, csak a legjobbak maradhatnak életben.
A nagymenő pókerjátékos, Jack Weil valami nagy dobásra készül 1958-ban, Havannában, az élvhajhászok paradicsomában, a forradalom kitörésének küszöbén. Tervei között nem szerepel azonban, hogy beleszeressen Robertába, a forradalmár Arturo Duran gyönyörű feleségébe. Miután Arturót letartóztatják, Jack egyre közelebb kerül Robertához, aki olyan szenvedélyt lobbant fel benne, amely még a nagy dobást is veszélyeztetheti.