A nyári szünetben a 15 éves Sieger az atlétikai csapattal edz a nemzeti bajnokság váltófutó számára. Mikor találkozik csapattársával, Marc-kal, olyan érzéseket fedez fel, amelyek túlnyúlnak a barátságon. Bár Marc viszonozza vonzalmát, Sieger magányosan küzd, ahogy a bajnokság közeleg.
A transzvesztita Arnold Beckoff a szerelmet és a boldogságot keresi egy olyan világban, amely úgy tűnik, nem kifejezetten számára van kitalálva. Először akkor találkozunk vele, amikor 1971-ben a biszexuális szeretője összetöri a szívét. Két évvel később boldog, de rövid kapcsolatban él a szerelmével. 1980-ban pedig a biztosnak hitt kapcsolata a barátja váratlan halálával felbomlik. Miközben anyja képtelen elfogadni fia másságát, Arnold megpróbálja felnevelni a barátjával örökbefogadott fiút.
A helyi pucckirálynő-választás győztesei (Patrick Swayze és Wesley Snipes) Hollywoodba repülhetnek a döntőre. Ám ők repülés helyett az országutat választják, és a harmadik szépséggel (John Leguizamo) nekivágnak Amerikának egy rozzant Cadillacben. Kabalaként magukkal visznek egy fényképet, melyen a címbéli hölgy és üzenet látható. Amikor tragacsuk lerobban, egy szakadt kisvárosban kell eltölteniük a hétvégét. Syndersville-ben nagy a felbuzdulás a férfi lakosok körében, hiszen jó nők ritkán érkeznek ebbe a porfészekbe. A három grácia alaposan felbolygatja a város életét.
Kao Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült. Tisztes karriert futott be Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Bankszámlája olyannyira meggyarapodott, hogy Manhattan egyik legmenőbb negyedében futja lakásra. Idősödő szülei odahaza Tajvanon boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében.
1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.
Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...
Hector szálka az iskola konzervatív igazgatójának a szemében, a diákok viszont rajonganak érte. A munkásnegyedből származó tanítványait az Oxford és a Cambridge egyetem felvételijére készíti fel szokatlan módszerekkel, ami az elitnél is kicsapja a biztosítékot. A kérdés az, hogy a nevelés csupán eszköz a cél elérésére, vagy a személyiségfejlődés szempontjából fontos, milyen oktatóktól kapják a diákok az útravalót. Miközben Hectort az elbocsátás réme fenyegeti, a srácok elhatározzák, hogy megvalósítják álmaikat és igazolják kedvenc tanáruk módszereit.
Korunk Hamlet-ja friss örököse a nagybátyja vezetése alatt működő vállalat részvényeinek. Gyenge verseket farigcsál, hájat növesztget és képtelen szembe nézni a sorsával, amit apja halálából kifolyólag rótt ki rá az élet.
Az elmúlt évszázadokban Hamlet történetét már számtalan verzióban elmesélték: de így még sosem. A dán királyfi, a többnyire csak a világ eseményeit szemlélő és a politikától magát távol tartó Hamlet apja halálhírét véve visszatér hazájába. Mire azonban Dánia földjére teszi a lábát, anyja, Gertrud már nem özvegyasszony, ugyanis feleségül ment Hamlet nagybátyjához, az új királyhoz, Claudiushoz, majd az új uralkodói pár Hamletet is nősülésre, kedvese, Ophelia nőül vételére sürgeti. Nemsokára azonban megjelenik a meghalt király szelleme és közli hősünkkel: galárd módon Claudius és Gertrud gyilkolták meg, hogy kezükbe kaparinthassák a hatalmat. Hamlet - mivel érzi, valami bűzlik Dániában - döntés előtt áll: vagy továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket vagy pedig saját kezébe veszi az irányítást és bosszút állva beteljesíti végzetét.