A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.

Egy tüntetés után a köztiszteletben álló elenzéki beállítottságú egyetemi tanár egy balesetben meghal. Az eset kivizsgálásával egy tapasztalatlan vizsgálóbírót bíznak meg, aki kutatásai eredményeként rájön, hogy a baleset csak látszat, és a politikust meggyilkolták. Az összeesküvés a legfelső katonai és kormánykörökig nyúlik vissza, azonban a nyomozás során a tettesek és a nyomok eltüntetőinek kilétére is fény derül.

Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Jule, a berlini diáklány, biztosítása nem lévén, reménytelenül eladósodott egy autóbaleset következtében, melyet ő okozott egy gazdag üzletember limuzinjának ütközve. Miután lakásából kilakoltatják, Peter nevű barátjához költözik és hamarosan rájön, hogy Peter és az ő régebbi lakótársa, Jan, éjszakánként luxusvillákba törnek be. Rablás és vandalizmus helyett azonban ők nagy gonddal és ízléssel újrarendezik a bútorokat és az értékes holmikat, majd rejtélyes üzeneteket hagynak a lakóknak. Jule meggyőzi Jant, hogy látogassák meg hitelezőjének villáját is.

Két héttel az elnökválasztás előtt Amerika elnöke félreérthetetlen szex-botrányba keveredik, amely végképp kompromittálja esélyeit. A médiában igen járatos és dörzsölt tanácsadója sugallatára kitalálnak egy háborút, amelyet könnyen meg lehet nyerni. Albánia úgyis messze van, a híradókba meg elég néhány véres kép... Hollywood viszont elég közel, úgyhogy felbérelnek egy csúcsproducert a kitalált háború hiteles megrendezésére. És mi még azt hittük, hogy tudunk a sorok között olvasni.

1931-ben egy fiatal spanyol katona Fernando a hadsereggel egy sivatagban találja magát, ahol hamarosan összebarátkozik egy idős férfival a helyi faluban. A férfinek négy lánya van; Rocio, Violeta, Clara és Luz. A gond csak az, hogy a fiú mind a négy lányba beleszeretett és a lányok is viszont szeretik. Most már csak azt kell eldöntenie, hogy melyiket válassza.

Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.

Az Öböl-háború poklában Serling ezredes végzetes hibát követ el: véletlenül saját katonái ellen ad ki tűzparancsot. Azonnal lefokozzák, irodai munkára rendelik és a kitüntetési rutinügyeket bízzák rá. Ám egy hősi halott aktáit kitöltve Serling valami furcsaságra bukkan. Karen Walden kapitány kitüntetése azért különleges, mert ő lenne az első nő, aki megkapja a Hűség érdemérmet. Walden emberei azonban egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek arról, mi is történt valójában a kapitány életét követelő akció során. Vajon milyen titok lappang a háttérben?

1968. június 4-én, a kaliforniai elnöki előválasztás napján a Los Angeles-i Ambassador Hotel a hatvanas évek végi Amerika keresztmetszete. A társadalmi ranglétra tetején és alján állók, a faji és nemi egyenlőtlenségek ellen és mellett tudatosan vagy öntudatlanul kiállók, a vietnami háború elől különböző módokon menekülő fiatalok, elnyomók és elnyomottak. Minden különbség ellenére egyvalami mégis közös bennük, a várakozás és a remény, a zűrzavaros Amerikát talán végre újra egyesíteni képes Robert F. Kennedy, vagyis Bobby személyében.Robert Francis "Bobby" Kennedy az 1968. június 6-án, a Los Angeles-i Ambassador Hotelben elkövetett merénylet áldozata lett. Egy 24 éves férfi, Sirhan Sirhan közvetlen közelről több lövést, köztük egy fejlövést is leadott a 43 éves New York-i szenátorra, a Demokrata Párt elnökjelöltjére, aki nagy eséllyel indult az Egyesült Államok elnöki székéért. (port.hu)

Robert Scott különleges ügynök küldetése, hogy megtalálja az elnök elrabolt lányát, mielőtt a dolog kipattanna és a sajtó tudomására jutna. Ezúttal a Szövetségiek és a CIA együttműködésével Scott felderít egy bűnszövetkezetet, ami prostitúcióra kényszeríti az elrabolt lányokat és aminek köze lehet az elnök lányához is... vagy csak az első nyoma egy életveszélyes összeesküvésnek, aminek a szálai a legfelsőbb szintekre vezetnek.

Tom O'Meara átlagos New York-i rendőr, átlagos családdal és az átlagosnál mélyebb érzelmekkel. Ezek az érzelmek motiválják akkor is, amikor megesik a szíve egy magányos északír emigránson, Rory Devaney-n, és úgy dönt, a családjába fogadja. Tom közvetlen környezete a házigazdához hasonlóan nemcsak befogadja, de meg is szereti az új jövevényt, a fiú pedig mindent megtesz azért, hogy meghálálja a bizalmat. Rory igazi múltja azonban mindvégig rejtve marad a rendőr előtt, mint ahogyan az ok is, amely őt Amerikába hozta... Egyszer azonban minden titokról fellebben a fátyol. Tom is megtudja az igazságot: a fiú személyében valóságos időzített bombát vett a házába, hiszen Rory a század legveszedelmesebb terroristáinak egyike.

Andy Osnard (Pierce Brosnan), mint kém érkezett Panamába. A cinikus, kiégett nőfaló Harryt (Geoffrey Rush) szemeli ki informátornak, aki most a panamai felső tízezer szabója, mindenhova bejáratos, mindent hall és lát - és szívesen mesél arról, amit tud, hírei viszont akcióba lendítik a városi bandákat, gengsztereket és politikusokat. Mindenki más, mint akinek látszik, mindenki azt hiszi, többet tud másoknál - de a szálak talán mégis egy kézben futnak össze.